Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-15 / 14. szám

14. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 615 de különben is azoknál a hűtővíz nem a centrifugál erő által tartatik meg ; a bejelontésbeli armatúra is teljesen eltérő az Arnold-féle műben föltüntetett ar­­maturaszerkezettöl ; hogy továbbá a vízhűtésnek dynamogépekben való alkalmazása nem annyira közelfekvő, s minden nehézség nélkül foganatosít­ható megoldás, mint azt fölszólaló föltünteti. Mind­ezek alapján kéri bejelentő a felszólalás elutasításá­val a szabadalom engedélyezését. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési 'osztálya megvizsgálván a fölszólaló által fölhozottakat, azt találta, hogy a bejelentés 1-sö igénypontjával szem­ben hivatkozott Heinke féle Handbuch 5. Elektro­technik II. köt. 338. oldalán, valamint az Arnold-féle Die Gleiohstromma9chine című mű II. köt. 489. old. 399. ábráján szalagfék-konstrnkciók vannak ismer­tetve, melyeknél vlzhűtés alkalmazliatása céljából a fékkorongok üregesen vannak kiképezve, de ezek a szerkezetek a dynamoarmaturáktól igen távol álló konstrukciók s így a vízhűtésnek az ismert fékkon­strukcióktól a bojolentós tárgykörébe való átvitele föltalálói tevékenység nélkül annál is kevésbé volt megtehető, mert az armaturaszerkezetnek megfelelő átépítése nélkül az nem is volt lehetséges. Olyan armaturakiképzést pedig, mint aminöt bejelentő az 1. és 2. igényében lefoglalni kíván, a fölszólaló ál­tal hivatkozott Arnold-féle Die Gleichstrommaschine című szakmű idézett helyén II Bd. 43 old. 53 ik áb­ráján, valamint a Niethammer-féle Berechnung und Konstruction der Gleichstrommaschinen című mű 363. old. 424 ik ábráján föllelni nem lehet, ameny­­nyiben az ott föltüntetett szerkezetekben, bár üreges az armatúra, de egész más célból s rendeltetéssel, de annak a tengelyfelé hajló honilokkarimákkal való kiképzése, illetőleg annak harangalakú belső kikóp- ! zése hiányzik, minélfogva ezen armatúrák vízhűtése a bejelentő által tervezett módon abszolúte nem le­hetséges. — Bejenletési oszt. 1911. február 8. Kérelmező osztrák elsőbbségi igényével, a talál­mánynak a törvény és rendelet által megköve­telt azonossága hiányában, elutasíttatott. K. 1809. 4993/911. A kérelmező igényének elbírálásánál az 1893. évi Х1Л. t.-с., valamint az ennek végrehajtása tárgyá­ban kiadott 94783—93. sz. kereskedelemügyi minisz­teri rendelet az irányadók. Ez utóbbi 7. §. 1. pont­jának rendeletéből világosan kitűnik, hogy annak a találmánynak, amelyre nézve az elsőbbség igénybe vétetik, az elsőbbség alapját képező eredeti talál­mánnyal azonosnak kell lennie. Már pedig a 21761. számú osztrák és a 33914. számú magyar szabadal­mak tárgyai nem azonosak. Mig u. i. az osztrák szabadalom igénypontja szerint a szabadalom jellem­zőit képezik a parallelepiped alakú műkövek és a luizásl igénybevételt fölvevő drótbetétek is, addig a magyar szabadalom igénypontja értelmében a drót­betétek csak esetleg alkalmazandók, továbbá a töl­teléktestek tetszőleges anyagúak lehetnek, valamint ezek nemcsak maradandóan, de esetleg csupán a hidrészek megkemónyedóseig alkalmazandók. Ennélfogva a magyar szabadalom oltalmi köre tágabb lóvén az osztrák szabadalom oltalmi körénél, a törvény és rendelet által megkövetelt azonosság hiányában a kért elsőbbség megállapítható nem volt. — Bejelentési oszt. 1911 május 10. 11502/911. A bírói osztály a bejelentési osztály neheztelt vég­zését indokainál fogva és azért is helybenhagyja, mert az osztrák 21761. sz. szabadalom jellemzője szerint a drótbetét az alaplemezen van elhelyezve, míg ellenben a magyar 33914. sz. szabadalomnál a drótháló, amennyiben alkalmazást nyer, nem az alaplemezen, hanem a habarcsrétegben nyer elhe­lyezést. A föl folyamodó azon kérelme, hogy találmányára az igénypontjában idézett esetleg (drótbetótek csak esetleg alkalmazandók) és csupán (vagy csupán a hidrészek bekövetkezett megkeményedéséig) szavak kihagyásával adassék meg a kért elsőbbség, telje­síthető nem volt, mert a két szabadalom tárgyai kö­zölt az azonosság ezen szavak kihagyása után sem volt megállapítható. — Bírói oszt. 1911 június 9. A bejelentés tárgya működésében hatályosabb­nak vélelmeztetvén a fölhozott anterioritások­­nál új műszaki hatást eredményező találmány iönforgása megállapittatott s a szabadalom meg­adatott. L. 2574. 8152/910. A fölszólaló szerint... nem áll, hogy bejelentő be­rendezésével olajmegtakarítás volna elérhető, mivel a magasból beömlő víz az olaj jó részét magával ragadja, de szerinte az olajmegtakarításnak ily szifonoknál nincs is valami nagy jelentősége, mert a használat közben a szenyvíz által az olaj úgy is meg lesz fertőztetve, s így annak gyakoribb kicse­rélése különben is szükséges. A bejelentő... szerint az olajmegtakarítás gazdasági előny, mert az üzem­költség alábbszállítását vonja maga után. Ezt pedig azáltal éri el, hogy nem hasítékok, hanem szűrő­­szerüen elrendezett lyukakból alkotja az átfolyási nyílást, mely elrendezés jobban meggátolja, hogy az átömlő víz olajrószecskéket ragadhasson magával. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát a bemutatott adatokkal össze­hasonlítván, a fölszólaló, valamint a bejelentő érve­léseinek mérlegelése után, a szabadalmat a bejelen­tés tárgyára az igénypontnak a rendelkezőrész­ben foglalt szövegezése mellett engedólyezendónek találta.

Next

/
Thumbnails
Contents