Központi Értesítő, 1901 (26. évfolyam)

1901-04-11 / 29. szám

29. szám. Királyi törvényszék A bejegyzéstren delö végzés kelte a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövepe A főtelep és a fióktelepek helye Czégvezetők és felszámoló czégvezetők A társaság jogviszonyai Irattári 1 ti/ám I Jegyzet Zombori törvényszék 1901. márczius 24. 3377/p901. sz. 92/13 Cservenkai mezőgazdasági népbank mint részvénytársaság Cservenkaer landwirtschaftliche Volksbank als Aetiengesellschaft Főtelep Cservenka Lamnek Péter és Judt Ágoston igazgatósági tagok czégjegyzési jogosultsága töröltetik, ellenben Szauer Ferencz és Knefély Reinhardt czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetik Lamnek Péter és Judt Ágoston igazgatósági tagok ebbeli minősége töröltetik, ellenben az 1901. évi február hó li-án tartott közgyűlésen megválasztott Szauer Ferencz igazgatósági tag ebbeli minősége bejegyeztetik. (Lásd 1900. évf. 40. számát.) V Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Murin Islván kir. mérnököt a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Nagy-Szebenben szervezett bizottság tagjává kinevezte. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 23796. Szám a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Soll-Kiskun vármegye területéhez tartozó Izsák községben a f. évi márczius 3. és 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett, f. évi április hó 15-én kizárólag kirakópótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 23672. szám a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vármegye területéhez tartozó Fadd községben a folyó évi márczius hó 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett, folyó évi április hó 15 én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 22831. szám a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Sáros vármegye területéhez tartozó Girált községben a folyó évi április hó 17-ére eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi április hó 18-án és a folyó évi julius hó 28-áva eső országos vásár kivételesen folyó évi julius hó 18-án tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 24127. szám a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Bihar vármegye területéhez tartozó Feketető községben a folyó évi április hó 8-ára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi április hó 17-én tartassék meg. a) Kincstári illetékek kazán tüzfelülete négyszög méterekben Z Ö — 100 — 500 — 100-0 200-0-on felül Ezen illetékek A próbáért fizetendő kincsári illeték koronákban 2'5-ig .. - — 10 10 0 „ 20 50 0 ... . 30 100-0 „ 40 200-0 „ . . 50 60 tüzeléssel biró, illetve külön haszgöztartó- és Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter 19,871/IX. sz. Körrendelet valamennyi magyarországi törvényhatóság közigazgatási bizottságának és valamennyi magyarországi törvényhatóság közönségének. A gőzkazánok megvizsgálásáért a gözkazán-tulajdonosok által fizetendő kincstári illetékek és vizsgálati költségek tekintetében a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium által 1886. évi 22790. szám a. kiadott gőzkazánügyi kormányrendelet 15. §-a 1. pontjának a) és b) alatti határozmányait hatályon kivül helyezve, a gözkazának megpróbálása alkalmával fizetendő kincstári illetékeket és eljárási dijakat a következőkben állapítom meg: külön nálható minden egyes gőzkazán, gőztulhevitő, gőzfogó-edény után külön számittatnak fel. Gőzfogó-edények és gőztartók tüzfelülettel nem bírván, az ezek után fizetendő kincstári illetékek megállapításánál a külső összes IVlület veendő figyelembe. b) Eljárási dijak: Az eljáró kazánvizsgáló-közegek útiköltségeinek és napidijainak megtérítése fejében gőzkazánonként 25 korona, a székesfőváros területén pedig 12 korona 50 fillér általányösszeg fizetendő. Ezen eljárási díj, ha a kazántulajdonosnak ugyanazon helyen egyidejűleg több kazánja próbáltatik meg, csak az első kazán után fizetendő teljes összegben, a második és az azt követő minden kazán után pedig az eljárási dij fele, vagyis 12 korona 50 fillér, illetőleg a székesfőváros területén 6 korona 25 fillér fizetendő. Az eljárási dij minden kazán, tehát az állami intézetek kazánjai után is a kazánpróbát megelőzőleg az állampénztárba vagy az illetékes m. kir. adóhivatalba befizetendő. Ha a kazánpróba az eljáró kazánvizsgáló-közeg hibáján kivül eső bármely okból a meghatározott időben és helyen megtartható nem volt vagy sikerre nem vezetett, az újbóli próbát megelőzőleg a kazántulajdonos csakis a szabályszerű eljárási dijat tartozik újból befizetni. Szerkezeti megvizsgálásokért (revíziók), valamint az évenkénti ellenőrzési szemlékért a kazántulajdonosok sem kincstári illetéket, sem eljárási dijat nem fizetnek s az ez alkalommal felmerülő napidijak és útiköltségek a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium tárczáját terhelik. Midőn azonban a belső revizió vagy az ellenőrzési szemle a kazán körül észlelt hiányok, a kazántulajdonos mulasztása vagy egyenes kérelme miatt a rendes időben nem hajtható végre, továbbá midőn a kazán belső revíziója a kazántulajdonos kérelmére, az előirt időn belül eszközöltetik, a kazántulajdonos tartozik az emiitett eljárási dijat befizetni. A kazánvizsgálati kincstári illetékekre és eljárási dijakra vonatkozó fentebbi határozmányok folyó évi május hó 1-én lépnek hatályba s ehhez képest az ezen határnaptól kezdödőleg megtartandó kazánpróbák után a jelen körrendeletben megállapított kincstári illetékek és eljárási dijak esedékesek. Ezen körrendelet a. törvényhatóság területén lévő valamennyi kazántulajdonossal megfelelően közlendő. Budapest, 1901. márczius 30-án. Hegedűs.