Központi Értesítő, 1900 (25. évfolyam, 2. félév)

1900-11-04 / 94. szám

- 38 volt a czukorfinomitási iparnak. Látszik ez már táblázatunk utolsó rovatából, de a finomitási dij, mely már 1894 folyamán koronkint 6 frt alá hanyatlott, még lejebb szállt 1895-ben a mikor is az julius havában 5 frtot, szeptember havában pedig épen csak 4 frtot tett, tehát eddigelé soha nem tapasztalt alacsony színvonalra szállott alá. S hogy ezukorgyáraink helyzetéről számszerű képet adjunk: az 1895. évre még a nagysurányi gyár sem adott osztalékot s a magyar czukoripar-részvénytársaság nyeresége ez évben leszállott 155.999 frtra (az előző évi 529.879 frt után), a mezőgazdasági ipar részvénytársaság pedig 113.488 frtot veszteit (előző évben 131.744 frtot nyert). Az 1895. év elején a czukoripar kilátásai annyira setétek voltak, a túltermelés oly mennyiségű készletet halmozott fel, hogy a termelők kényszerítve érezték magukat a termelés csökkentésére. A német termelés, mely az 1894/5. évben egyszerre 18-3 millió métermázsára szökött volt fel az előző évi — eddigelé legmagasabb — 13-7 millióról, vezetett volt a tulproductio létrehozatalában. A mint látta, hogy az 1895. év elején a világ készletek, a visible supplv, 23 millió métermázsára rúgnak az előző évi 18'5 millió helyett, a német czukoripar a répaterület megszorítására vetette magát. A gazdák költségeit alig fedező árakon, az előbbieknél 20—25%-kal olcsóbban fedezték szükségleteiket1

) több évre. A többi nagytermelő állam is követte a példát a termelés reductiojában, ugy hogy Ausztria-Magyarország, a Németbirodalom, Belgium, Németalföld és Oroszország együttvéve jó 10%-kal kisebb területet szenteltek a czukorrépának, mint az előző évben. A monarchia finomítói pedig, kik már megkóstolták a kartell gyümölcseit s most nagyon is kézzelfoghatóan tapasztalták, mit tesz az, a nélkül küzdeni végig a harczot egy nehéz évben: megkötötték az ujabb kartellt. 6. §. A második kartellkorszak. 1895—1897. A második kartell szintén csak a czukorfinomitók közt jött létre, mint az első, bár már 1894. óta meg-megujult a törekvés, a nyersczukorgyárakat is bevonni az érdekkörbe. Jellemző erre nézve az a felmerült terv, mely a nyersczukorgyárosokat olykép akarta a finomítók ügyéhez hozzá, fűzni, hogy a kétféle czukor árkülömbözetének 6 frton felül emelkedése esetén a többletnek felét az elébbieknek biztosította volna; viszont természetesen ezek kötelezték volna magokat hogy a kartellben nem álló finomítóknak nem adnak el s hogy magok sem finomítanak nyersczukrot. Ám e tervnek nem sikerült megnyerni a nyersczukorgyárosok valamennyiét: ez idők teljessége még nem érkezett el. Azonban a második kartell mégis különbözött az elsőtől és pedig nem csak, hogy mindjárt két évre szólott s hogy a belfogyasztási kontingens most megfelelően az időközi változásoknak, mintegy 3.000,000 mm. volt, tehát a négy év előttit 700,000 mm.-val meghaladta. A kontingentálás körül lényeges !) Jahresbericht der Handelskammer zu Hannover für das Jahr 1895. 159. 1. változtatás történt azzal, hogy nem csak az egyes gyárra eső évi kontingenst állapították meg, hanem megszabták azt, hogy egy-egy hónapban mennyi czukor bocsátható adóztatás alá, vagyis mennyi engedhető át a forgalomnak és fogyasztásnak. Ezzel elejét akarták venni annak a versenynek, mely az egész évi kontingens mielőbbi eladására való törekvésből származott volt s melyet az a félelem sarkalt, hogy a gyár esetleg nem lesz képes egész kontingensét a kartelláron értékesíteni s ezzel elesik a belföldi piaezon elérhető nagy haszontól. Hozzájárul ehhez, hogy a gyárnak mindig bizonyos előnynyel jár az, ha raktárait mielébb kiüríti. Az ekkép támadt verseny azonban nyomta az árakat és zavarta a kartellnek piaczkihasználási törekvéseit. Az uj kartell tehát szigorúbb volt, mint a régi s egyúttal súlyos sanetiot is biztosított az áthágok ellen magának. A hány métermázsát valamely gyár havi kontingensén tul adóztatás alá bocsátott, annyiszor 10 frt büntetést kelle fizetnie. S hogy a szerződés megtartását biztosítsák, a finomítók óvadékul kötelesek voltak lelenni a kartell által közösen megvásárolt chropini ezukorgvár őket illető részvényeit. Az uj kartell, mely ekként egyúttal egy fejlődési fokkal magasabban állott elődjénél, kedvező szelekkel kezdé meg pályafutását. A répaterület megszorítása Európában, a Guba szigetén kiütött s a ezukornád ottani óriási termelését a legkomolyabban veszélyeztető felkelés Amerikában megszilárdította a hangulatot: az Európában várt termeléscsökkenést 8 millió métermázsára tették, Gubán pedig 10 millió métermázsa nádezukor forgott kérdésben. A kartell 1895 októberében egyszerre közel 4 frttal emelte az árakat s a következő év juliusában 36 frtot meghaladó árt ért el. A finomitvánv és nyerseznkor árkülönbözete pedig az 1895. évi szeptemberi 4 frtról októberben 6 frtra, 1896. év január havában 8 frlra és 1896. julius havában éppen 12 frtra szökött fel. Miután alább a czukortermelés, forgalom és fogyasztás összes viszonyait összefüggőleg fogom vizsgálni: e helyen elég az uj kartell történetére vonatkozó legfontosabb mozzanatokat kiemelni. Nem érintve tehát a német ezukoradónovella kiviteli jutalom felemelését s a nálunk arra válaszul alkotott 1896: XVII. t.-cz. hatását: a nyersezukorgyárak viszonyaira kell egy pillantást vetni. A nyersezukorgyártás technikai haladása s a répa olcsóbb előállítása és jobb minősége egyre mérsékelték ugyan az előállítás költségeit, de nem oly mértékben, hogy a kiviteli jutalmak által előmozdított túltermelés nyomása alatt leszállott árak mellett a termelés nyereséges lett volna. Ha számbavesszük csak azt, hogy egymaga a Németbirodalom, mely leggyorsabban fejlesztette ezukoriparát, az 1891/2. évvel szemben 1894/5-ben és 1896/7-ben több mint 6 millió mélermázsával fokozta termelését s a világ répaezukortermelése ez időközben éppen 14 millió métermázsával fokozódott, érthető az árak igen nagy sülyedése. A londoni nyílt piaezot véve, látjuk, hogy ott a nyers czukor ára az 1892. évi 25 sh. 8 d.-ről (métermázsánkint) 1895-re lesülyedt 19 sh. £ d.-re, sőt 1897-ben már csak 18 shilling vala. A