Szabadalmi Közlöny, 1900 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-05 / 18. szám
Melléklet az 1900. évi 18. sz. Szabadalmi Közlönyhöz. A m. kir. szabadalmi hivatal 1899. évi november hó 18-án tartott teljes ülésében következő határozatot hozott: Ha a fölszólaló szabályszerű megidéztetés daczára a fölszólalásra kitűzött szóbeli tárgyaláson meg nem jelenik, ezen tény rendszerint nem tekinthető a fölszólalás visszavonásának, hanem a tárgyalás ily esetben is föltétlenül megtartandó, s a fölszólalás érdemben elbírálandó. Ezen az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 1—3. §-ára, valamint a 32. § 1. és 2. a) pontjára alapított és a 35. § értelmében bárki által emelhető, tehát publica actio jellegével biró fölszólalásokra vonatkozó teljesülési határozatot a kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi április hó 4-én 1467. ein. sz. a. kelt következő rendeletével jóváhagyta: Az 1893. évi XVIII. t.-czikkben szabályozott sommás eljárás csak a magánjogi i jogvitákra vonatkozik, a mikor t. i. fél áll féllel szemben s a bíró csak az egyik vagy másik fél javára döntheti el ítéletével a jogvitát, ellenben az idézett törvényezikk a közjogi jellegű keresetek, az ú. n. publica actiók fölötti eljárásra nem alkalmazható. Ennélfogva oly esetben, a mikor az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 35. §-a alapján a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya elé a publica actio jellegével biró fölszólalás kerül, ennek a fölszólalásnak szóbeli tárgyalására az 1893. évi XVIII. t.-cz. rendelkezései egész teljességében nem alkalmazhatók. Ennek a fölfogásnak nem mond ellene a szabadalmi hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzatának 24. § 4. bekezdése sem, mert ez az 1893. évi XVIII. t.-czikknek a törvényszékek, mint fölebbviteli bíróságok eljárását szabályozó rendelkezéseit megfelelően rendelvén alkalmazni, oly esetben, midőn közjogi jellegű fölszólalásról van szó, az 1893. évi XVIII. t.-cz., a melynek rendszerében ezekről s arról, hogy a publica actiók alapján idézett felek meg nem jelenésének mily hatály tulajdonítandó, egyáltalában nincs intézkedés, ily intézkedés hiányában megfelelő alkalmazást sem nyerhet. Jogi szempontból tehát mi akadálya sincs annak, hogy a tárgyaláson meg nem jelent fölszólalónak «publica actio» jellegével biró, írásban benyújtott fölebbezése is figyelembe vétessék. A szabadalmi ügy szempontjából azonban meg épen kívánatos, hogy mindennemű fölszólalás, mely a bejelentett találmány ujdonsághiányára rámutat, a szabadalom engedélyezésére irányuló tárgyalásnál kellő figyelembe vétessék. A szabadalmi hivatal 1899. évi november hó 18-án tartott teljes tanácsülésében elfogadott határozatot helyes indokainál fogva tehát jóváhagyom, azt az ügyviteli szabályzat 24. §-a helyes értelmezésének nyilvánítom és a fontiekhez képest elrendelem, hogy az egyszer beadott fölszólalás mindenesetre visszavon hatlannak tekintessék és így a fölszólaló meg nem jelenése esetén is érdemileg tárgyaltassék. Budapest, 1900 április hó 4-én. A minister helyett: Cseöryeő, államtitkár. PALLAS RÉSZVÉN Y t ÁRSASÁí. NYOMDÁJA tUDAPHSTKN
