Központi Védjegy-Értesítő, 1938 (1-12. szám)
1938-05-16 / 5. szám
5. szám. Nem hivatalos rész. 122 NEM HIVATALOS RÉSZ. Védjegyjogi jogesetek. Nem megtévesztő a vevőközönségre az árut illetőleg az a körülmény, ha valamely kereskedő az áruit, az áruitól egészen távol eső és velük okozati összefüggésbe nem hozható, élőlényt vagy valamely tárgyat ábrázoló kép vagy szó alatt hozza forgalomba. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztályának 1938. évi február hó 1-én kelt végzésével a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1921. évi június hó 11.-én 40727. szám alatt ,pnindennemjű fonal és cérna árukra“ lajstromozott védjegy törlésére irányuló kérelmet elutasítja. indokok: A kérelmező kérelmében, melyet a bíróság a 19751/1933. K. M. sz. rendelet 8. §-ára alapított kérelemnek tekintett, a budapesti 40727. sz. védjegy törlését az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján azért kérte, mert a védjegyen szereplő és annak jellegzetes részét képező hajó a közönséges vevőiben azt a képzetet keltheti, hogy a védjegyes vállalatnak hajói vannak. Ez: pedig a valóságnak nem felel meg és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas. A bírói osztály .a törlési kérelmet olyannak találta, amely minden törvényes alapot nélkülöz és azt a következő okokból utasította el. Az 1890. évi II. t.-c. 3. ,§-ának 4. pontjában szabályozott ama lajstromozásit kizáró törvényes alapot, hogy a valóságnak meg nem fen lelő és a vevőközöniség megtévesztésére alkalmas adatokat a védjegy nem tartalmazhat, a védjegyjoggyakorlat akként értelmezte és értelmezi, hogy ;az ilyen adatok mint valóságnak meg nem felelő adatok magával az áruval, ennek származásával, minőségével stb. és a vállalatnak a forgalmi életben kialakult jellegével kapcsolatban legyenek alkalmasak a megtévesztésre. Az a körülmény azonban, hogy valamely kereskedő az árúit, az árúitól egészen távol eső és okozati összefüggésbe közönséges vevő által sem hozható, élőlényt vagy valamely tárgyat ábrázoló kép vagy szó alatt hozza forgalomba, semmiképpen sem lehet a vevőközönségre az árut illetőleg megtévesztő, aminthogy pl. egy vaskereskedőnél, aki áruit egy oroszlánt feltüntető ábrás jegy alatt hozta forgalomba, okozati és következtetési alap hiányában senki arra nem is gondolhat, hogy ez a kereskedő oroszlánokat is akarna forgalomba hozni, illetőleg hogy ennek a kereskedőnek oroszlánjai is volnának-Az a körülmény tehát önmagában, hogy védjegyén a feltüntetett hajó képe a közönséges vevőben azt a képzetet kelti, hogy a cérnagyáros védjegytulajdonosnak hajói volnának, holott ilyenekkel nem rendelkezik, még valóság esetén sem volna alkalmas a felhívott törvényhelyen szabályozott törlési ok megalapozására, miért a közönséges vevő figyelmét a vásárlás alkalmával a hajó képe nyilvánvalóan magával a cérna-áruval kapcsolatban ragadja meg, míg az, hogy a védjegytulajdonosnak vannak-e hajói vagy nincsenek, mint a cérnagyár vállalatának jellegén és az ebből származó cérnaáru fogalmán egészen kívül eső és velük semmiféle kapcsolatba nem hozható körülmény nem érdekli, aminthogy ez védjegyjogi szempontból is merőben közömbös körülmény. A m. kir. Kúria P. II. 998/9—1938. számú és 1938. évi április hó 26-án kelt végzésével a Szabadalmi Bíróság végzését helybenhagyja. Indokol á s: Tévesen utal a panaszos az 1890. évi II. t.-c. 3, §-ámak 4. pontjára, mint a lajstromozást kizáró törvényes okra. Az a körülmény, hogy a fonal- és cérna-árura bejegyzett védjegy egyebek között egy hajót is ábrázol, magával az áruval, ennek származásával, minőségével semmi összefüggésben nincsen s ezért — amint azt az elsőbíróság helyesen megállapította — a vevőközönség megtévesztésére nem alkalmas. A Szabadalmi Bíróság ezért a panaszost kérelmével helyesen utasította el. Felelős szerkesztő : KOVÁTS LÁSZLÓ Kiadja a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság. PALLAS ÍROD. ES NYOMDAI R.-T. Budapest, V., Honvéd-u. 10. (Felelős: Győry Aladár igazgató) Távbeszélő: *1-253-50.
