Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-19 / 3. szám
3. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 35. oldal latok s más hasonló egyesülések ebbeli érdeklődését igazolni látszik az, hogy e tekintetben sűrűn kérik a megfelelő leírásokat. Minthogy azouban a leírások megértése rendszerint nagyobb technikai ismeretet tételez föl, ennélfogva tervbe vettem, hogy a leírások népszerű alakban kivonatolva is rendelkezésre álljanak az érdeklődőknek. Ez azonban hosszabb időbe kerül, mert sok körültekintést, szövegező bizottságot stb. igényel. Addig is a most szokásos leírásokat óhajtanám az ilietó egyesüléshez juttatni. Mivel azonban költséges voltuknál fogva csak korlátolt számban állhatnak rendelkezésemre, ennélfogva csak bizonyos iparági centrumoknak és csakis ezen iparágra vonatkozó leírásokat küldhetném meg. Tisztelettel fölkérem (a Címet) szíveskedjék a kerülete alá tartozó ipari testületek vagy ipartársulatok közül azokat megnevezni, melyekben valamely speciális iparág túlnyomóan van képviselve; ez alapon intézkedni fogok, hogy az ezen iparágra vonatkozó leírások az illető egyesülésnek meg küldessenek. \ álaszok* a védjegyek élt!jegyzése ügyében tett Jcérdésre. A m. kir. szabadalmi hivatal elnöke által tett kérdésre, amely a «Szabad. Közlöny» m. é. november hó 24. számában jelent meg, 1906. december hó 20-iki kelettel a szegedi [kereskedelmi és iparkamara a következő választ küldte : Helyeseljük a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület azon álláspontját, mely az előjegyzés szempontjából a következő alapelveknek rendeleti úton való hatályba léptetését ajánlja: A szóvédjegyek előjegyzésénél elegendő a vállalat megjelölése, a szóvédjegy tárgyát képező szónak vagy szavaknak bármily kivitelben való, de a bemutató által sajátkeztileg aláirt alakban történő átnyújtása és az árúnemek fölsorolása. Ellenben a vállalat fönnállásának igazolására szolgáló bizonyítókoknak a szóvédjegy használatára vonatkozó jogosultságnak igazolása, a' klisé, a próbanyomat, képviselői meghatalmazás bemutatása tekintetében haladéktalanul engedélyezhető, amely azonban 15 napnál hosszabb időre nem terjedhet. Ennél hosszabb határidő, mely azonban 30 napnál hosszabb nem lehet, engedélyezésére a kereskedelmi és iparkamara fölhatalmazható volna. * L. a Szab. Közi. m. é. 49. 50. 51. és a f. é. 1-sö számát. Az ábrás védjegyekre a féltól ugyanezek az adatok kivánandók be és ugyanezekre engedélyezhető a halasztás azzal a különbséggel, hogy ily védjegyeket akár eredeti rajzban, akár reprodukcióban, de mindenkor a kívánt színezésben kell bemutatni. Úgy a 15, mint a 30 napon belüli haladékról a felet a kereskedelmi és iparkamara elnöksége végzésben érte siti, e végzés az előjegyzésről fölvett jegyzökönyvhöz csatolandó. В végzés, melynek kelete a kiállítás évét, napját óráját is magába foglalja, a kamara iktatójába beiktatandó. E határozatban a pótlandó lényeges kellékek fölsorolandók. A jegyzőkönyv a fél és lajstromvezető által aláírandó. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara f. é. január hó 3-án kelt iratában ezeket adja elő: Védjegy bejelentéseknél oly esetten, mikor a bejelentő a bejelentés időpontjában kliséknek és próbanyomatoknak birtokában nincsen, a kamara az elsőbbség megóvására legcélszerűbbnek látja a bejegyzés szabályszerű foganatosítását a félnek adandó azon utasítás kapcsán, hogy a hiányt záros határidőn belül pótolja, különben védjegye töröltetni fog. Ezen mód annyival inkább javasolható, mert sem kezelési, avagy ellenőrzési nehézséget nem okoz és a törvénnyel is összeegyeztethető, míg az Iparjogvédelmi Egyesület által javasolt külön előjegyzési könyv és eljárás bonyodalmassága mellett a törvény kereteibe is csak nehezen illeszthető bele, mely előjegyzést nem, hanem csak belajstromozást és törlésismer. A kereskedelmi és gyári védjegyekről széló olasz törvény végrehajtási rendelete. 1. cikk. Az ipar, kereskedelem vagy állattenyésztés tárgyaira vonatkozó védjegyek vagy megkülönböztető jelek példányait, hogy azok az 1868. évi aug. 30-iki törvény szerint érvényesek legyenek, fémlemezekből, erős kartonlap okból vagy pergamentből vagy hasonló a romlásnak kevéssé kitett anyagból kell készíteni. Ezen anyagnak 2 cm.-nél vastagabbnak nem szabad lennie és legnagyobb kiterjedésében oly derékszögű négyszögnek, melynek oldalai 20 cm.-nél nem hosszabbak és 2 cm.-nél nem kisebbek. A jellel ellátott tárgyak eredetben, mint a védjegy vagy megkülönböztető jel mintái letehetók, föltéve, hogy a jelen cikkben megszabott föltételeknek megfelelnek. 2. cikk. A védjegyre vagy megkülönböztető jelre vonatkozó bejelentésnek magában kell foglalnia: 1. a kérvényező és netáni meghatalmazottjának vezeték- és keresztnevét, atyjának a nevét és a honosságára vonatkozó adatokat; 2. a védjegy vagy megkülönböztető jel rövid megjelölését (névaláírás, ábrás jel, metszés relief stb.). 3 cikk. A törvény által megszabott kimerítő leírás ábrás védjegyekre és jelképekre még abban az esetben 10
