Szabadalmi Közlöny, 1907 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-12 / 2. szám

24. oldal. szabadalmi közlöny. 2. szám. Derűiére promesse, valse chantée ; 11. Georges Sporck: Marche Normande, pour orchestre et piano conducteur; 12. Henri Blondeau, R. Planquette et Louis Ganne: Le paradis de Mahomet, opérette en 3 antes ; 13. André Chadourno: Le chant du baiser, berceuse pour piano et chant; 14. Félix Desgranges; L’escarpolette, danse pour piauo; 15. A. Dellesselle: L’oscarpolette, danse pour piano; 16. Ad. Gauwin et J. Daris: La Likette, nouvelle danse; 17. Ch. Silver et Michel Carre: Le clos, opera comique; 18. Alfred Margie: Paris-Wa­shington, marche pour 1° orchestre, 2° piano; 19. Б. H. de Anduaga: Tus ensuegnos, pour piano et chant; 20. M. Sarrablo: Reina Victoria. Cancion Espagnola, pour piano, chant et orchestre; 21. Taboada Steiger: Guitarras у Panderetas, pour 1° piano, 2° piano et orchestre; 21. A. Vélasco : Fantaisie sur la Gran Via, pour piano et orchestre ; 23. Louis Reynaud : Pendant la gavotte, gavotte chantée á 2 voix, pour piano et chant: 21. Taboada Steiger : Victoria Eugénia, marche pour piano et orchestre. XII. Ch. Aussy párisi kiadó kérelmére a nála meg­jelent következő műveket: 1. René Malot et Pierre d’Amor : Amours d’autrefois, valse chantée ; 2. Gime­­nez у Vivös: 1° El amico del Alma, 2° La Gátit« Blanca, humorada lirica en un acte; 3. Marius Car­man et Louis Térés: Gentilles Parisionnes, morceau de genre, pour orchestre et piano; 4. A. Poliak et Trespaillé В.: Biarritz-March, pour orchestre; 5. H. Van der Zanden et F. D. Marchetti: Tes jelies yeux, intermezzo-valse pom orchestre; 6. Jósé Bussae: Valse des fleurs, pour piano et orchestre; 7. Jacques Le Lorrain : Le chevalier de la longue figure (Don Quichotte); 8. Humbert Gaudiolo: Marche des Patriar­­ches, pour orchestre ; 9. F. Virtuosité, polka pour or­chestre ; 10. E. Wosly ; Le cortége de la folie, marche pour hannonie ou fanfare; 11. Louis Villermin: Sé­­rénade Orientale, pour quintette avec flüt. et piano; 12. Chillemont: Malvoisie, valse pour orchestre; 13. Louis Balleron: L’oiseau tapageur, polka pour orchestre; 14. Jean Tillhés: Ténérezza, valse pour orchestre; 15. J. M. E. Wetter: Serenata Fantasia, morceau do genre pour instruments ä cordes et piano ; 16. E. Guet: Salut ii Bandol, dófiié pour fanfare; 17. Louis Chazottes: Berline-Hussard, quadrille mili­­taire pour piano; 18. E. H. de Anduaga et Jean De­­corce: Paca TAndalouse, boléro pour chant et piano; 19. E. Mezzacapo: Storia d'amore, valse pour or­chestre ; 20. Ed. Thuillier: Filia Amorosa, valse pour piano; 21. Villiard, Christiné et Scotto: La petite Tonkinoiso, 1° pour piano, 2° pour piano et chant; 22. Yebar-Ener et Marchetti: Parfüm d’amour, valse lente pour orchestre: 23. Louis Gregh : Valse bércéé, pour orchestre; 21. Paul Fauchey et Gnston Deval: Un peu . . . beaucoup, passionnement, valse chantée; 25, R. Flamm : Harfenklänge, valse pour piano; 26. Speranza-Camusat et Tola Dorian: Priere du Tzigane, 1° pour piano, 2° pour chant et piano; 27. R. Flamm : Valse Bachique. NEM HIVATALOS RÉSZ. Halálozás F. évi január hó 3-án am.kir. szabadalmi hivatal albiráját: Bornes Nándort a halál váratlanul ragadta ki az élők sorá­ból. Bornes Nándor 1867-ben született Cepin­­ben. A budapesti műegyetemről 1893-ban távozott építészeti oklevéllel. A szabadalmi hivatal kötelékébe 1898-ban lépett, amely­ben fáradhatatlan működése folytán köz­­beesülésben részesült. Halálát a hivatal fáj­dalommal fogadta, koporsójára koszorúkat helyezett és a temetésen testületileg való megjelenésével adott kifejezést a korán el­hunyt iránt érzett tiszteletének és szelete­iének. A kereskedelmi és gyári védjegyekről szóló 1868. évi augusztus 30-iki olasz törvény. («Legge sulla proprietá dei marchi о fogni distiu­­tivi dei prodotti dell’industria, del commercio od altrb). 1. cikk. Aki védjegyet vagy más valami jelt vá­laszt avégre, hogy azzal ipari készítményeit, keres­kedelmi áruit vagy saját tenyésztésű állatait meg­jelölje, annak kizárólagos használati jogát élvezi, ha a jelen törvény értelmében lajstromoztatja (leteszi). A védjegynek, vagy megkülönböztető jelnek a más által már jogosan használttól különböznie kell és a származási helyet, gyárt és kereskedést oly módon kell megjelölnie, hogy abból kitessék azon személy neve, a társulat cége és az iparüzlet elnevezése, melytől a készítmény és árucikk származik. Állatokra és kisebb tárgyakra különösen alakított betű vagy más megfelelő jegy választandó és engedélyezendő. A készítményre bevágott (bemetszett) vagy bélyeg vagy bármely más tartós eszközzel alkalmazott vagy a készítő, a kereskedő vagy tulajdonos kezétől szár­mazó névaláírás (manu propria) védjegy vagy meg­különböztető jelszámba mehet. 2. cikk. Aki valamely ipari vagy kereskedelmi üzletet megszerez és jogelőde védjegyét meg akarja tartani, köteles ezt késedelem nélkül 1 lírányi bélye­ges papiron bejelenteni. 3. cikk. A kereskedőnek a készítő (gyáros) véd­jegyét vagy megkülönböztető jelét, ennek kifejezett beleegyezése nélkül nem szabad az árúról eltávolí­­tania; azonban jogosítva van melléje üzletének véd­jegyét, vagy megkülönböztető jelét alkalmazni. 4. cikk. A belföldön eladásra kerülő külföldi gyárt­mányokra és kereskedelmi árúkra vagy a királyságba behozott külföldi származású állatokra a külföldön már törvényszerűen használt védjegyet és megkülön­böztető jegyek elismertetnek és oltalmaztatnak, föl­téve, hogy ilyen védjegyekre és megkülönböztető jelekre nézve a belföldiek számára fönnálló szabályok figyelemben tartatnak. 5. cikk. Annak az általános tilalomnak megerősí­tése mellett, hogy valaki magános személynek vagy társaságnak nevét vagy cégét bitorolhassa, egyidejűleg megtiltatik az is, hogy valaki kereskedelmi céget, vagy üzleti címert megkülönböztető jelképet, külföldi vagy

Next

/
Thumbnails
Contents