Szabadalmi Közlöny, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-31 / 13. szám
184. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. 13. szám. hatálya alatt lajstromozott mustrák szerzett joga csorbítatlanul megmarad, egyúttal mód nyujtatik nekik a jog átalakításával az új mustraoltalmi rendszer előnyeiben részesülni, a mi mellett az átalakítás lehetősége azokra a mustrákra is kiterjesztetett, melyeknek tartama az új mustraoltalmi törvény kihirdetése és hatályba lépése közötti időben lejár. Az ^.-melléklethez, A törvényhez A) alatt egy árujegyzék van csatolva, melyben a mustraoltalomnál figyelembe veendő összes ipari készísmények 40 csoportba soroztattak. E jegyzékben a csoportok az összetartozó áruk rokonsága szerint vannak egymástól elkülönítve. Az osztályozásnál, a csoportokba tartozó áruk nyersanyagának rokonsága volt irányadó. A rokonság első sorban a technológiai földolgozás módjában, és azután másodsorban a három fö természetrajzi osztály szerint állapíttatott meg. Az elsőre való tekintettel ugyanis a nyersanyagok két főosztálya — melyeknek árúi a mustraoltalomnál különös jelentőséget mutatnak — a többi másoktól könnyen fölismerhetöleg szétválaszthatok: 1. olyan nyersanyagok, melyek földolgozásánál csupán arról van szó, hogy a természet által alkotott képződmények és rostok sokszorosan megfelelően Boroztassanak és egyesittessenek ; 2. és olyanok, melyek földolgozásánál és alakításánál a vágó eszközök játszák a főszerepet. Az előbb nevezettekhez, a rostos anyagokhoz és ezek pótanyagaihoz tartoznak az árujegyzék első osztályába sorozott készítmények; különösen a szövő-, ruházati és papíripar; a másodikhoz, a tulajdonképeni szerszám anyagokhoz tartoznak a fém, fa-, szárú- és más, a különböző ipari tevékenység által készített faragászatl áruk. Mind a két osztályba tartozó áruknál a nyersanyagoknak a három természetrajzi osztályba való tartozandósága egymás kölcsönös helyettesítése tekintetében alárendelt jelentőségű lévén, erre tekintettel nem voltunk és ezért osztályozási alapul nem is szolgált. Azonban az utóbb nevezett áruk ezen szempontból is elkülönittettek és az állati és növényi anyagokból készített áruk egy harmadik, az ásványi és vegyészeti anyagokból készített áruk egy negyedik ősz tályba egy esi ttettek. Maguknak az egyes csoportoknak megnevezése részben a nyersanyagok, részben a technológiai ké. szítósmód, részben az idetartozó áruk használati czélja szerint történt, a szerint, a mint a nevezett ismérveknek egyike vagy másika volt mustraoltalom tekintetében jellemzőbb és a mint az a csoportok oltalmi körének elhatárolása czéljából alkalmasabbnak látszott. Bár az ilyen különböző beosztási alapok alkalmazásával nem is volt az kikerülhető, hogy egyes csoportok a másikba bele ne ütközzenek — de az ebből származható esetleges veszély elkerülhető az által, hogy az oltalomkérő, nehogy az oltalmi terület megjelölésénél elnézésből valamint kifeledjen — az egymásba ütköző több csoportból kifejezetten kihasítja azokat a közös részeket, a melyeket igényel. Ez által egyúttal épen a legterjedelmesebb csoportok tehermentése is éretik el. Általános csoportelnevezések az árúosztályozásnál kerültettek, ugyanazért a «különböző árúcsoportok» szüksége is nélkülözhető. Az árújegyzékben föl nem sorolt anyagokból készült áruk a négy osztályok egyikébe és ezek közül azon csoportba soroztainak, melybe valami rokonságot találnak. Ha ennek következtében ily áruk megnevezése kívánatosnak mutatkoznék, ez az új árúfajnak a csoport eddigi cziméhez való egyszerű hozzáfüzése által eszközölhető lenne, a nélkül, hogy az árujegyzéken valami más módosítást kellene tenni. Oly áruk. melyek többféle nyersanyagból állanak a mennyiben a technológiai előállítás vagy használati czél tekintetében a megnevezett csoportok egyikéhez sem tartoznak (mely esetten az anyag minősége mellékes volna) a fő, illetve azon anyaghoz sorozandók, melyre vonatkozólag az alakítás védelemben részesítteni czéloztatik. A szabadalmi törvény reformja. A magyar gyáriparosok szövetsége évi jelentésében többek közt számot ad arról is, hogy a szabadalmi törvény reformja ügyében miféle intézkedéseket tett. Megtudjuk belőle, hogy két előadói tervozetet dolgoztatott ki. Az egyik az eddigi törvény bírálata, mely azt a tervet veti föl, hogy a hivatalból való újdonság-vizsgálat rendszere honosíttassák meg párosulva a fölszólalással. E bírálat tanulságai fölhasználásával dr. Halász A. egy másik tervezetet, illetve törvényjavaslatot dolgozott ki, amely a korlátolt újdonság-vizsgálaton alapszik, vagyis az újdonság fogalmát a Magyarország területén ismeretessé válás határozza meg. A szabadalmi jogszolgáltatás tekintetében az előadótervezet akként kívánja a kérdést megoldani, hogy mindazon szabadalmi ügyek ellátása, melyek a pörönkívüli juriszdikció jellegével bírnak s egyéb közigazgatási ügyek és teendők a szabadalmi hivatal ügykörébe tartoznak, a szabadalmi pörös ügyekben az első fokon való bíráskodás a szabadalmi bíróság elé tartozik. Ez utóbbi döntene a szabadalom engedélyezése előtti eljárásban beadott felszólalások fölött is. Mint másodfokú hatóság pedig határozna minden, a szabadalmi hivataltól fölfolyamodás folytán fölkerülő ügyekben. A szabadalmi tanács, mjnt tisztán fölebbviteli bíróság állandósíttatik. Határoz másodfokon és végérvényesen a szabadalmi bíróságtól fölebbezés vagy fölfolyamodás folytán hozzá fölkerülő ügyekben. A szövetség a mintaoltalom szabályozása végett is készíttetett tervezetet. Ez védelmi időül öt évet állapit meg. A mintaoltalmi ügyek intézését a szabadalmi hivatalra kívánja bízni. — Mindezeket a javaslatokat a szövetség kiadta a tagtársak-
