Szabadalmi Közlöny, 1899 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-07 / 1. szám

elnök vagy ennek helyettese a semmiségi osztály egyik jogképzett tagját előadónak jelöli ki, kinek föladata az előkészítő eljárást a szóbeli tárgyalás számára foganatosítani (1. szabadalmi törvény 71. §-át).

Mindazokban az esetekben, a melyek nem kizárólag jogi természetnek, az illető találmány szakmájához képest műszaki tag jelölendő ki előadónak, a kivel a jogképzett előadó egyetértőleg eljárni tartozik. Az előkészítő eljárás eredményeit összegező előadás a szóbeli tárgyaláson, a szerint a mint az ügy túlnyomóan jogi vagy műszaki természetű, a jogtudó vagy a műszaki előadóra tartozik, szükséghez képest mind a kettőre Ezen jelentéstétel tárgyában fölmerülő véleményeltérések fölött az elnöklő dönt.

28. §. Az előadó tartozik az előkészítő eljárás folyamán az összes poranyagot a szóbeli tárgyalás számára olyképen előkészíteni s rendezni, hogy ez a tárgyalás lehetőleg egy folytában és megszakítás nélkül megtartható legyen.

Az előadó tehát főleg a felek meghallgatása vagy nyilatkozatok beszerzése útján megállapítani tartozik, hogy a részükről érvényesített igények közül melyek azok a melyek ellen nem emeltetik kifogás, melyek a . valóknak elismert ténybeli állítások és melyek ezek közül a vitás igények és állítások; melyek azok a tényleges állítások, a melyeket beismernek, és ezen igények és állítások közül melyek azok, a melyeket vitatnak; a mennyiben az egyik fél által támasztott valamely igény az ellenfél részéről kifogás alá nem esik, vagy ha az egyik fél részéről állított tényt az ellenfél beismeri, az előadó ezt jegyzőkönyvileg megállapítani tartozik

A vitásoknak fönmaradt tények tekintetében tartozik az előadó a bizonyítékok beszerzése és ama bizonyítékok fölvétele czéljából, melyeknek a nyilvános tárgyaláson való fölvétele lehetetlennek bizonyul, avagy a melveknek azonnal való fölvétele a bizonyitás biztosítása érdekében szükséges a kellő intézkedéseket megtenni.

Mint oly bizonyítékok, a melyeknek a nyilvános tárgyaláson való fölvétele lehetetlennek bizonyul, főleg a következők jönnek tekintetbe : helyszíni szemlék, a szabadalmi hivatal székhelyén kívül tartózkodó tanuknak megkeresés útján való kihallgattatása, szakértők által megejtendő időtrabló vizsgálatok, valamint főkép mindama bizonyítékok, melyeknek a nyilvános tárgyaláson való fölvétele azt előreláthatólag szerfölött megnehezítenék, avagy aránytalanul kinyújtanák.

Minden ily természetű bizonyítéknak fölvételére mindkét fél avagy ezek kipviselői meghívandók.

A bizonyítási eljárás foganatosítása alkalmával a R. Gr. Bl. 1895. évi augusztus hó 1-én megjelent 113. számában közzétett polgári pörrendtartás 266—370. §§-ai megfelelően alkalmazandók. A feleknek meg nem jelenése a bizonyítási eljárás foganatosítását nem gátolja.

Szem előtt tartandó azonban ilyenkor mindig, hogy az előzetes eljárásnak az a czélja, hogy a szóbeli tárgyalást csak előkészítse, hogy tehát az ezen tárgyalásra föntartott bizonyítási eljárás, az előkészítő eljárás fejleményei által kiegészítve tüntesse fel a vitás ügy világos és teljes képét az illető osztály tanácsa előtt.

Ha egy és ugyanazon tényre nézve több tanú neveztetett, az előadó mindenekelőtt a felek meghallgatásával vagy más alkalmas úton-módon megállapítani tartozik, kik vannak ezen tanúk közül leginkább abban a helyzetben, hogy a kérdéses tényt igazolják, és e szerint tartozik aztán az előadó indítványait a tanuknak a nyilvános tárgyalásra való meghívása tárgyában megtenni.

Az előadónak az előzetes eljárásban mindig azon kell lennie, hogy a felek az igényeik megokolására szolgáló tényeket és a bizonyítékokat teljesen és kimerítően sorolják föl, továbbá tartozik a feleket az elkésve fölhozott tényeknek és bizonyítékoknak a szabadalmi törvény 74. és 75. §§-ai, illetve a polgári pörrendtartás 179., 181., 275. és 278. §§-ai éi’telmében megengedett mellőzhetésére figyelmeztetni.

Az előzetes eljárásban foganatosított bizo-