Szabadalmi Közlöny, 1904 (9. évfolyam, 1-54. szám)
1904-01-09 / 2. szám
14. oldal. SZABADALMI KÖZLÖNY. 2. szám. 26685. lajstromszám. Eljárás zinkchloridnak zinkoxyddá való átváltoztatására földalkáli chlorid egyidejű nyerésével. IVh/1. oszt. 1902 márcz. 17. 26787. lajstromszám. Újítások körforgó nyomtató gépeken. IX/'e. oszt. 1902 márcz. 19-én. 26817. lajstromsz. Alváz automobilokhoz. XXa/2. oszt. 1902 márcz. 13. 26872. lajstromszám. Ontőminta-keret és eljárás előállítására. Xll/e. oszt. 1902 febr. 28-án. 27032. lajstromszám. Hajtómű automobilokhoz és más gépekhez. XXa/2. oszt. 1902 márcz. 12. 27186. lajstromsz. Újítások czimbalmokon. IX/d. oszt. 1901 szept. 19. NEM HIVATALOS RÉSZ. # Svájcz és a vegyi találmányok. Tudvalevőleg Svájcz szövetségi alkotmányának 64. szakasza kizárta az oltalmat az olyan találmányokra vonatkozólag, a melyekről minta nem volt előállítható. Minta (model) alatt itt a találmányi tárgyaknak mechanikai úton szerkesztett, akár természetes nagyságban, akár kisebb mértékben előállított eredetije vagy másolata értetendő. Az alaptörvény ezen kizáró intézkedése kifejezést nyert az 1888. évi junius 29-én kelt svájczi szabadalmi törvényben is. Hármas czélja volt ezen megszorításnak: 1. kizárni a vegyi találmányokat, 2. megakadályozni a teljesen ki nem forrt találmányok szabadalmazását, 3. egyszerűsíteni az eljárást a szabadalmi pörök alkalmával az által, hogy maguk a minták voltak elbírálhatók. A fönti három czélból jóformán csak az első helyen említett vegyi találmányok kizárása volt az, a mely azóta élénken foglalkoztatta nem csak a többi államok vegyi ipart űzőit s föltalálóit, hanem az egyes törvényhozásokat, de különösen az ipari tulajdonjog védelme iránt egymással szövetkezett államokat, első sorban Németországot és az Északamerikai Egyesült Államokat. Tagadhatatlan, hogy a milyen jótékony hatással volt ez a megszorítás arra, hogy a svájcziak vegyi iparának hatalmas lendületet adjon, éppen annyi okuk volt azt sérelmesnek találni más államok, különösen a szomszéd Németország vegyi iparosainak, kik úgyszólván tehetetlenül voltak kénytelenek nézni, mint aknázzák ki svájczi szomszédjaik az ő találmányaikat. Sok szó esett ezen körülményről az érdekelt szakkörök gyűlésein és tanácskozásain, a mi végre a kormányok figyelmét is fölhívta arra a következetlenségre, hogy Svájcz megtagadja a külföldi föltalálóknak a szabadalmi oltalmat a találmányoknak arra a jelentékeny csoportjára, melyre a kiilállamok a svájcziaknak minden nehézség nélkül megadják a szabadalmat. Ez a szempont vitte az É A. Egyesült Államokat arra, hogy az ipari tulajdon védelmére alakult Unió brüsszeli konferencziáján indítványozza, hogy az Unió bármely államában tagadtassék meg az oltalom olyan találmányokra vonatkozólag, a melyek hazájukban nem szabadalmazhatok. Ez az indítvány akkor nem fogadtatott ugyan el, de maga a kérdés még ez által nem került le a napirendről ; mert most, midőn Németország Svájczczal tárgyal a köztük fönálló vámszerződés revíziójáról, a kémiai találmányoknak Svájczban leendő szabadalmazhatóságát is belevonta a tárgyalások keretébe. így tehát Svájcz se zárkózhatott el attól, hogy fontolóra ne vegye, miszerint az általános áramlatnak engedve, ne tegyen-e olyan változtatásokat alaptörvényén és szabadalmi határozmányain, a melyek folytán helyre állítsa a recziproczitást és egyöntetűséget nemzetközi vonatkozásaiban. Ezen megfontolásnak következményeként a szvájczi szövetségtanács 1903. évi november hó 13-án üzenetet küldött elfogadás végett a tartományi kamarákhoz, a melyben azt indítványozza, hogy a szövetségi alkotmány 64. szakasza akként módosíttassák. miszerint az ipar minden ágára vonatkozó találmány törvényhozásilag oltalomban részesüljön. Ezen kérdésnek további alakulásáról olvasóinkat annak idején értesíteni fogjuk. F. A. Felelős szerkesztő Frecskay Jánosi s. h. főigazgató. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten
