Szabadalmi Közlöny, 1901 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-05 / 1. szám
4 _ badságot a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyez. Egy napi szabadság vagy betegség esetében — ha a két felelős számadó valamelyikének betegségéről vagy szabadságáról van szó, — a helyettesítést a szabadalmi hivatal elnöke által ezen szolgálatra állandóan kirendelt kezelő-tisztviselő teljesíti, míg az 1 napon túl terjedő betegség és szabadság esetén a kereskedelemügyi minister intézkedik a hetyettesítés iránt. A 14 napon túl nem terjedő betegség vagy szabadságoltatás esetén az átadás csak a számadási és pénztári állapotot kitüntető kimutatások alapján történik, a számvevőségi igazgató által, a központi számvevőség kebeléből kirendelt egyik tisztviselő jelenlétében és közreműködésével, míg ellenben a 14 napon túlterjedő szabadságoltatás vagy betegség esetén a pénztár rendkívüli zárlat megejtése és hasonlóképen a kereskedelemügyi m. kir. ministerium központi számvevőségének közreműködése mellett adandó át a budapesti m. kir. IX. kerületi vagy a m. kir. központi állampénztárból rövid úton kérendő helyettesnek. (Lásd a jelen utasítás 39. §. 1—6. pontjait.) Mind a két esetben az átadásról, illetve átvételről jegyzőkönyv veendő föl és ez a ministeriumhoz fölterjesztendő. Az a pénztári tisztviselő, ki betegség miatt a hivatalba nem mehet, azt a kimaradás napján minél korábban bejelenteni tartozik. Ha pedig a felelős számadók egyike betegednék meg, arról a másik tesz a szabadalmi hivatal elnökének jelentést, hogy azt, ha az elmaradás 1 napnál tovább tartana, az elmaradt tisztviselő által saját pecsétjével bezárt boríték alatt lehetőleg bizalmasa útján beküldött kulcsok átvétele és a megfelelő helyettes iránt rendelkezhessék. Ha bármelyik tisztviselő a hivatalból, illetve a pénztár székhelyéről előzetes engedély nélkül távoznék, arról a szabadalmi hivatalt az eltávozott egyén személy-leírásának közlésével azonnal jelentést tesz a nyomozások elrendelése végett. Kiküldetések esetén a pénztári tisztviselő vagy szolga azt az időt, melyet hivatalon kívül eltölt, más, nem hivatalos czélra föl nem használhatja. Följelentési kötelezettség szabályellenes, veszélyes vagy más gyanús okok esetén. 14. §. Ha bármely pénztári tisztviselő vagy szolga a személyzet valamelyikénél szabályellenes eljárást, föltűnő költekezést, vagy könnyelmű életmódot tapasztalna, arról a fölöttes hatóságnak haladéktalanul jelentést tenni tartozik. A pénztári tisztviselők kötelezettségei elöljáróik, alárendeltjeik és felek irányában és egymással szemben. 15. §. A pénztári személyzet elöljárói irányában szerényen, illedelmesen és tisztelettel tartozik viselkedni s rendelkezéseiket, ha azok szolgálati kötelesség megsértését magukban nem foglalják, föltétlenül teljesíteni. Egymással pedig egyetértésben, békében, a szolgálatban egymást kölcsönösen támogatva élni tartoznak. A felek irányában a pénztári tisztviselőknek előzékenyeknek, különösen a járatlanokkal szemben készséges útmutatóknak kell lenniök. Kötelesség hivatalos munka tekintetében. 16. §. A pénztári tisztviselők szolgálat közben mindig az érvényben lévő rendeletek, szabályok és törvények értelmében intézkedjenek; ha pedig munkaközben a kincstárnak valamely, ha mindjárt nem is a saját szakmájukba vágó megrövidítését észlelnék, tartoznak azt, az ezek meggátlásával megbízott vagy fölfedezésére hivatott tisztviselőnek tudtára adni. A pénztári személyzet illetéktelen személyekkel szemben a lelkiismeretes titoktartásra köteleztetik. Felek számára Írásbeli munkák tilalma. 17. §. A pénztár személyzetének tilos a felek részére folyamodványokat és okmányokat szerkeszteni.
