Szabadalmi Közlöny, 1908 (13. évfolyam, 1-37. szám)

1908-04-11 / 15. szám

260

SZABADALMI KÖZLÖNY.

15. szám,

leírásokra hivatkozik, mint amelyekben az 1-ső igénypont lényege, t. i. a hevítő fölíilet bordázása, nagyobb fölület nyerése céljából, a bejelentés idejét megelőzőleg már ismertetve volt.

A 2. igénypont tárgyával szemben fölhozza Böhm R. «Das GasglUhlicht» című munkáját, mely 1905-ben jelent meg s melyben ismertetve van, hogy a lángzó vastagfalú és jó vezető. Ezen lángzó süvegen alkalmazott furatok ugyan nem szűkülnek fölfelé, azonban azt állítja a fölszólaló, hogy a nyílások szűkítésével a bejelentő az azokkal elérni szándékolt célt nem fogja elérni.

A 3. igénnyel szemben a fölszólaló előadja, hogy az tulajdonképen 3 elem kombinációja, amely elemek egyenként ismertek, kombinálásuk révén új műszaki hatás nem keletkezik, tehát a 3. igénypont tárgya nem szabadalmazható találmány, de a bejelentés ideje előtt nyilvánosan is gyakorlatban volt.

A bejelentő a fölszólalás hatása alatt az 1-ső igénypont tárgyának szabadalmazásától elállóit, a 2. igénypont azon részéről, hogy a lángzósttveg vastagfalú és jó vezető fémből áll, ugyancsak lemondott s ennek megfelelően új, a védetni szándékolt találmány lényegét jobban kifejező 1-ső igénypontot mutatott be, eygben kérte az eredeti 3. igénypont helyett is a megszorított s ez alkalommal bemutatott új igénypontot tárgyalás alá venni.

A fölszólaló az új 1-ső igénypont tárgyával szemben is föntartja előbbi állítását, hogy a fúvókaszerű kiképzésnek nem lesz meg a kívánt hatása, arra nézve pedig, hogy a nyílások válaszfalai ékalakban kihegyesedő alsó élekkel bírnak, fölhozza a «Zeitschrift für Beleuchtungswesen» című folyóirat 1905. évi július 10-iki számát, amelyeknek 196-ik lapján bádoglemezkékből készült gázelosztó van ismertetve, amely bádoglemezkék már oly vékonyak, hogy azok alsó éle ékalakúnak is tekinthető. Az új 2. igénypontra nézve megjegyzi, hogy ez az eredeti 3. igényponttól teljesen eltér, ennélfogva az el nem fogadható, az 1906. évi szeptember 12-ike előtt foganatosított nyilvános gyakorlatbavételt ezen új 2. igénypont tárgyával szemben is föntartja.

A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát a fölhozottakkal összehasonlítván, az első igénypontot törölte, mert arról bejelentő a fölszólalás hatása alatt lemondott. A 2. igénypontra nézve a bejelentési osztály a szabadalmat a bejelentő által bemutatott korlátozott és szabatosabb igénypont alapján megadhatónak találta egyrészt, mert bejelentő e korlátozás alapján lemondott az igény azon részeiről, melyeknek újdonságát a fölszólaló megdöntötte, másrészt, mert amire igényét korlátozta, t. i. a kiömlési nyílások fúvókaszerű, továbbá a válaszfalak ókalakú kiképzése, szabadalmazható találmányok, minthogy fölszólaló azt, hogy ezek nyomán a bejelentő leírásban jelzett műszaki hatások be nem következnének, csak állította, de kellőleg nem bizonyította és nem bizonyította kellőleg azok újdonsághiányát sem. Az eredeti 3. igénypontról bejelentő lemondván, arra a bejelentési osztály szabadalmat nem adhatott, de viszont tárgyalás alapjául a 3. igény helyett benyújtott új igénypontot sem fogadhatta el, mert az az eredeti 3. igényponttól teljesen eltér.

Mindezeknél fogva az 1-ső igény törlése mellett a

3. igény tárgyára a szabadalmat megtagadni, a 2. igénypont tárgyára pedig csak korlátozott terjedelemben lehetett megadni. Bej. 1908. évi január hó 14-dikén.

Mexikói egyesült államok.

A találmányi szabadalmakra és az ipari mintákra és modellekre vonatkozó 1903. évi aug. 25-iki törvény.

I. FEJEZET.

A szabadalmakról.

1. cikk. Mindenki, aki valamely új ipari találmányt kieszel, az alkotmány 28. és 55. cikkei határozmányai alapján kizárólagos jogot szerezhet arra, hogy találmányát meghatározott időn át jelen törvény szabályai és feltételei szerint saját hasznára értékesítse. Hogy ezen jogot elnyerje, szabadalom engedélyezése szükséges.

2. cikk. Szabadalmazhatók :

1. új ipari készítmény;

2. Iparcikkek vagy valamely ipari eredmény előállítására szolgáló új eszközök alkalmazása;

3. ismert eszközök új alkalmazási módja, ipari készítmény vagy eredmény előállítására.

3. cikk. Nem szabadalmazhatók:

1. az a fölfedezés vagy találmáuy, amely csupán a természetben már meglevő tárgy közzétételében vagy ismertetésében áll, jóllehet ez ismeretlen volt a fölfedezés előtt;

2. tudományos tantétel vagy tisztán elméleti fölfedezés ;

3. olyan fölfedezés vagy találmány, melynek értékesítése tiltó törvényekbe, a közbiztonságba, a közjólétbe, a jó erkölcsbe vagy a morálba ütköznék;

4. vegyészeti anyagok; azonban az előállításukra szolgáló uj eljárások vagy uj ipari alkalmazási módjuk szabadalmazható.

4. cikk. A találmáuy újnak nem tekintetik, ha az a bejelentés benyújtása előtt belföldön vagy külföldön kereskedelmi vagy ipari célra használtatott vagy közzétett nyomtatvánnyal oly ismertté lett, hogy annak nyomán használata lehetőnek mutatkozik. Ez esetben a föltevés az, hogy már köztulajdonná lett.

5. cikk. Az előbbi cikkben foglalt szabály az illető találmány szerzőjére, vagy a külföldön nyert szaba