Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1909-06-15 / 12. szám

t2. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 411 eltekintve), mint ama lövegeknél, melyeknél ismere­tesekké váltak. A 2. igénypont ellen azt hozza föl a fölszólaló, hogy az azért nem szabadalmazható, mert nem tar­talmaz találmányt, hanem egyszerű használati uta­sítást. A 3. igénypont tárgyának szabadalmazása ellen végül az említett leírásokon kívül a 61234. sz. német szabadalmi leírásra hivatkozik a fölszólaló, amely­ben oly löveg van leírva, melynél a cső vezetésére a fölsö lövegtalpon elrendezett görgök szolgálnak. A fölszólaló által előadottakra nézve bejelentő azt hozza föl, hogy fölszólalónak a 20017. sz. osztrák, 63146. sz. német és 569232. sz. francia leírásokra alapított kifogásai csak akkor bírnának értékkel, ha egész általánosságban oly differenciális visszaszökés­­sel bíró löveget akarna védelem alá helyezni, mely­nél sem hydraulikus, sem pneumatikus fék nem for­dul elő. A többi hivatkozott szabadalmi leírásokban pedig nincs oly differenciális visszaszökéssel bíró löveg le­írva, melynél egy spirális rúgó volna elrendezve, mely a csővel koncentrikus és mely egymagában fék gyanánt és az olőreszöktetés foganatosítácára is szolgálna. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bemutatott bizonyítékokat a bejelentés tárgyával összehasonlítván, továbbá mérlegelve a felek érveit, a szabadalmat a bejelentés 1—3. igénypontjára nézve engedélyezhetönek találta. A bemutatott anterioritások közül a 65146. sz. német, 20017. sz. osztrák és 359932. sz. francia sza­badalmi leírásból csak az nyert beigazolást, hogy differenciális visszaszökéssel bíró lövegek a bejelen­tés megtétele előtt már ismeretesek voltak, viszont a 94471. sz. német, 357657. sz. francia, 13730—1885. sz. angol és 16089—1891. sz. angol szabadalmi le­írásokból pedig az, hogy lövegeknél a csővel kon­centrikus rugókat már alkalmaztak. Azonban, míg az első esetben vagy nem használtak rugót a féke­zésre, vagy ha alkalmaztak is ilyet (20017. sz. osztrák szab.), az nem volt a lövegcsővel koncentri­kusan elhelyezve, addig a második esetben, ahol bi­zonyos célból használtak koncentrikus rugókat, a lö vegek nem voltak differenciális visszaszökésű lö­vegek. Az első esetben a rúgó alkalmazási módja eltérő, a második esetben a rúgó alkalmazásának célja kü­lönböző a bejelentés 1. igényének tárgyától. Ezek alapján az idézett szabadalmi leírások egyikét sem lehetett önmagában a bejelentés tárgyára nézve újdonságrontónak tekinteni. Ennek megállapítása után azt vizsgálta a bejelen­tési osztály, hogy a rúgó koncentrikus elrendezésé­nek átvitele differenciális visszaszökéssel bíró löve­­gekre miféle műszaki hatást eredményez. Ebben a tekintetben azt találta, hogy a fékezést és az előretolást teljesítő rugónak koncentrikus el­helyezése folytán azon, a lövésre nézve zavaró ha­tások elenyészhetnek, melyek különben az excentrikus elhelyezés folytán föllépnének. Ugyanis, ha az előretoló és a fékezésre szolgáló rúgó nem koncentrikus a esővel, a lövésnél forgató nyomaték lép föl, mely a csövet elforgatni, a lafettát pedig kihajlítani törekszik. Ezen zavaró hatások kiküszöbölése a rúgó 'ex­centrikus elhelyezésének folyománya. Amivel pedig be van igazolva, hogy a koncentrikus rugók átvitele differenciális visszaszökéssel bíró lövegekre, lényeges műszaki hatást eredményez, ami viszont a talál­mányi jelleget állapítja meg. Mindezek alapján az 1. igénypont tárgyára a sza­badalmat engedélyezni kellett. A 2. igényre azért kellett a szabadalmat engedé­lyezni, mert az nem használati utasítás, hanem el­rendezés és mert ezen elrendezés újdonsága a 63146. sz. német szabadalmi leírás által nincs lerontva. Az igényben fölsorolt azon jellemző adat, hogy a lövegcsőnek szállítási helyzete egyszersmind annak elöreszöktetési helyzete, nem használati utasítás, hanem bizonyos elrendezés jellemzője, mely teljesen elegendő arra, hogy szakértő a leírás elolvasása után abból az elrendezést megvalósítsa. A 63146. sz. német szabadalmi leírás pedig azért nem volt újdonságrontónak tekinthető, mert abban olyan berendezés, mely a lövegcsövet a szállítási helyzetben, mely egyúttal az elöreszöktetési helyzetet is rögzítené, leírva nincsen. Abból pedig, hogy ezen szabadalmi leírásban föltüntetett lövegnek nincs cső­visszahúzó szerkezete, arra, hogy a cső a szállítási helyzetnél a visszahúzott helyzetben volna rögzítve, teljes biztonsággal következtetni nem lehet; ezt csak föltételezhetjük, ami azonban bizonyító erővel nem bír. A 3. igényre pedig végül azért kellett a szabadal­mat engedélyezni, mert azon speciális vezető hü­velyek, melyeket bejelentő védeni óhajt, a hivatko­zott 61224. sz. német szabadalmi leírásban föl nem találhatók. Bej. oszt. 1908. évi október hó 17. RÖVID KÖZLEMÉNYEK — A német birodalmi szabadalmi törvény re­formja. Német hírlapok hírlelése szerint legközelebb a birodalmi tanács egy szakbizottsága meg fogja beszélni, hogy mennyiben kellene reformálni a szu badalmak megadására vonatkozó eljárást, úgyszin­tén azt, hogy a szabadalmi hivatal szervezetében minő reformok volnának megvalósítandók. A vizsgá­lati eljárást azzal kívánják egyszerűsíteni, hogy min­den bürokratikus akadályt elhárítanak. E tekintet­ben, mint mondják, különben a szabadalmi hivatal 105

Next

/
Thumbnails
Contents