Szabadalmi Közlöny, 1905 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-27 / 21. szám
266. old.-il. SZABADALMI KÖZLÖNY. 21. szám. csekélységért el kell azt vesztegetniük. Kettős monarchiánk hozzátartozóinak tehát nagy hasznára lenne, ha ezen egyességbe a monarchia belépne, annál is inkább, mert a magyar vagy osztrák föltaláló jobb keletre találna Francziaországban, mint a franci'ia akár Magyarországon akár Ausztriában«. Végül a kamara azt az óhaját fejezi ki, hogy kettős monarchiánk mielőbb azokat az előnyöket és hasznot biztosítsa magának az egyességbe való belépésével. = A japán szabadalmi hivatal igazgatót cserélt, amennyiben az eddigi igazgató : Kinya Kumé az erdészeti hivatal igazgatójává lett a földmívelésügyi minisztériumban és helyét a szabadalmi hivatalban M. Isobe foglalta el. — írói és művészeti művek szerzői jogának bejelentése. A m. kir. szabadalmi hivatalban vezetett iktatókönyvbe a szerzői jog védelmére bejelentette kizárólagos tulajdonjogát br. Bedens Károly aradi lakos, államvasúti tisztviselő »Útitervek összeállítási rendszere» czímü művére. / Az észak-amerikai Egyesült-Államoknak új védjegytörvénye. (2-ik közlemény.) 5. Fejezet. Olyan jegynek védjegyül való belajstromozása, mely által tulajdonosának árúi másnak hasonnenní árúitól megkülönböztethetők, az illető jegynek természete miatt nem tagadható meg, kivéve, ha az a) az erkölcsbe ütköző vagy közbotrányt okozó adatokból áll, vagy ily adatokat tartalmaz ; b) az Egyesült-Államok vagy valamely unióbeli állam, valamely közhatóság vagy idegen nemzet zászlajának, czímerének vagy egyéb jelvényeinek képéből vagy ezeknek utánzataiból áll vagy ilyeneket tartalmaz; emellett még elhatároztatik, hogy olyan védjegyet, mely valamely belajstromozott vagy másnak tulajdonát képező, általa használt, ismert s hasonnemü árúk megjelölésére szolgáló védjeggyel azonos, vagy ahhoz annyira hasonló, hogy amaz fölcseréléseket vagy félreértéseket alkalmas a közönségnél előidézni vagy a vevőt tévedésbe ejteni, nem szabad belajstromozni ; hogy olyan védjegyet, mely csupán valamely személy, czég, testület vagy társaság nevéből áll, anélkül, hogy a név sajátos vagy megkülönböztethető módon vagy a személy képével kapcsolatban írás, nyomtatás, bepréselés vagy szövés által lenne föltüntetve, vagy pusztán szavakból vagy ábrázolatokból áll, melyek az azzal megjelölendő árúkra vagy azok lényegére vagy tulajdonságára vonatkoztatva, descriptiveknek veendők, vagy pusztán valamely földrajzi helynév vagy kitételből áll, a jelen törvény rendelkezései szerint nem szabad belajstromozni ; hogy valamely élő személynek képét védjegyül nem szabad belajstromozni, kivéve, ha az illető személynek erre vonatkozó engedélye írásbeli felhatalmazással igazoltatik ; továbbá elhatároztatik, hogy semmise állja útját az olyan védjegy belajstromozásának, mely folyamodó, vagy jogelődei vagy azok által, kikről a védjegyre vonatkozó tulajdonjog származik, az idegen nemzetekkel, vagy az egyes államok közti, vagy az indián törzsökkel való forgalomban használtatik, ha bejelentője, vagy ennek jogelődei vagy azok által, kikről a tulajdonjog szár mazik, a jelen törvény életbelépése előtt 10 éven át tényleg és kizárólag védjegyül használtatott. 6. Fejezet. Ha valamely védjegy belajstromozása iránt, a jelen törvény rendelkezésének megfelelő kérvény benyújtatik és a megszabott díj befizettetik, annak megbírálását a szabadalmi megbízottnak elrendelni kell; ha ez a vizsgálat azt eredményezi, hogy folyamodó védjegyének belajstromoztatására jogosult, a szabadalmi megbízott legalább egy Ízben tartozik a védjegynek a szabadalmi hivatal hivatalos közleményében («Official Gazette») való közétételét elrendelni. Mindenki, aki azt hiszi, hogy valamely védjegynek belajstromozása által jogai sérelmet szenvedhetnek, a lajstromzás ellen fölszólalhat, mely fölszólalás az okok előadása mellett 30 napon belől nyújtandó be a szabadalmi hivatalnál a belajstromozni kért védjegy közzétételétől számítva; a fölszólalást a fölszólalónak a jelen törvény 2. fejezetében megjelölt hiva-
