Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

— 40 — megfelelő hányadát a jelzett időszakban adóztatás alá bocsátani ; a mennyivel kevesebb kész czukrot ad át a forgalomnak valamely időszakban, annyival többet adhat el a későbbiekben. Többet azonban, az esetleg igy visszamaradt mennyiségek beszámításának esetét kivéve, nem bocsáthat adóztatás alá. Kivételes esetekben a felszabadítás nem minden finomítóra egyenlő százalékban történik. Ámde nem csak a termelés mennyiségét szabja meg szorosan a kartellvezetőség, hanem uralkodik az az árak felett is. Nem ugyan olyanformán, hogy az utolsó fillérig megállapíthatná az összeget, a melyen mindegyik gyár kész czukra métermázsáját eladni köteles, hanem ugy, hogy egészen szük határok közé szorítja az árak mozgását. A bizottság havonkint egy minimálárt s egy maximaiárt szab meg. Az elébbin alul s az utóbbin felül eladni nem szabad. A minimálár a rendes termelési költséget volna hivatva képviselni, a melyen alul való eladás már — mint a megegyezés mondja, — tisztességtelen verseny volna. Annak megállapításánál a bizottság az átlagos általános költséget, a mindenkori szén-és anyagárakat, munkabéreket, fogyasztási adókat, nyersczukorárakat és minden idevágó körülményt tekintetbe veszi s az árszabást a gyárra, továbbá Prága, Brünn, Bécs, és Budapestre megállapitva, azokat a részes gyárakkal ajánlott levelekben közli. A maximalár a minimaiárt két és félforintnál többel meg nem haladhatja, s a nagyban való eladásra s a fentemlitett főpiaczokra állapittatik meg. A vételár annyira a jelzett piaczokhoz van szabva, hogy a nem azokra szóló kötéseknél az eladott áru rendeltetési helyére számitott hivatalos szállítási dijat hozzá szabad tenni a legközelebbi föpiaczra megállapított árhoz s ez az ár lesz a megengedett maximalis ár. Ez az árszabás is egy hónapra szóll s a másikhoz hasonlóan körlevelekben tudatandó az érdekeltekkel. A termelés és árak e megrendszabályozásának keresztülvitelét a bizottságok ellenőrzési joga, továbbá súlyos büntetések és ezek alapjául szolgáló óvadék vannak hivatva biztosítani. A bizottság ugy a gyárakban, mint a szabadraktárakban a helyszínén jogosítva van a kimutatások helyességéről s általában rendelkezéseinek betartásáról meggyőződni s e czélra ellenőrző közegeket alkalmazhat. Kívánhatja különösen az oly czukor kimutatását, a mely a szabadraktárban elhelyezve esetleg a szabad forgalomba (vagyis adóztatás alá) kerülhet. A szerződést megszegő finomító, akár a kontigenst lépje tul, akár az árszabás ellen vétsen, a forgalomba hozott czukor minden metermázsája után 10 frtig terjedhető büntetést fizet, mit a bizottság szab ki. A fenti rendelkezéseket akár a termelés, akár az oladás tekintetében megszegő nyersczukorgyáros büntetése métermázsánként a piaczi ár felét (tehát az utolsó évek árait véve, vagy 6—7 frtot) meg nem haladhatja s azt a választott biróság szabja ki. !) Adóztatás alá bocsátottnak tekintik azt a czukrot is, a melyet a gyár szabadraktárba helyez el, ha azt a vevő bocsátja adóztatás alá. Általában a vevő ténykedése a gyárat terheli, A nyersczukorgyárosok azért, hogy a finomítóknak versenyt nem csinálnak s hogy másnak, mint nekik, a monarchia határain belül nem adnak el, sőt, hogy egymás közt külön egyességre nem lépnek s nevezetesen nem fogják a nyersczukor árát a monarchiában a külföldi paritas fölé emelni *): bizonyos jutalmat kapnak E jutalom megállapítása következőleg történik. 1897. novemberétől kezdve a közös bizottság havi átlagárszámításokat végez, a melyek feladata megállapítani azt, hogy az első terméket képező nyersczukor Aussigtól számítva a prágai tőzsdén hogyan kel. Ha ez árjegyzés 11 frton alul szállana, ez utóbbi összeget kell a számításba felvenni. A finomítók már most kötelesek a bizottsághoz beküldeni azt az összeget, a mely az általok havonta adóztatás alá bocsátott fehér czukor után, 100 kilo kész czukrot 110 kilo nyersczukorral véve egyenlőnek, kijő, ha a fentiek szerint kiszámított átlagárt 15 frt alapárból levonjuk. Vagyis, világosabban és rövidebben szólva, tartoznak az általok belföldön finomitottan elhelyezett nyersczukor árát métermmázsánként 15 frtra kiegészíteni. Az igy begyült összeget s az ahhoz járuló kamatokat évente egyszer és pedig mindig a termelési évadot követő deczember hóig köteles a bizottság a nyersczukorgyárak közt felosztani, beleértve természetesen a vegyes gyárakat is, a melyek mint egyúttal finomítók, a feldolgozott nyersczukrot a 89: 100 arányban számítják fel. A nyersczukor előállítókra eső részesedés kiszámítása már most akkép történik, hogy az ausztriai gyáraknál az 1888 9—1896/7. évi legnagyobb netto nyersczukortermelés, a magyar gyáraknál az 1888/9—1897/8. hasonló termelés alapulvételével a monarchia összes nyersczukor előállítását IOV2 millió métermázsára redukálják s ezt a redukált összeget osztják fel. A kisebb, nevezetesen 35,000 métermázsánál nem több nyersczukrot előállító gyárak egészen megkapják a legnagyobb termelésmennyiségüket, ellenben a többi gyár kontingense megfelelően mindig egyenlő százalékkal szállíttatik le a maximális termelés színvonalán alul, ugy, hogy valamennyi gyár kontingensének végösszege lOVa millió métermázsát adjon. A kartell természetéből folyik, hogy a kontingensére eső jutalmat, vagyis osztalékot akkor is megkapja a gyáros, ha üzemét ideiglenesen avagy állandóan beszünteti, vagy bármely okból beszüntetni kénytelen még akkor is, ha gyárát másnemű iparteleppé alakítja át. Ha pedig bérlő kezén volt a gyár, s a bérlet véget ér, a bérlő megkapja a jutalékot, feltéve, hogy a gyár üzemen kivül marad. A mi a kartell, illetve kartellek belszervezetét illeti, ugy a közös, mint a finomítók külön kartellét egy bizottság igazgatja. A nyersezukorgyárosoknak és finomítóknak közös ') Az egyezség X. szakasza. Viszont, a finomítóknak tilos, egymás közt oly megállapodásokat létesíteni, a melyek egy vagy több nyersezukorgyárosnak megnehezítenék termékei elárusitását vagy a nyersczukor árát bármily módon befolyásolnák.