Szabadalmi Közlöny, 1904 (9. évfolyam, 1-54. szám)
1904-10-15 / 43. szám
43. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 415. oldal. 13251. lajstromszám. Többszörös táviró- i berendezés. VH/j. oszt. 1898 máj. 21. 13281. lajstromsz. Tejcentrifuga. X/f. oszt. 1898 máj. 20. 13848. lajstromsz. Nagy feszültségű vagy folyósított gázt tartalmazó kapszulák automatikus nyitását lehetővé tevő berendezés. XVTIPd. oszt. 1898 máj. 20. 14507. lajstromszám. Készülék szénben szegény gáz előállítására. Il/e. oszt. 1898 máj. 23. 15559. lajstromszám. Eljárás nudeinnak élesztőből való előállítására és a nudein vízben oldható ezüsthigany- és vasvegyületeinek készítésére. ÍVh/l. oszt. 1899 ápr. 7. 16169. lajstromszám. Eljárás különleges aczél előállítására. XlI/e. oszt. 1899 máj. 18. 16728. lajstromsz. Bádogszelenczék köralakú rovatékainak légmentes zárására szolgáló gépek. XVIII/d. oszt. 1899 máj. 24. 16795. lajstromsz. Mappa leveleknek és egyéb irományoknak rendezésére és megőrzésére. Xll/b. oszt. 1899 máj. 31. 17641. lajstromszám. Tükörképek előállítására szolgáló készülék. IX/h. oszt. 1899 máj. 20. 17173. lajstromszám. Gép czímkék és más effélék gyártására. XIII/d. oszt. 1899 máj. 19-én. 19398. lajstromszám. Kémónyföltét.VIII/d. oszt. 1900 ápr. 13. 19479. lajstromsz. Légpárnás lóiga. XX/d. oszt. 1900 máj. 21. 19513. lajstromszám. Eljárás koncentrált gyümölcsborok előállítására. X/b. oszt. 1900 máj. 24. 19782. lajstromszám. Rézsútos téglákból készült síkfödém. VIII/a. oszt. 1900 máj. 21. 19890. lajstromszám. Eljárás világos színű szilárd égető anyag előállítására. H/а. oszt. 1900 máj. 18. 21161. lajstromszám. Gép gombok fölvarrására. I/g. oszt. 1900 máj. 17. 22473. lajstromszám. Kallantyú nélküli lakat. VIII/d. oszt.. 1901 ápr. 28. 22671. lajstromszám. Malátaforgató gép. IV/a. oszt. 1901 máj. 20. 22767. lajstromsz. Acetylénfejlesztő. Il/e. oszt. 1901 máj. 20. 22799. lajstromszám. Likacsos gummiszövet. XlV/b. oszt. 1901 máj. 21. NEM HIVATALOS RÉSZ. Védjegyügy. Németország. Olyan idegen szavakból alkotott védjegyek lajstromozhatósága, amelyeknek többféle a jelentése,az illető szóköz legközelebb álló jelentés alapján bírálandó el ; ha a szónak ily jelentése nincsen, eszményi szónak tekintendő.*) Fönnebbi elvet a német szabadalmi hivatal fölebbezési osztálya juttatja érvényre határozataiban az alsóbb fokú hatóság azon eltérő fölfogásával szemben, hogy az idegen szó bejegyzés tárgya nem lehet, ha egyik vagy másik távoli jelentése szerint az árú minőségét vagy származását jelzi. (Német védj. t. 4. §. 1. p.) Példakép fölhozzuk a következő esetet : Valaki derékkötők megjelölésére a «Vita» szóból álló védjegyet jelentette be. Az elővizsgálatot teljesítő hatóság 1903. évi márczius 10-iki határozatával ennek bejegyzését a következő megokolással tagadta meg : A «Vita» szó az olasz nyelv szerint a többi közt tailie-t, termetet is jelent. így a védjegy azt juttatja kifejezésre, hogy az azzal megjelölt derókkötő viselőjének előnyös termetet biztosít. «Vita» azonfelül Olaszország egyik tekintélyes- községének a földrajzi helyneve is. Mindezeknél fogva a szóban levő védjegy kizárólag az árú minőségét és származását jelzi s ez okokból a törvény 4. §. 1. p. értelmében nem lehet lajstromozás tárgya. A védelem arra utalt, hogy az elővizsgálat a «Vita» szóvédjegy lajstromozhatóságának elbírálása alkalmával nem a szónak legközelebbi, hanem lehető legtávolabbi jelentéséből indult ki s utóbbira alapította elutasító határozatát. Ily felfogás mellett *) Mitteilungen vom Verband deutscher Patentanwälte. 1904. évf. 9. sг. Ill
