Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-09 / 45. szám
45. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 655. otdal. 2. A bíróságnak bárki bejelentheti, hogy ó a szabadalmi időtartam meghosszabbítása ellen fölszólal. 3. Ilyen kérvény tárgyalásánál a szabadalointulnjdonos és azon személy, aki fölszólalt, ezen fejezet értelmében peres felekként tartoznak föllépni és az ellenőr jogosítva van a törvényszék előtt megjelenni* hogy kihallgattassék és meg kell jelennie, ha a bíróság úgy rendeli. 4. A törvényszék határozathozatalánál a találmány minémiiségét és a közönségre való előnyeit, a szabadalomtnlajdonos által nyert hasznot és minden az esetre vonatkozó körülményt figyelembe vesz. 5. Ha a törvényszék úgy találja, hogy a szabadalomtulajdonos szabadalmából illő hasznot nem húzott, az esetben a szabadalom tartamát határozat útján további 7 évet meg nem haladó időre vagy kivételes esetben további 14 évre kiterjesztheti vagy elrendelheti a törvényszéki határozatban megjelölt időre egy új szabadalom engedélyezését, amely mind azon kor látozásoknak, föltételeknek és föntartásoknak alá vau vetve, amelyeket a törvényszék szükségesnek talál. (Folyt, következik.) A toka.jvidéki bor származási jelzésének oltalma. A kiegyezési szerződés XXI. cikke a borforgalomban történt megegyezésről szól és a tokajvidéki bor származási jelzésének oltalmazásra vonatkozólag a következőket foglalja magában: «A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban a borforgalom terén oly jelzések használatára nézve, amelyek a tokaji borvidékről való származásra utalnak, a következő rendelkezések lesznek érvényesek: a) hamis jelzésnek tekintendő az 1896. évi január hó 16-iki élelmiszertörvény (R. G. KI. 1897. ó. 89. sz.) 11. és 12. § ai értelmében, ha bor. amely nőm a tokaji borvidékről származik, tokaji bor, tokaji aszú, hegyaljai, máslás, szomorodni, vagy bármi más a tokaji borvidékről való származásra utaló jelzéssel jelöltetik meg; //) ugyanez áll az a) pontban említett jelzések valamelyikének használatára édes (eseinege) boroknál, amelyek mazsolaszőlő vagy aprószöló (ölhasználásával állítottak elő; r) a tokaji borvidékhez tartoznak : a) Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroglialász (azelőtt Petráim), Bodrogkeresztúr.Bodrogolaszi, Bodrogzsadány. Srdóbénye, Erdőhorváti, Golop, .lózseffalva, Károlyfalva, Kisfalud', Kistornya, Legyesbényo, Mád, Mezőzombor, Monok,. Olaszliazka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőllősko, Tállya, Tarezal, Tokaj, Tolcsva, Vámosujfalu és Végitnló községek .határúi"; |B) Abauj-Torna vármegye területén: Abanjszántó község határa.» A szerződés aláírása alkalmából fölvett zárjegyzőkönyvnek a XXI. cikkre tartozó szövege ez: «A birodalmi tauácsban képviselt királyságok és országok kormánya, avégből, bogy a tokaji bornak a szerződés XXI. cikkében biztosított védelmét hatályossá tegye, kötelezettséget vállal arra, hogy az 1907. évi április hú 12-én kelt osztrák törvény, R , G. Bl. 210. sz. 4. és 7. §§-iban az édes (csemege) borok forgalmára vonatkozólag foglalt korlátozást a legnagyobb szigorral fogja kezelni és hogy e határoz mány végrehajtásánál semmiféle könnyítést sem fog megengedni.» A XXI. cikk indokolása így szól: A borkereskedés tisztességtelen része úgy nálunk, mint a külföldön is a «tokaji bor» elnevezést származási magaslatáról minőségjelzővé alaesonyítotla le, «tokaji» jelzéssel legtöbbnyire vétkes haszonvágyból külföldi mazsolaszőlővel vagy czukorral és szeszszel kikészített oly édes borokat bocsátván áruba, amelyeknek éppen az a fötulajdonságuk hiányzót, hogy a tokaji borvidéken termettek volna. A tokaji bor egészen különleges, kizárólag magyar termény, a maga minőségében teljesen egyedül áll és sehol máshol nem terem meg, csak éppen Magyarországnak a tokaji borvidékbe sorozott 31 községe határában levő hegyoldalakon. Nemcsak közgazdasági, de nemzeti érdekeink sem engedik meg, hogy a «tokaji» elnevezésnek vagy jelzésnek más vidéken termett borokra minőségi jelzőként való alkalmazását tűrjük. Ezért — bortörvényünk rendelkezéseivel egyezóleg — már a Németbirodalommal 1891. évi december hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés 5-ik cikkének III., 8. pontjában biztosítottuk a tokaji bor elnevezésének s a tokaji borvidékről való származásra utaló más jelzéseknek a német birodalom területén is kizárólag a tokaji borvidéken termett borokra való alkalmazhatását. . Ugyanezt a védelmet igényelte és biztosította, a kormány a tokaji bor elnevezésnek vagy a tokaji borvidékről való származásra utaló más jelzéseknek Ausztriában való alkalmazására is a jelen cikk 2-ilc pontja után következő bekezdésben azzal, hogy erre vonatkozólag azt a megállapodást létesítette, misze-> rint a tokaji borvidékről való származásra utaló bármiféle elnevezésnek más, mint tényleg azon a borvidéken termett borokra való alkalmazása, mint hamis elnevezés vagy hamis jelzés az 1896. évi január hó 16 iki osztrák élelmiszertörvény büntető rendelkezései alá esik.. Minthogy pedig az új osztrák bortörvény bizonyos 165
