Szabadalmi Közlöny, 1896 (1. évfolyam, 1-28. szám)

1896-06-20 / 1. szám

1. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 11. oldal. Az évi díjak évenkiut előre esedéke­sek és vagy évenkiut, vagy több évre, vagy végre mind a 15 évre lefizethetek. Az első évre járó díj legkésőbb a talál­mány bejelentésének közzététele napját kö­vető 60 nap alatt fizetendő, mert különben a találmány bejelentése visszavontunk tekin­tendő. A 2 15. évi díjak legkésőbben a lejára­tot követendő 60 nap alatt fizetendők. A lejárattól számítandó 60 nap után tel­jesített ily fizetésen kívül még 20 korona pótdíj jár. Az évi díjak minden a szabadalom fenn­állásánál érdekelt féltől elfogadandók. Oly feltalálóknak, kik szegénységüket sza­bályszerű szegénységi bizonyítványnyal iga­zolják, vagy kik mint munkások a napi ke­resetre vannak utalva, a bejelentési és az első évi díj, valamint a leírások kiigazítá­sáért járó díj hitelezhető és ha a szabada­lom a második év kezdetén megszűnt, tel­jesen el is engedhető. A bejelentési díj egyáltalában nem, az évi díj csak akkor téríttetik vissza, ha a szaba­dalom megadása megtagadtatik. 46. §. A fennebbi díjakon kivül még a következő esetekben külön-kiilön 20 korona díj előzetesen fizetendő : 1. felfolyamodás vagy felebbezés után (36-38. §.); 2. szabadalmak megvonása és megsemmi­sítése iránti kereset után (20. és 21. §.) ; 3. valamely fennálló szabadalom terje­delmének megállapítása iránti kérelem után (57. §.); 4. szabadalom átruházásának bejegyzése után (41. §.). Mindezen díjak az illető irat benyújtása előtt fizetendők és a megtörtént fizetésről szóló nyugta a beadványhoz csatolandó ; ellenkező esetben a beadvány visszautasí­tandó. Az 1. alatt említett díj visszaadandó, ha a felfolyamodásnak hely adatott. A 45. §. utolsóelőtti bekezdésében említett szemé­lyeknek az 1 — 3. pont alatt felsorolt díjak is elengedhetők. 47. $. Az ezen fejezet alatt felsorolt díjak az állampénztárba befizetendők, vagy posta utján kellő időben oda utalandók. 48. §. A szabadalmi okirat ép úgy, mint a szabadalmi hivatal többi kiadmányai, nem­különben a felszólalást (35. §.) tartalmazó be­adványok bélyegmentesek. Minden egyéb tekintetben a bélyeg- és illetékszabályok változatlanul alkalmazandók. VIII. FEJEZET. A bitorlások és büntetések. 49. §. A ki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tár­gyát előállítja, forgalomba hozza vagy til­tott módon használja úgy, hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait tudva sérti : a szabadalom­­bitorlás kihágását követi el és hatszáz ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel; vissza­esés esetében pedig, ha az utolsó marasz­talás jogerőre emelkedésétől két esztendő még el nem telt, két hónapig terjedhető elzárással és ezen felül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kiszabott pénzbüntetések az ipari (ke­reskedelmi) iskolai alap javára esnek. A büntetés kiszabásánál súlyosító körül­ményt képez, ha a panaszlott a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt és ezen utón vagy a szabadalom tulajdonosának bizalmából szerzett értesülését és tapasz­talásait használta fel a találmány bitorlá­sára. E szabályok akkor is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem sza­badalmaztatott, de a 34. §. szerint ideiglenes oltalomban részesül. 50. §. A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél indítványára üldözhető. A szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levél­tárban letett találmányi leírás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semmi­nemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés.

Next

/
Thumbnails
Contents