Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-01 / 13. szám
13. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 577 hozni, egyúttal pedig azt a jogomat ismeri el, hogy találmányait használatba vehetem és értékesíthetem. Én viszont köteles vagyok ön előtt legkésőbb a vonatkozó közléstől számított hat hónap alatt aziránt nyilatkozni, hogy a részemre most biztosított jogot igénybe veszem-e és ha igen, milyen terjedelemben. Ha a mondott határidő alatt nem nyilatkoznám, akkor ön szabadon rendelkezik találmányának a használatba vétele és értékesítése tekintetében. Az elsőbbségi igénynek a biztosítása érdekében ön arra jogosult, hogy találmányát az osztrák szabadalmi hivatalnál szabadalmazás végett bejelentse, akár még mielőtt engem találmányáról értesített volna, de köteles ön úgy a szabadalmi bejelentést, valamint az ebből eredő elsőbbségi jogokat abban a mértékben, amelyben ezeket megállapodásunk értelmében gyakorolni kívánom, reám átruházni. Ha a részemre biztosított opcióval élek, köteles vagyok önnek, tekintet nélkül arra, vájjon találmánya szabadalmaztatik-e avagy sem, e találmányából származó mindennemű haszonnak . . . százalékját *) juttatni. A leszámolás köztűnk évenként eszközlendö. Az opció gyakorlása esetén a közelebbi részletekre kiterjedő szerződést fogunk kötni. A szakmája körében tett olyan találmányait, amelyeket köteleseégszerü tevékenységének a kifejtése nyomán tett és amelyekben öntől eredő önálló feltalálói gondolat nem nyilvánul, nincs joga más érdekeltekkel közölni, szabadalmazás végett bojelenteni, sem azokért tőlem kártalanítást igényelni. Az «Aspirin» ügy a prágai bíróság előtt. A Bayer & Со. elberfeldi cég Aspirin védjegyének az ügye a közel múltban a magyar védjegyhatéságot is foglalkoztatta, amely alkalommal a kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy az «Aspirin» szó nem szabadjegy (Freizeichen), mint amilyenné ezt egyesek minősíteni kivánták volna, hanem olyan eszményi árújelzés, amelynek kizárólagos használata a Bayer céget megilleti, annyival inkább, mert a nevezett cég ezt az árújelzést annak idején minálunk vódjegyképen szabályszerűen bejegyeztette. A konkret esetben G. prágai gyógyszerészt jelentette föl az elberfeldi cég az Aspirin védjegyének a bitorlása miatt, amelyet a panaszlott állítólag több ízben azáltal követett el, hogy az orvosi vényeken rendelt Aspirin helyett, más olcsóbb készítményt szolgáltatott ki a feleknek és mindamellett az eredeti Aspirin-nak az árát, amely jóval magasabb, fizettette meg a vevőkkel. A vizsgálati eljárás folyamán G. gyógyszerész azzal védekezett, hogy az inkriminált esetekben valódi Aspirint szolgáltatott ki a vevőknek. A bécsi tudományegyetem gyógyvegyészeti osztályának a szakvéleménye szerint azonban a *) A részesedési összeg átlag legalább 25%-át tegye haszonnak. Ez a részesedési összeg egyébként aszerint fog változni, amint az értékesítés bel- vagy külföldön történik. kifogásolt gyógycikkek más cégnek és nem a Bayer cégnek voltak az aránylag sokkal olcsóbb készítményei, amelyek első szempillantásra a valódi Aspirintől megkülönböztethetők. A prágai Landesgericht mint büntető bíróság G. gyógyszerészt a vád és következményei alól azzal a megokolással mentette föl, hogy habár panaszlott tárgyilag a panaszos cégnek a védjegyjogát megsértette is, még som forog fönn büntető cselekmény, mert nem nyert beigazolást, hogy G. a bitorlást tudatosan követte volna el. Ezt az ítéletet a panaszos cég semmiségi panaszszal támadta meg, mire a semmítószék a megtámadott ítéletet föloldotta és az I. fokban eljárt Landesgerichtet új eljárásra és ítélethozatalra utasította. A semmitőszéknek ez Ítélete azért kelthet érdeklődést, mert ebben a bíróság a tudatosság mértékét nézve tett fontos kijelentéseket. A semmítószék fölfogása szerint ugyanis elegendő, hogyha a panaszlott az általa kiszolgáltatott acetylo acidum salicilicumot összetéveszthetőnek tartja a védjegyoltalom alatt álló Aspirinnal, mert ebben az esetben a dolus eventual is megállapítható. Jogi tévedés azt hinni, hogy a törvény teljes tudatosságot követel meg; teljesen elegendő a dolus eventualis fönforgása, még pedig nem csupán abban az irányban, hogy a tettesnek a védjegyoltalomról tudomása van, hanem abban az irányban is, hogy védjegyoltalom alatt nem álló árúját, mint olyant adja el, amely a törvényes oltalmat élvezi. A semmítószék által megszabott irányelvek szem előtt tartásával a Landesgericht új ítéletet hozott, amellyel G. gyógyszerészt vétkesnek mondotta ugyan ki abban, hogy a porok eladásával panaszosnak a jogát megsértette, de az Aspirin védjegy bitorlásának a vádja alól fölmentette. Ez ítélet ellen mind két fél élt semmisségi panasszal. Végül a semmítőszék döntött, még pedig úgy, hogy az I. fokú ítéletnek fölmentő részét megsemmisítette és G. gyógyszerészt úgy a porok eladása, valamint az Aspirin vévjegy bitorlása miatt vétkesnek mondotta ki és ehhez képest elzárásra átváltoztatható pénzbüntetésre elítélte, egyben pedig elrendelte, hogy ez az ítélet panaszlottnak a költségére két napi lapban közzététeseék. Törökországnak védjegytörvénye. (Kelt 1888. évi május 10-én.) I. FEJEZET. A védjegyek tulajdonjogáról. 1. §. Védjegyen a jelen törvény értelmében minden név, pecsét, minta, betű, számjegy, csomagolás és egyéb olyan ismertető jel értendő, amely árúkon avégett használtatik, hogy a vevőközönséggel a gyár nevét, az árú származását és a gyáros vagy a kereskedő nevét megismertesse. 2. §. A védjegy szabadon választható és liaszná-U5
