Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)
1896-06-20 / 1. szám
4. oldal. 1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. §. Ha a szabadalom több szeméiynek adatott vagy többekre átruháztatott : ezek, a mennyiben más megegyezés nem történt, egyenlő részek szerinti tulajdonostársaknak tekintendők. Mindenik tulajdonostárs szabadon rendelkezhetik saját része fölött s a szabadalmat a 8. §. értelmében használhatja. Harmadik személynek a gyakorlatbavételi és használati jog csak a társtulajdonosok közös egyetértésével engedélyezhető. 12. §. A szabadalom hatálytalan azzal szemben, aki a találmányt, a melyre másnak szabadalom engedélyeztetett, már az előtt, mi előtt az utóbbi találmányát bejelentette volna, a magyar korona országai területén szabadalmi oltalom nélkül használta vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesített. Ily régibb jogosult a találmányt saját üzletének czéljaira saját vagy idegen műhelyekben használhatja ugyan, de e jogosítványát csak saját üzletével együtt ruházhatja át. 13. §. A szabadalom hatálya nem terjed ki oly szállító eszközök szerkezeteire, melyek csak átmenőleg érkeznek a magyar korona országainak területére és oly tárgyakra, melyek külföldről, belföldi szabadraktárakba átvitel vagy isméti kivitel czéljából szállíttatnak anélkül, hogy a belföldön forgalomba hozattak volna. 14. §. A szabadalom hatálya korlátozható annyiban, hogy az a kereskedelemügyi miniszter reudelete alapján a hadsereg, a honvédség vagy a haditengerészet részére, vagy az állami egyedárúság czéljaira az állam részére egészben vagy részben, a szabadalom egész tartamára vagy ennél rövidebb időre igénybe vehető. Ily esetben a feltalálónak kellő kártérítés nyújtandó, melynek összege, ha megegyezés létre nem jön, bírói utón állapítandó meg. A kártérítés iránti per folyama az államnak fentemlített használati jogát meg nem akaszthatja. 15. §. Az, a kinek belföldön rendes lakhelye nincsen, szabadalmat csak akkor nyerhet és az ebből eredő jogokat csak akkor érvényesítheti, ha hitelesített és a szabadalmi hivatalhoz bemutatott különös meghatalmazással ellátott, belföldön lakó képviselőt nevezett. Az ilyen képviselő jogosítva van arra, hogy megbizóját a szabadalmi hatóságok és bíróságok előtt képviselje, hogy a szabadalom bejelentésére, föntartására és büntető eljárás megindítására vonatkozó indítványt tehessen és hogy keresetekre hozott és másnemű határozatokat átvehessen. A külföldön lakó szabadalom-tulajdonosok ellen indítandó perekben azon biróság illetékes, melynek kerületében a képviselő lakik; ha pedig képviselője nincs: a szabadalmi hivatal székhelyére nézve illetékes biróság. Ha a külföldön lakó szabadalom-tulajdonos belföldi megbízottja a megbízásról lemondott vagy fel nem található és a szabadalom tulajdonosa új megbízottat nem nevezett, vagy ha a belföldön lakó szabadalom-tulajdonos külföldre költözött vagy általában fel nem található : a szabadalom« tulajdonos képviseletére a szabadalmi hat« ságok és a bíróságok ügygondnokot neveznek ki. 16. §. Oly külállam honosai ellen, a mely állam honosaink irányában a szabadalmi oltalom tekintetében a viszonosságot el nem ismeri, a kereskedelemügyi minister visszaj torlási intézkedéseket rendelhet, melyekei azonban az országgyűlésnek bejelenteni tar] tozik. III. FEJEZET. A szabadalmak tartama, megszűnte, megvonása és megsemmisítése. 17. §. A szabadalmak a találmány beje leütésétől számítandó 15 évi időtartamr; adományoztalak. Pótszabadalmak (7. §.) a törzsszabada makkal egyidőben járnak le. Az önállóvá vált pótszabadalmak érvényességének ideje a törzs-szabadalom bejelentésének idejétől számít. Az önállóvá lett pótszabadalom a lejárat és a díjak összege tekintetében a törzs-szabadalom helyébe lépettnek tekintendő.
