Szabadalmi Közlöny, 1904 (9. évfolyam, 1-54. szám)

1904-10-15 / 43. szám

43. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 415. oldal. 13251. lajstromszám. Többszörös táviró- i berendezés. VH/j. oszt. 1898 máj. 21. 13281. lajstromsz. Tejcentrifuga. X/f. oszt. 1898 máj. 20. 13848. lajstromsz. Nagy feszültségű vagy folyósított gázt tartalmazó kapszulák auto­matikus nyitását lehetővé tevő berendezés. XVTIPd. oszt. 1898 máj. 20. 14507. lajstromszám. Készülék szénben szegény gáz előállítására. Il/e. oszt. 1898 máj. 23. 15559. lajstromszám. Eljárás nudeinnak élesztőből való előállítására és a nudein vízben oldható ezüsthigany- és vasvegyüle­­teinek készítésére. ÍVh/l. oszt. 1899 ápr. 7. 16169. lajstromszám. Eljárás különleges aczél előállítására. XlI/e. oszt. 1899 máj. 18. 16728. lajstromsz. Bádogszelenczék kör­alakú rovatékainak légmentes zárására szol­gáló gépek. XVIII/d. oszt. 1899 máj. 24. 16795. lajstromsz. Mappa leveleknek és egyéb irományoknak rendezésére és meg­őrzésére. Xll/b. oszt. 1899 máj. 31. 17641. lajstromszám. Tükörképek előállí­tására szolgáló készülék. IX/h. oszt. 1899 máj. 20. 17173. lajstromszám. Gép czímkék és más effélék gyártására. XIII/d. oszt. 1899 máj. 19-én. 19398. lajstromszám. Kémónyföltét.VIII/d. oszt. 1900 ápr. 13. 19479. lajstromsz. Légpárnás lóiga. XX/d. oszt. 1900 máj. 21. 19513. lajstromszám. Eljárás koncentrált gyümölcsborok előállítására. X/b. oszt. 1900 máj. 24. 19782. lajstromszám. Rézsútos téglákból készült síkfödém. VIII/a. oszt. 1900 máj. 21. 19890. lajstromszám. Eljárás világos színű szilárd égető anyag előállítására. H/а. oszt. 1900 máj. 18. 21161. lajstromszám. Gép gombok föl­varrására. I/g. oszt. 1900 máj. 17. 22473. lajstromszám. Kallantyú nélküli lakat. VIII/d. oszt.. 1901 ápr. 28. 22671. lajstromszám. Malátaforgató gép. IV/a. oszt. 1901 máj. 20. 22767. lajstromsz. Acetylénfejlesztő. Il/e. oszt. 1901 máj. 20. 22799. lajstromszám. Likacsos gummi­­szövet. XlV/b. oszt. 1901 máj. 21. NEM HIVATALOS RÉSZ. Védjegyügy. Németország. Olyan idegen szavakból alkotott védjegyek laj­­stromozhatósága, amelyeknek többféle a jelentése,az illető szóköz legközelebb álló jelentés alapján bírá­landó el ; ha a szónak ily jelentése nincsen, esz­ményi szónak tekintendő.*) Fönnebbi elvet a német szabadalmi hiva­tal fölebbezési osztálya juttatja érvényre határozataiban az alsóbb fokú hatóság azon eltérő fölfogásával szemben, hogy az idegen szó bejegyzés tárgya nem lehet, ha egyik vagy másik távoli jelentése szerint az árú minőségét vagy származását jelzi. (Német védj. t. 4. §. 1. p.) Példakép fölhozzuk a következő esetet : Valaki derékkötők megjelölésére a «Vita» szóból álló védjegyet jelentette be. Az elő­vizsgálatot teljesítő hatóság 1903. évi már­­czius 10-iki határozatával ennek bejegyzé­sét a következő megokolással tagadta meg : A «Vita» szó az olasz nyelv szerint a többi közt tailie-t, termetet is jelent. így a véd­jegy azt juttatja kifejezésre, hogy az azzal megjelölt derókkötő viselőjének előnyös ter­metet biztosít. «Vita» azonfelül Olaszország egyik tekin­télyes- községének a földrajzi helyneve is. Mindezeknél fogva a szóban levő védjegy kizárólag az árú minőségét és származását jelzi s ez okokból a törvény 4. §. 1. p. értel­mében nem lehet lajstromozás tárgya. A védelem arra utalt, hogy az elővizs­gálat a «Vita» szóvédjegy lajstromozhatósá­­gának elbírálása alkalmával nem a szónak legközelebbi, hanem lehető legtávolabbi je­lentéséből indult ki s utóbbira alapította elutasító határozatát. Ily felfogás mellett *) Mitteilungen vom Verband deutscher Patent­anwälte. 1904. évf. 9. sг. Ill

Next

/
Thumbnails
Contents