Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 49 nyersczukrot — finomitóinknak a nyersanyag 15 frtba kerül a kartell folytán akkor is, mikor a nyersezukor 11 frton áll s igy e tekintetben helyzetük nem rosszabbodott. Hogy azonban az árszínvonal nálunk, ugy a nyersezukorhoz s a kivitelre kerülő finomitványhoz képest, mint a külföld finomitványaihoz hasonlítva jelentékenyen magasabb : az kitűnik a fenti táblázatból. A nyersezukor még ma is sokkal olcsóbb, mint volt 1889. és 1890-ben, a kartell előtt: a finomitvány azonban jóval drágább, ugy, hogy — a szélsőségeket véve, a harmadik kartell érvényének első évében, 1898-ban, majd 7 frttal olcsóbb nyersezukorár daczára a finomitvány drágább volt, mint 1889. átlagában. S ha az uj, a teljes kartell éveit vesszük, a magyar finomitvány forintokban majdnem ugyanannyiba kerül — mindig adó nélkül — mint a német vagy angol márkákban, illetve shillingekben. A megdrágítás mértékét illetőleg egészen pontos számítást tenni természetesen nem lehet, már azért sem, mert a finomitványok, melyek az egyes piaezokon forognak, nem teljesen egyenlők s a kristályezukor például olcsóbban állitható elő, mint a süvegezukor. Megközelítőleg azonban feltüntetik azt a következő számítások, melyek a folyó év elejére vonatkoznak s igy már ezért is mérsékeltebbnek mutatják a különbséget, mint az 1897—99. évek adatai — amikor a nyersezukor még olcsóbb volt. Véve a pilé jegyzését, mely alacsonyabb a süvegáruénál, 1900. márczius elején Budapesten 87 koronát találunk,x

) miből az adót levonva, kapunk 49 korona árt. Ugyanakkor a pilé tr. fr. Triest 27 korona volt, mihez a kiviteli jutalmat teljes nagyságban hozzáütve,2

) ellenben a szállítást nem számítva 31*6 korona árt kapunk: a különbözet tehát 17'4 korona. A londoni Economist 1900. márczius 24-re vonatkozó jelentése szerint ott az ausztriai finomított ezukor angol mázsánként 12 sh. 6. d. kelt, vagyis egy metermázsa volt 25 sh. Ez, még 1 2 koronájával számítva is, 30 korona. Ha tehát ismét a teljes kiviteli jutalmat számítjuk, ellenben Nagysurányi ezukorgy. r.-t. ... Magyar ezukoripar r.-t. Mezőgazdasági ipar r.-t.___ ... Selypi ezukorgyár r.-t. ... ... Vasmegyei ezukorgyár r.-t. Nagyczenki ezukorgyárak r.-t.°) 1889. 1890. 1891. 1892. 8 8 7 12-5 — — 0 0 — — 0 0 — — 0 0 25 7*5 5 22-5 ') Magyar Lloyd, a Magyar Kereskedők lapjának a melléklete 1900. márczius 11. 2) Holott a kontingontálás folytán az utolsó időben csak 4 koronát számíthatunk. 3) Alapul véve pl. az 1898. évi aussigi paritást 12-G8 frtot s a trieszti céntrif. 13 frt 35 kr árát ós 2 frt praemiumot számítva, r. különbözet. 5'34 kor. 4) Sajnos, hogy a Magyar statisztikai Évkönyben közölt kiskereskedelmi árak feltűnő ellemondásaiknál fogva megbizhatókul el nem fogadhatók. Igy pl. 1890-ban 1 kiló ezukor Budapesten 77 fillér, Kolozsszállitási költségül 2 koronát levonunk, a belföldi gyár tisztán 32'6 koronát kap, tehát 16-4 koronával kevesebbet, mint a belföldön. Egy nagy gyárunk exportára a tavaszon 30"5 korona volt. Ehhez ismét hozzáütve a jutalmat, 35'1 koronát kapunk, mi a belső árral szemben 14—12 korona különbözet. Ha a német árakat vesszük, mint azok a fentebb adott táblázatból kitűnnek, ott a nyers és finomitott ezukor közt az árkülönbözet átlag 7 márka, mit a fenti kulcs szerint számítva, 8'4 koronát kapunk. Nálunk e marge, az adózatlan finomitványt 48 koronával, a nyersczukrot 26 koronával számítva, f. é. tavaszán 22 koronát tett, tehát 13'6 koronával többet. 25 és 24 koronás nyersezukorárak mellett 1897. és 1898-ban a különbözet 14—16 korona vala. A kivitelnél gyáraink ujabban, a kiviteli jutalmat is számítva, 5'5 koronával felérő marge-ot mutatnak csak fel,3

) tehát ez alapon a belföldi haszon még ma is 16—17 koronára tehető. De legyünk a legóvatosabbak s fogadjuk el, hogy a kivitel a jutalom daczára semmi hasznot nem hajt, csak ép azt leszi lehetővé, hogy gyáraink a nagyobb termelés folytán olcsóbban állíthassanak elő és számítsunk a finomítás javára is a német marge-nál jóval nagyobb hasznot nyújtó különbözetet: igen szerény számítással még akkor is 10 koronát meghaladó árfokozást találunk. Ez a monarchia fogyasztásánál évi 40 millió korona felé járó, a magyar fogyasztásnál évi 8 millió korona körül álló megterhelést képvisel. Nem keresve most azt, hogy a fogyasztók a kiskereskedelem esetleges czukoreladási árkartellei révén4

) minő további megterhelést viselnek:»áttérek gyáraink helyzetére s nevezetesen a részvénytársaságok osztalékainak feltüntetésére, a mennyiben ily adatok rendelkezésemre állanak. Budapesten székelő nagy ezukoripari részvénytársaságaink osztaléka B

) az 1889. évtől 1898-ig igy alakult százalékokban, a részvénytőkéhez viszonyítva: 1893. 1894. 1895. 1890. 1897. 1898. 1899. 58-33 50 0 0 8 16 — 3-5 4-5 0 4

-75 4-5 7 12 0 4 0 0 0 3 7 8.5 4 0 0 0 0 — — — — 4 0 4 — 25 11-25 0 5 0 12-5 20 várott és Pozsonyban 92 fillér lett volna évi átlagban, 1898-ban pedig Budapest és Pozsony 90 fillért, Kolozsvár 90 fillért jegyez. Hogy kiskereskedői kartellmozgalmak igen nagyban folynak, az kitűnt az idei budapesti tárgyalásokból, melyek a „Kis és középkereskedök társulatában" folytak, a nagykereskedők és a füszerkereskedők egyesületének kezdeményezésére. 5) Budapest főváros statisztikai havifüzetei. 1899. deczember hó. 502 lap. 6) A Wischniowszky G. J. által kiadott „Finanzielles Jahrbuch für Oesterreich-Ungarn 1899/1900." 775. 1.