Szabadalmi Közlöny, 1909 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
XIV. évfolyam. 1. szám. Budapest, 1909. január hó 1. SZABADALMI KÖZLÖNY A M. KIR. SZABADALMI HIVATAL HIVATALOS LAPJA. KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOGOK (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) S A SZERZŐI JOGOK KÖRÉBŐL. Az előfizetés ára: Egész évre „ ... 20 korona. | Félévre____10 korona. A szétküldés iránt fölmerülhető fölszólalások a főigazgatósághoz intézendők. Előfizetések csak egész vagy jan.—jun., illetve jul.— dec. félévre fogadtatnak el. Megjelenik minden hó 1-jén és 15-ikén. Előfizetési pénzek a m. kir. szabadalmi állampénztárhoz intézendők (Budapest, VII. kér., Erzsébet-körút 19. szám). Indokolás a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe való belépéséről szóló törvényjavaslathoz. I. Általános rész. Az ipari és kereskedelmi forgalom nemzetközi jellegének mindinkább előtérbe lépése mellett érezhetővé vált annak is a szüksége, hogy a szabadalmak, a védjegyek és az ipari minták, valamint a kereskedelmi nevek és cégek oltalma terén ezen oltalom köre és általános föltételei tekintetében legalább szerződéses úton biztosíttassák az egyes államok vonatkozó törvényi intézkedései között az összhang. Kifejezést nyert ez abban is, hogy míg azelőtt az e részbeni igényeket már az is kielégítette, ha az államok kereskedelmi szerződéseik keretében biztosították saját honosaiknak a belföldiekkel egyenlő elbánást a másik államban, addig újabban már az egyes államok között külön egyezmények köttettek, amelyek a szabadalmak, védjegyek, minták, cégek, szóval az ipari tulajdonjogok oltalmát minden vonatkozásban biztosítani vannak hivatva. Ezen nemzetközi oltalom biztosításának terén további lépést jelent azon, már eredetileg széleskörű és újabb és újabb államok utólagos csatlakozása folytán évről-évro bővülő nemzetközi köteléknek létrejötte, mely «Unió az ipari tulajdon nemzetközi védelmére» név alatt 1883 március 20-án Parisban alakult meg. Az Unió létrejöttéhez az 1873-ban Wienben az ottani világkiállítás alkalmából tartott ú. n. I. nemzetközi szabadalmi kongresszus határozmányai adták meg az első lökést. E kongresszusnak ugyan az akkor még erős szabadalomellenes áramlattal kellett megküzdenie és így határozmányai kizárólag a találmányok oltalmára vonatkoztak, de a Párisban 1878-ban ugyancsak a kiállítás alkalmával tartott 11. nemzetközi szabadalmi kongresszuson már előtérbe lépett az ipari tulajdonjogok oltalmának általában és pedig nemzetközi alapon való szabályozására és az ipari tulajdon valamennyi ágát illetőleg általános érvényű alapelvek megállapítására irányuló törekvés. Ennek megfeielőleg e Il-ik nemzetközi szabadulni kongresszus határozmányai már nemcsak a találmányok és minták védelmére, hanem a védjegyek, név, cég és az .ipari kitüntetések védelmére is kiterjeszkedtek. Az ott megalakított állandó bizottság által kidolgozott egyezménytervezet volt első csirája a nemzetközi Uniónak. Ez az egyezménytervezet azonban számos oly alapelvet ölelt föl, amelyet a kongresszuson résztvevő államok legtöbbje nem tehetett magáévá, minélfogva a francia kormány kezdeményezésére egy újabb, csak a leglényegesebb alapelveket tartalmazó tervezet dolgoztatott ki, amely a francia kormány által Párisban 1880-ban egybehívott IH. nemzetközi konferencián vétetett tárgyalás alá. Ez a javaslat képezi alapját a Párisban 1883-ban tartott IV. nemzetközi konferencián véglegesen s egyhangúlag elfogadott és ugyanez év március hó 20-án alá is írt első nemzetközi Unió-egyezménynek. Ez az Unió-egyezmény a szerződő felek által megerősíttetvén, 1884. évi julius hó 7-én lépett hatályba. Az Unió rendszerének tökéletesebbé tétele és az ipari tulajdonjogok oltalmára vonatkozó alaprendelkezések továbbképzése érdekében a most említett egyezmény kimondja, hogy időről-időre nemzetközi értekezletek tartassanak az Unióhoz csatlakozott államok valamelyikében. Az első úgynevezett revízióértekezletet 1886-ban Rómában tartották meg. Az ez értekezleten, hozott határozatok a találmányok 1
