Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

93 E nagyon változatos technikai, kereskedelmi és statisztikai alapképzettséget igénylő feladatokat a szakminisztérium egy ügyosztályára bizni nemcsak azért nem lehet, mert egy minisztériumi ügyosztály feladatkörének törvénynyel való megállapítása idegenszerű, kivételes rendszabály volna, hanem azért is, mert kell, hogy e feladat betöltésére hivatott szerv kívülről is, mint az államnak önálló, a függetlenség bizonyos garancziájával körülvett, pártatlan szerve jelentkezzék. Állása még leginkább a modern munkásstatisztikai hivatalokéhoz volna hasonlatos.1

) A szemnek, a mely elfogulatlanul meglát mindent, s a karnak, a melyet az állam érdekei, a politika mozgatnak, elválasztását alakilag keresztül kell vinni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kartellhivatal ne állana a szakminisztérium, sőt valamennyi minisztérium rendelkezésére akkor, mikor ezek valamely kartellről tudomást vagy bármily tüzetes felvilágosítást szerezni kívánnak. Hogy pedig ily felvilágosításokra a közgazdaság és államgazdaság ügyeit szolgáló minisztériumoknak nagy szükségök lesz a jövőben s hogy pl. az iparfejlesztés vagy vámpolitika nagy kérdéseiben ily állandó megfigyelő orgánum mily nagy szolgálatokat tehet, arra elég mellékesen utalnom. Ám a kartellhivatal megfigyelő tevékenységét ki kell terjeszteni az egyéni monopol eseteire is. Az I. részben igyekeztem kidomborítani a kollektiv és magán (egyéni) monopol rokonságát; az ott mondottakból következik, hogy az utóbbinál épugy szükség van állami ellenőrzésre, mint az elébbinél. Mivelhogy a kartellpolitika csak egy tagja az általános monopolügyi politikának: hiányos és czéltévesztett lenne minden oly nyilván- és szemmeltartás, mely csak az elébbire szorítkoznék és vak maradna az utóbbival szemben. A magánmonopolok körének megállapilása némi nehézséggel jár ugyan, de e fogalom a gyakorlatban csakhamar kijegeczesedhetik. A kartellhivatalnak bizonynyal nemcsak a jogi magánmonopolokat, nevezetesen a szabadalmazott2

) s esetleg a védjegyes czikkek monopolát kellene figyelemmel kisérni, hanem a tudományban u. n. tényleges, tehát akár természeti, akár gazdasági okokon alapuló oly monopolokat, melyeknél az egyes vállalkozó a versenytől nem tartva, nem zavarva, irányadó befolyást gyakorol az árakra.3

) Hogy mely vállalatok vannak ily helyzetben, azt a kartellhivatal lassacskán fogja kideríteni — nyíltan, szemei előtt csak azok a monopolok fognak létrejönni, a melyek kartellben állott válla-Mayr G., a statisztikai igazgatási kérdések e veterán szaktekintélye, a Marquardsen-Seydel-féle Handbuch des öffentlichen Rechts bevezető kötelét képező : Statistik als Gesellschaftslehre I. Band (Leipzig 1895.) 144. 1. az Egyesült Államokra való utalással azt véddi, hogy a statistikát be fogják osztani a socialis ügyek minisztériuma, a különválasztandó muukásügyi minisztérium alá. Ez egyelőre nagyon messzemenő reformeszme marad 2) A szabadalmi találmányok gyakorlatbavéte'.ének szigorúbb ellenőrzését czélozza a magyar kereskedelemügyi miniszternek a Központi Ertesitő II. évf. 21. sz. (1900. május 27.) 231. lapján emiitett intézkedése, mely javaslattételre hivja fel a szabadalmi hivatalt. 3) A monopol e fogalmával lejebb foglalkozom. latok egyesüléséből keletkeznek, vagy mint jogi személy alakjába öltözött kartellorganumok szerepelnek.1

) IIa a magánmonopolok csak e két utóbbi alak ellenőrzése kedveért kerülnek is a kartellhivatal ügykörébe, máris meg van indokolva ennek kiterjesztése. S ha azoknak van igázok, a kik a kartellekben csak átmenetet látnak az amerikai trust mintájára beállandó tömörüléséhez az egyes termelési csoportoknak : e folyamat végigkisérése az állam szempontjából még emelkedik jelentőségében. Egyéb feladatot azonban a kartellhivatalra, melynek teljes neve ezek szerint tulajdonkép „monopolellenőrzö hivatal" lenne, bizni nem kellene. Legfölebb hazai viszonyaink közt lehetne arról szó, hogy e hivatalt a munkásstatisztikai hivatallal egyesítsék. E régóta vajúdó, minden kulturállamban létező intézmény átvenné a kartellhivatalnak a munkásügyre vonatkozó kutatásait s bizonyos kiküldéseknél megengedné a kettős feladat egyesítését. De ez esetben is e két feladatkörrel biró hivatal egymástól teljesen függetlenül, mint két nagy ügyosztály működnék. A kartellhivatalnak, hogy e kétségtelenül legérthetőbb elnevezésnél maradjak, kutatásaiban s egész munkaprogrammjában szabad kézzel kellene bírnia. De gondoskodni kell arról, hogy tényleg dolgozzék s erről a nyilvánosságnak be is számoljon. E beszámolás legalább évente egyszer a kartellek és magánmonopolok állásáról és hatásáról szóló jelentéssel történhetnék, a melynek tartalmát illetőleg a fenti feladatkör eléggé tájékoztat.2

) E jelentést épugy, mint az 1897. évi XXXV. t.-cz. a statisztikai évkönyvre vonatkozólag megszabja, ünnepélyesség kedveért az országgyűlésnek be kellene mutatni. A mi azon tényeket illeti, a melyeknek nyilvántartása szükséges: e részben két, egymással ellentétes szempont, illetve érdek áll elöltünk. Egyik az összeségé, a mely azt követe'i, hogy mindent megtudjunk, mindent lássunk: mert hisz az állam és társadalom csak ugy ítélhet a karlell fölött s csak ugy ragadhatja meg a netán kívánatos ellenszereket, ha teljesen tisztában van a létező állapottal. A másik szempont az egymással szerződő vállalkozóké, a kik — még ma legalább — bizonyos idegenkedéssel viseltetnek a nyilvánosság iránt, félnek a kartell népszerűtlenségétől s büntetést látnának abban, ha az állam erővel ki akarná őket tenni a nagyközönség, a sajtó stb. bírálatának; ezenfelül zaklatást látnak a bevallási kötelezeltségben: hisz tudjuk, hogy a J) Pl. az elárusitásra szervezett részvénytársaság. IIa a hivatal csak a kartell ellenőrzésére volna feljogosítva, kérdésessé válik, hogy ily jogilag önálló személy mezébe öltözött orgammokra kiterjeszkedhetik- e ? 2) Tekintve azt, hogy a kartellnek és monopolnak hatását abból lehet megítélni, hogy mennyire sikerült a vállalkozók nyereségét fokozni s e végből az árakat szabályozni: e jelentésnek sarkpontjait egyfelől a nyereség, másfelöl az árstatisztika képezné. A feladat e részének nehézségeit mutatja az, hogy a nyereségstatisztikának a nem kartellált termelési ágak nyereségeit is számon kellene tartani s az árstatisztikában az index-number s a nemzetközi árak összehasonlitásai sem nélkülözhetők.