Szabadalmi Közlöny, 1910 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1910-10-15 / 20. szám
704 SZABADALMI KÖZLÖNY. 20. szám. vezése kérdésében sem lehet állást foglalni, mert az eszmének a hívei magok sem tudtak még arra nézve megállapodni, vájjon csupán egy vagy több bíróság létesíttessék, vájjon a birák helyhez kötöttek vagy ambulánsok legyenek stb. Nem lehet remélni, hogy a birói állásra a legkitűnőbb erőket lehessen megszerezni, mert a kiváló tehetség a birói fizetést kevesli; hogy pedig a birói széket tiszteletből töltse be, ahhoz kevés az ideje. Olyan egyetemesen képzett technikus, aki a műszaki tevékenység akármelyik ágazatában teljesen otthonos volna, el sem képzelhető ; ebből az következik, hogy a szakhiráknak egész sorát kellene alkalmazni anélkül, hogy ezeket kellően foglalkoztatni lehetne. Attól is lehet tartani, hogy ezeknél a bíróságoknál az eljárás hosszadalmasabb, nehézkesebb és költségesebb volna, mint a rendes bíróságoknál. Azonfölül a technikus birák elfogulatlansága tekintetében alapos kételyek támadhatnak, azoknak korábbi gazdasági természetű viszonyaiból eredőleg. Súlyosan esik továbbá a latba, hogy a technikus nem nő föl a jogi szakmában, ügy találja, hogy a szóban lévő intézménynek csak árnyoldalai vannak. A jelenlegi berendezések mellett tervezett és részben már megvalósított reformokhoz a legjobb reményeket fűzi. A birák szélesebbkörű kiképeztetése célirányosan oldandó meg. A mostani bíróságok kebelében 1907. év óta működő szabadalmi osztályok föladatuknak igen jól felelnek meg. Annak azonban, hogy ezeknek a hatásköre az összes iparjogvédelmi ügyekre törvényileg kiterjesztessék, nem hive, mert ez az intézkedés az első lépést jelentené a szakbiróságok fölállítása felé. Degen véleménye az, hogy a külön bíróságok intézm énye mellöztessék. Isay dr. jogtanácsos (Berlin) előadó más nézeten van. Szerinte a törvény gyakorlati alkalmazása nem tartott lépést az ipar fejlődésével, hanem visszamaradást mutat. A német bíróságok nagyobb része — kivéve a Reichsgerichtet — szabadalmi és használati mintaügyekben az ipari érdekeket ki nem elégítő határozatokat hozott, amiért az iparosság védekezni kíván az ellen, hogy ezek a bíróságok ítélkezzenek az ügyeiben. A kívánalom kizárólag a szabadalmi és a használati mintaoltalmi ügyekre szorítkozik, tehát nem érinti a többi iparjogvédelmi tárgyakat. Megállapítja, hogy a szabadalmi hivatal semmisítő osztálya vegyes szervezetében kifogástalanul állja meg a helyét. Szembeállítja a bitorlási esetekben eljáró birónak a teendőjét a semmiségi panaszokban eljáró birónak a teendőjével és úgy találja, hogy a büntető bírónak az a föladata, hogy a szabadalom terjedelmét megállapítsa és a technika álláspontjához mérten a szabadalmi jognak a határait körülvonalozza. A szabadalom megsemmisítése iránti pőrékben eljáró birónak pedig az a föladata, hogy a találmány tárgyát kifejtse. Mindketten tehát azt tartoznak vizsgálni, vájjon a technika fokával szemben mutatkozik-e valamely találmányi fölösleg; így csupán tevékenységüknek a célja különböző és mégis más-más ismeréteket kíván meg tőlük a törvény, ami — nézete szerint — nem lehet helyes. Az iparosság azt kiváltja, hogy a jog megsértése körüli ügyekben eljáró bíróságok a szabadalmi hivatal semmítő osztályának a képére teremtessenek. Itt az a kérdés merül föl, vájjon a biró jogi képzettsége egymagában elegendő-e ? Bizonyára nem. Nincsen véleményeltérés a tekintetben, hogy a biró műszaki előképzettségre szüksége van. Miképpen szerezze azonban ezt meg ? Az egyik megoldást Rathenan a véleményében fejti ki; a másik az lenne, hogy a bíróságok szabadalmi osztályaiban technikusok alkalmaztassanak. A Rathenau által javasolt megoldás kétségtelenül a jobbik volna, ha a biró ép olyan alapos műszaki ismereteket sajátíthatna el, mint a jog terén. Nem lehet azonban elvárni, hogy a jogász jogi tanulmányainak a befejezése után, műszaki tanulmányokba fogjon bele. Ennélfogva a másik utat kell választani, vagyis műszaki bírákat kell alkalmazni. Mi sem állja útját annak, hogy ezekre nézve bizonyos jogi ismereteknek a megszerzése kötelezően kimondassák. Isag véleménye következőképpen foglalható össze : A birónak a jogi ismereteken fölül külön műszaki tudásra is szüksége vau. Ide kétféle úton lehet eljutni. vagy úgy, hogy a jogúszbiró műszaki ismereteket is szerez, vagy úgy, hogy a bíróságok szabadalmi osztályaiban jogász és technikus birák alkalmaztatnak. Mivel az első útra ez idő szerint lépni nem lehet, az utóbbit ajánlja. Seligsohn dr. jogtanácsos (Berlin), aki mint harmadik előadó szerepelt, a következő kérdések megvilágításával foglalkozott: Valóban olyan súlyosak-e az állapotok az iparjogvédelmi igazságszolgáltatás terén, mint amilyennek azok jeleztetnek ? Továbbá, vájjon az észlelhető bajok csupán külön bíróságok fölállítása útján orvosolhatók-e ? Az első kérdés megítélésénél figyelmen kívül hagyandók mindazon esetek, amelyekben a haj nem a biró személyében, hanem másutt keresendő; akár abban, hogy a szabadalomtulajdonos oly szabadalomhoz jutott, amely találmányát nem födi, joga az igényelhetőnél kisebbre szahatván, akár abban, hogy valakit azért ítélnek el, mert az engedélyezett szabadalom az igényelhetőnél nagyobb terjedelmű; továbbá mindazon határozatok, amelyekkel akár szabadalomjogi, akár közjogi alaptételek sértettek meg, mert itt a technikus jelenléte nem segít. Ha pedig mindezek az esetek kihasíttatnak, akkor arra a kérdésre, vájjon biráink a műszaki tényállást abban a mérvben fölfogni és mérlegelni képesek-e, amelyben ez a szabadalmi ügyek megbirálásához szükséges, igennel kell válaszolni. Hiszen a birónak napról-napra a legkülönbözők ügyekkel van dolga ; a kereskedelem nagy ügyeivel ép úgy foglalkozik, mint a családi élet különféle viszonyaival; kell, hegy tőzsde-, bánya- stb. ügyek-
