Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

1. szám.

SZABADALMI KÖZLÖNY

5

A magyar származási helyneveknek hamis kereskedelmi névvel kapcsolatban való használata miatt az ily megjelöléssel ellátott árúk az Unió-államokban lefoglalhatok lesznek, hasonlóan mint a magyar védjegyekkel vagy kereskedelmi nevekkel jogtalanul ellátott árúk.

A szabadalmi, minta- és védjegyoltalom alatt álló árúk, amelyek hivatalosan rendezett kiállításokon ál-' líttatnak ki, az Unió-államokban időleges oltalomban részesülnek.

Végül a berni nemzetközi irodától iparjogvédelmi hatóságaink és csekély dij ellenében az érdekeltség az ipari tulajdonjogokra vonatkozó minden kérdésben hiteles és kimerítő tájékozást és értesítést nyerhetnek.

Mindezekkel az előnyökkel szemben a csatlakozás .hátrányaikent legföljebb a következőket lehetne fölhozni :

Valamely találmányi szabadalomnak, védjegynek, vagy mintának a magyar korona országai területén való bejelentése, illetve letétele egy másik, az Unió valamelyik államában előbb történt bejelentés, illetve letétel esetében találmányoknál egy évig, védjegyeknél és mintáknál négy hónapig függőben fog tartatni ügy, hogy az érdekelt az említett idő elteltéig bizonytalanságban lesz annak sorsa iránt.

Meg kell adni az oltalmat esetleg még oly védjegyeknek is, amelyek alakjuk szempontjából saját védjegytörvényeinknek nem felelnek meg úgy, hogy valamely külföldön lajstromozott védjegy nálunk kedvezőbb elbánásban részesül, mint egy ahhoz hasonló védjegyre vonatkozó belföldi bejelentés.

A nemzetközileg lajstromozott védjegyek a nálunk megszabott 10 évi oltalmi idő lejárta után is a nemzetközi oltalomra nézve megszabott 20 év tartamán át oltalomban részesülnek és igy elesik annak lehetősége. hogy a védjegytörvényeink értelmében 10 év lejártával eszközlendő megújításért újabb lajstromozási díj legyen szedhető; a nemzetközileg lajstromozott külföldi védjegyek tehát e tekintetben kedvezőbb helyzetben vannak, mint azok. amelyek közvetlenül nálunk lajstromoztatnak be.

Végül a fejlettebb iparral és kereskedelemmel biró államokkal szemben az a hátrányunkra eső aránytalanság mutatkozik, hogy a szabadalmak, minták és védjegyek tekintetében a külföldiek előreláthatólag sűrűbben fogják az oltalmat nálunk igénybe venni, mint a mi iparosaink és kereskedőink a külföldön, amely aránytalanság különösen az elsőbbség tekintetében lép előtérbe, amihez még azoknak a védjegylajstromozási díjaknak elvesztése is járul, amelyeket jelenleg az egyenesen itt letett külföldi védjegyek után szedhetnénk. Minthogy azonban az Unióhoz való csatlakozásunk a föntiekben már kifejtettek szerint iparunk és kereskedelmünk szélesebb alapokon való továbbfejlődésének lényeges előföltételeit biztosítja: a jelzett hátrány is remélhetőleg mindinkább el fog enyészni.

Az előadottak alapján kétségtelenül megállapítható tehát, hogy az Unióhoz való csatlakozás előnyei az azzal járó némely hátrányokkal szemben túlnyomnak.

Az említett szerződés megkötésével tisztázást nyervén a helyzet: a magyar kormány Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása mellett döntött, sőt célszerűnek találta, — amint ezt már a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozására vonatkozó, föntidézett szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatom indokolásában is jeleztem, — hogy már az emlitett szerződés aláírása alkalmával megállapodásra jusson az osztrák kormánnyal aziránt, hogy 1909. évi január hó 1-ig mindkét állam ktllönkülon és önállóan hozzá fog járulni az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kővetkező egyezményeihez, nevezetesen :

1. az ipari tulajdon védelme tárgyában Parisban 1883. évi március hó 20-án kötött nemzetközi egyezményhez, annak zárjegyzőkönyvével együtt;

2. az 1891. évi április hó 14-én a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban kötött egyezményhez, annak zárjegyzőkönyvével együtt:

3. az 1891. évi április hó 15-én az ipari tulajdonjogok védelmére alakult Unió nemzetközi irodájának költségeihez való hozzájárulás tárgyában Madridban kötött egyezményhez;

4. az 1900. évi december hó 14 én Bruxellesben kelt és az 1883. évi március hó 20-iki nemzetközi szerződés módosítását tartalmazó pótegyezményhez ;

5. az 19C0. évi december hó 14-ón a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozólag 1891. évi április hó 14-én kötőit egyezményhez Bruxellesben megállapított pótokmányhoz.

Végül van szerencsém jelezni, hogy Magyarországnak és Ausztriának a föntebb elsorolt egyezményekhez való hozzájárulásával ez egyezményeknek hatálya a fönnálló törvényes rendelkezések értelmében (1879. évi LII. t.-c. és az Ü Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII. t. c. beiktatott szerződés XXIII. cikke) Boszniára és Hercegovinára is kiterjesztést nyer.

11. Részletes indokolás.

1. Az egyezmények általános természetű, határozmányaihoz.

Az Unió-főegyezmény 1. cikke kimondja, hogy a szerződő államok az ipari tulajdon védelme céljából Unióvá alakulnak.

A 2. cikk, valamint a zár jegyzőkönyv 3. pontja a viszonosságot állapítja meg, amennyiben e rendelkezés szerint a találmányi szabadalmak, minták, védjegyek és kereskedelmi nevek tekintetében minden

2