Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)
1908-09-15 / 31. szám
596 SZABADALMI KÖZLÖNY. 31. szám. kézbesítésétől számított 6 hónapon belül a kormányzóhoz és a tanácshoz fülebbezhet. Választott bíróság egymásba ütköző bejelentések esetén. 43. o. 1. Ha két szabadalmi bejelentés egymásba ütközik, akkor ezek három szakértő személyből álló választott bíróság döntése elé utaltatnak, kik közül egyet-egyet a folyamodók és a harmadikat a biztos vagy helyettese, vagy az a hivatalnok, aki a helyettesítéssel meg van bízva, nevez ki. Ezen választott bírák vagy ezek keltejének döntése vagy ítélete, amennyiben ez a biztos elé írásban betorjesztetik és általuk vagy azok kettője által alá van írva, amennyiben ez a szabadalom fölötti döntést illeti, végérvényes. 2. Ha a folyamodók egyike vonakodik vagy elmulasztja a választott bírót megnevezni, bár a biztos őt erre fölhívta, ekkor a szabadalmat az ellenfélnek kell megadni. Ha kettőnél több összeütköző folyamodó vau és a felek a három választott bíró fölött megegyezni nem tudnak, a biztos vagy helyettese vagy hivatalának ellátásával megbízott személy a három választott bírót a fönti célra kinevezheti. 3. A kinevezett választott bírák Kanada egyik tartományának törvényszéke előtt a következő esküt kötelesek aláírni: «Én alulírott N. N., mint az 1872. évi szabadalmi törvény í-3. c.-e értelmében kinevezett választott bíró, esküszöm (fogadom), hogy választott bírói tisztemet az N. N. és M. M. összeütköző szabadalmi kérvényei tekintetében híven és igazán akarom betölteni.» 4. A választott birák vagy ezek egyike, miután így megesküdtek, jogosítva vannak, hogy mindegyik félt és mindegyik tanút maguk elé idézzenek és őket szóval vagy írásban eskü alatti vallomásra (vagy esküt helyettesítő fogadalomra, ba ez a félnek polgári perben meg van engedve) fölhívják, továbbá oly okiratok és tárgyak bemutatására is, amelyeket a választott birák a vizsgálatuk alá terjesztett ügy teljes megértésére szükségesnek tartanak. Ugyanazon joguk van a tanúkat megjelenésre kényszeríteni és vallomástételre kötelezni, mint a polgári ügyekben eljáró törvényszékeknek, a vidéken, amelyben a választott bírósági eljárás folyik. A tanú által szándékosan letett hamis tanúvallomás vagy esküt pótló fogadalom hamis eskünek tekintetik. Azonban egy fél és egy tanú sem köteles oly kérdésre felelni, amelyre való feleléssel magát büntetőjogi üldözésnek tenné ki. 5. A választott birák díját ők és a felek állapítják meg maguk közt és a felek mindenike az általa választott bíró díját fizeti, kivéve a biztos által kinevezett választott bírák díját, melyet a felek közösen viselnek. Okiratok nyilvánossá tétele. 44. c. Minden leírás, rajz, minta, korlátozás, Ítélet és egyéb okiratok, a caveat kivételével, a szabadalmi hivatalban a közönség részére való megtekintés céljából a kibocsátandó rendelet szerint nyitva állanak íráshibák. 45. c. íráshibák, melyek a szabadalmi hivatalnál valamely okirat fogalmazásában vagy leírásában előfordulnak, annak értékén nem ejtenek csorbát. Ezek, mihelyt észrevótetnek, a biztos meghagyására kijavíthatok. Elveszett szabadalmak pótlásaid. c. Ha a szabadalmi okirat elpusztul vagy elvész, az ugyanazon tartalommal, kelettel és hatállyal újból kiállítható, ha a fél a fönnebb említett dijakat a hivatalos leírásért megfizeti. Szabadalmazott találmányok használása idegen hajókon. 47. c. Semmiféle szabadalom sem akadályozhatja meg, hogy valamely találmány idegen hajón használtassák, hacsak ezen használat nem oly árúk készítésében áll, melyek annak vannak szánva, hogy Kanadában raktároztassanak vagy onnan kivittessenek. Az előző használó joga. 48. c. Annak, aki a szabadalom engedélyezése előtt a találmányt, melyre ezen törvény értelmében szabadalom engedélyeztetett, megvette vagy megszerezte, vagy alkalmazta, az a joga, hogy az illető szabadalmazott tárgyat, az árút, gépet vagy vegyületet használja, azt másoknak eladja, úgy amint ő azt a szabadalom engedélyezése előtt megszerezte vagy alkalmazta. anélkül, hogy a szabadalomtulajdonos vagy jogutóda ót ezért felelősségre vonhatná. De e megjelölt személyek által való korábbi használás vagy megszerzés által a szabadalom más személyekkel szemben nem lesz érvénytelen, hacsak a megszerzés vagy alkalmazás a szabadalom engedélyezését megelőzően egy évnél régebben történt, mert ilyen esetben az a hatálya lenne, mintha a találmány közhasználatba ment volna át. Szabadalmazott tárgyak megjelölése. 49. c. Minden az ezen törvény szerint engedélyezett szabadalom tulajdonosa köteles az általa eladott vagy árúba bocsátott szabadalmazott cikkre az engedélyezett szabadalom évszámát nyomni vagy bevésni, pl. ekkóp: «Szabadalmazva 1872.», vagy már amint kell. Mindon szabadalom tulajdonos, aki szabadalmazott cikket e jelölés nélkül elad vagy árul, Ю0 dollárt meg nem haladó pénzbüntetéssel, nem fizetés esetén 2 hónapig terjedő fogsággal büntetendő. A hamis jelöles és büntetése. 50. c. Bárki írással, nyomtatással, mintázással, véséssel, bélyegzéssel vagy más módon az általa készített vagy eladott tárgyakat, amelyek készítésére vagy eladására neki szabadalma nincs, annak a nevével vagy nevének utánzatával látja el, akinek azon tárgyak készítésére vagy eladására szabadalma van, a szabadalomtulajdonos beleegyezése nélkül jelöli meg vagy engedélye nélkül azokon nem a szabadalom
