Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-11 / 19. szám

19. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 253. oldal. 5. cikk. Szabályozza a letétel alakiságait. A letétel 5 évig titokban tartható. Ugyané cikk szabályozza, hogy a titkos letételnek nyilvános letételre való átala­kítása mikép történik. Egyszeri letevés legfölebb 100 mintát vagy modellt tartalmazhat. A letétel a Conseil des prud’hommes titkári hivatalánál vagy a hol ilyen nincs, a letevő lakóhelye szerint illetékes kereskedelmi törvényszék irodájában, külföldiek a Seine-departe­­ments Conseil des prud’homme3 titkári hivatalánál történik. 6. cikk. A A leghosszabb oltalmi idő 50 évre ter­jed a letétel napjától számítva- Ez 3 időszakra oszlik, az első 5 éves titkos, a melyre 3'75 frank fizetendő mustránként, a második 20 éves és a harmadik 25 éves. A második szakaszra való meghosszabbítás, mely a titkos mintának, nyílt mintává való átalakításával van egybekötve, 30 frank illeték, a kellő időben tör­tént 3-ik szakaszra való meghosszabbílásért 50 frank illeték fizetendő minden mustra vagy modell után. A következő 7—14. cikk teljeson egyezik a Mail­­lard által az 1904. évi párisi ipari tulajdoni kon­gresszuson bemutatott javaslat VI—X. cikkeivel. Ezek vonatkoznak a szándékos bitorlásra (7. és 8. c.), a zár alá vételre, a bitorlás tárgyainak, a bitorlás eszközeinek bírósági leírására, a törvény alkalmazó, sara külföldi mustrák szerzői részére a kölcsönösség­­feltétele esetén (10. e.l, n törvény életbeléptetésére (11. c.), a végrehajtási rendeletre (12. c.) és a törvény alkalmazására Algírban és a kolóniákban (13. c.). - Ks. -A kisiparba vágó találmányok berlini kiállítá­sáról már f. é. március 30-iki számunkban emlékez­tünk meg. Most, hogy a prograinmot a kiállítás ren­dezősége nekünk megküldte, visszatérünk rá. A ki­állítás pontos címe: A kisipar találmányainak (kis teret elfoglaló találmányok) küzkiállitása Berlinben a zoológiái kert kiállítási csarnokában. E kiállításra a bejelentések végső ideje május 15-ike, maga a kiál­lítás pedig június 15-én nyílik meg s tart esetleg szeptember 15-kéig. A kiállított tárgyak XXIV cso­portba leeznek elosztva. A csoportok ezek: 1. fémek előállítása, II. fémek földolgozása, III. szerszámok es munkaeljárások, IV. általános gépszerkesztés, V. mó­­torok kivételével az elektromótoroknak, VI. közleke­dési ügy, VII. világítás (a villamosnak kivételével), fűtés és vízzel ellátás, VIII. házi eszközök, kézi és utazási tárgyak, IX. ruházati és szövőipar, X. ké­miai ipar és egészségápolás, XI. táplálkozási és élve­zeti szerek, XII. elektrotechnika, XIII. grafikai mű­vészetek, XIV. papírgyártás és papirértékesítés, XV. fa, szén és egyéb faragható anyagok, XVI. üveg- és agyagárúk, XVII. órák és finom mechanikai műsze­rek, XVIII. magasépítés, XIX. lövőfegyverek, XX. sport, játék, XXL hangszerek, XXII. mentés-ügyek, XXIII. bányászat, XXIV. mező- és erdőgazdaság. Szabadalmi díjfizetés Rumániában. A rumán uradalmi miniszter, kinek a kir. rumán szabadalmi hivatal alá van rendelve, meghagyta, hogy a szaba­dalom bejelentése napjától, vagy mint Bukarestben mondják, a lajstromzás napjától számított 30 napon belül le kell fizetni a második évi díjat, akár van már megadva a szabadalom, akár nem. Bolgár-francia egyezmény a védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában. A védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában Francia­­ország és Bulgária között 1907. évi január 5/1906 dec. 23. létrejött egyezmény, melyről előző számunk­ban említést tettünk, következőkép hangzik : 1. cikk. A bolgárok Franciaországban és a franciák Bulgáriában gyári és kereskedelmi, védjegyeik tekin­tetében, vagyis azon különféle jelekre nézve, amelyek az ipari készítmények és árúk megkülönböztetésére szolgálnak, minők például nevek különleges alkalma­zásaiban, a lenyomatok, bélyegek, pecsétek, reliefek, vignetták, chiffrék, etiquettek, borítékok vagy esoma­­golásokstb., továbbá a kereskedelmi és gyári nevek és kereskedelmi cégek tekintetében ugyanolyan oltalom részesei, mint a saját állampolgárok. 2. cikk Hogy az előző cikkben uyujtott oltalmat biztosítsák maguknak, kötelesek a két állam egyiké­nek alattvalói a másik állam törvényei és rendeletéi által a belföldön lakú saját állampolgárok részére előírt feltételeknek és alakiságoknak megfelelni. Mindazok a jelek, melyek egyesítve bizonyos ter­mék ismertető jeléül szolgálnak, egyszeres díjért laj­stromozhat ík, ha együtt olyan négyszögletű klisék vaunak alkalmazva, melynek hossza 10 cm., magas­sága pedig 25 mm. A védjegyet tüzetesen föltüntető klisének az egyes részeket szembeötletőn kell kimu­tatnia. 3. cikk. A jelen egyezmény mindazon gyári és keres­kedelmi védjegyekre vonatkozik, melyeket a két állam­ban iparosok és kereskedők, akik azokat használják, jogszerüleg megszereztek, azaz a francia védjegyet Bul­gáriában a francia, a bolgár védjegyet Francia­­országban a bolgár törvény szerint kell elbírálni. Megegyezés áli fönn arra nézve, hogy mind a két állam föntartja magának a jogot, hogy minden véd­jegyet, melyek természetüknél fogva a közrendbe vagy a jó erkölcsökbe ütköznek, a lajstromozást meg­tagadhassa és az oltalmat (használati jogot) meg­tagadja. 4. cikk. A kereskedelmi név és a kereskedő cége, mind a két államban lajstromozási (bejegyzési) köte­lezettség nélkül oltalomban részesül, akár legyen az alkotó része valamely gyári vagy kereskedelmi véd­jegynek, akár nem. Idegen kereskedelmi nevek és cégek jogtalan hasz­nálatának üldözése (megtorlása) a köztörvények sze­

Next

/
Thumbnails
Contents