Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)

1908-04-18 / 16. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 283 16. szám. amely 3 nap alatt foganatosítandó. Ezen tárgyaláson a felek jogaik megokolására alkalmas nyilatkozatai­kat megtehetik. 82. cikk. A szóbeli tárgyalásra való idézés egy­­jelentóségü az Ítélet kihirdetésére való idézéssel, me­­lyot a bírónak 3 nap alatt meg kell hozni, akár je­lentek meg a felek a szóbeli tárgyalásra, akár nem. 83. cikk. Ha bizonyításfölvétel nincs, a biró csupán a szóbeli tárgyalás alapján Ítél. 84. cikk. Az illetékesség elleni kifogás a körülmé­nyekhez képest a szövetséges köztársaság vagy az egyesállamok polgári perrendtartása szerint intézte­ik el. 85. cikk. A halasztóhatályú kifogásokat a kere­setre való válasszal (ellenirat) egyidejűleg kell elő­terjeszteni ; ezek a fótlggyel egyszerre döntetnek el. 86. cikk. Viszonkeresetnek és fölszámításnak helye nincs, kivéve, ha az alapul szolgáló tény szintén a sommás eljárás alá esik. 87. cikk. A főeljárásban a bizonyításfölvételre 20 napi idő van. Ezen idő a biró belátása szerint 14 nappal meghosszabbítható. Ezen időn belül a tanú­­vallomásokban és okiratokban nyilvánuló ellentétek kimutathatók és igazolhatók. 88. cikk. Ha a felek egyike olyan okirat ellen teez kifogást, amely az eljárás eredményére lényeges be­folyással lehet, akkor afölött a közbeneső eljárás а főeljárás félbeszakítása nélkül külön folytattatik. De a főeljárásban nem lehet végítéletet hozni, mielőtt az illető közbeneső eljárás jogerős határozattal befeje­zést nem nyert. 89. cikk. Ha egy okiratra nézve azt állítják, hogy az hamis, a tárgyaló biró ezt az ügyiratok közül köteles eltávolítani és hiteles másolattal pótolni. Az eredeti okiratot a körülményekhez képest a büntető bíróhoz vagy a kerületi bíróhoz kell eljuttatnia, miután a bírósági Írnokkal vagy a jelenlevő tanúk­kal együtt aláírásával ellátta. Ha a fóeljárásban Ítélkező biró úgy a polgári, vala­mint a büntető bíráskodást gyakorolja, akkor az ok­iratot el kell távolítania és a büntető eljárást külön megindítania. 90. cikk. Az a fél, aki a hamisítottuak állított okiratot bemutatta, az előző cikk első esetében az okiratnak az illetékes bíróhoz való átküldése előtt, az utóbbi esetben a büntető eljárás megindítása előtt nyilatkozatra hívandó föl, vájjon kivánja-e, hogy az okirat az Ítélethozatalnál figyelembe vétessék vagy sem. Ha a fél az okirat figyelembevétele mellett ma­rad, akkor az eljárást abban kell hagyni, míg a közbeneső eljárásban a hamisításra nézve jogerős ítélet nem hozatott. Ha a fél az illető okirat figye­lembevételét nem kívánja, akkor annak a büntető el­járás megindítása céljából az illetékes bíróhoz való átküldése, vagy az ügyiratok közül való eltávolítása a polgári peres eljárás félbeszakítása nélkül történik. 91. cikk. A bizonyítási eljárásra adott határidőnek, esetleg meghosszabbításának lejártával azonnal cl kell rendelni a bizonyitásfölvétel közlését azzal, hogy a feleknek az ügyiratok három napra rendelkezésükre bocsáttatnak, hogy azokra vonatkozó nyilatkozatai­kat a szóbeli tárgyaláson megtehessék, amelyet há­rom napon helül kell megtartani. 92. cikk. A szóbeli tárgyalás végén a felek ítélet­hirdetésre meghívandók, amelynek öt napon belül meg kell történnie. 93. cikk. Az ily eljárásban hozott végzések és Ítéletek ideiglenesen végrehajthatók. Végzések ellen háromnapi meg nem hosszabbítható határidő alatt lehet fölebbezni. ítéletek elleni fölebbe­­zést szintén meg nem hosszahbítiiató ötnapi határidő alatt kell megtenni. XIV. FEJEZET. A büntető eljárás. 94. cikk. Amennyiben ezen törvény alapján meg­indítandó büntető eljárások a szövetségi törvényszékek illetékessége alá tartoznak, azokra, a szövetségi bün­tető perrendtartás kibocsátásáig, ugyanazon alap­­elvek nyernek alkalmazást, mint egyéb büntető el­járásokra. 95. cikk. Ha ugyanezen eljárások az alkotmány 97. cikke és ezen törvény alapján a szövetség terü­letén levő egyes államok ős territóriumok bírái elé tartoznak, akkor azokra az illető területen érvényes szabályok nyernek alkalmazást. 96. cikk. Ezen törvény alapján a büntető eljárás­ból folyó polgári jogi igényeket egyidejűleg és ugyan­azon biró előtt lehet érvényesíteni, amely a büntető eljárásban Ítélkezik. De ha a polgári eljárás Ítéletre megérett, mielőtt a büntető eljárás a befejezésig ju­tott, a polgári eljárás mindaddig függőben liagyatik, míg a büntető eljárás is megérett az Ítéletre, hogy aztán mindkét ügyben ugyanazon Ítéletben lehessen dönteni. 97. cikk. Ha a polgári eljárás, a büntető eljárás­sal egyidejűleg Ítéletre még meg nem érett, akkor ebben később hozatik Ítélet. Az Ítéletet a panaszos által választott biró hozza, hacsak a biró, aki a bün­tető ügyben Ítélkezett, az ügyek mindkét nemében illetékes az ítélkezésre. 98. cikk. A polgári keresetet az illetékes biró előtt külön kell megindítani: 1. ha a büntető eljárásban már jogerős Ítélet hoza­tott anélkül, hogy a büntető eljárás alkalmával a polgári jogi igény érvényesíttetett volna ; 2. ha a terhelt a bűnvádi eljárás megindítása előtt meghalt ; 3. ha a büntető eljárásra való igény elévült, de a polgári jogi igény még nem. 99 cikk. Ha az érdekelt fél polgári jogi igényeit a büntető eljárás során érvényesítette, akkor a közbe­eső eljárás a 76. és következő cikkek értelmében in­dul meg. 72

Next

/
Thumbnails
Contents