Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-21 / 43. szám

— 711 -­a hivatal elnökségénél a fegyelmi ügyekről kiilön vezetett iktutókönyvbe iktatandó. 4. §. A fegyelmi ügyekben beadott és súlyosabb vét­ségekre vonatkozó fegyelmi feljelentés a hivatni elnöke vagy annak helyettese által a .fegyelmi bíróság egyik tag­jának a fegyelmi biróság ülésében leendő előadás végett kiosztandó, ki is az ügyet az elnök vagy helyettese által kitűzött határnapon olt előadni köteles. 5. §. A fegyelmi biróság első sorban a fegyelmi eljá­rás megindítása vagy a bejelentés félretétele felett szava­zás utján határoz, s ha a fegyelmi eljárás megindítását ha­tározza el, vagy ha azt a kereskedelemügyi minister elren­delte, a szabadalmi hivatal elnöke vagy annak helyettese a fe gyelmi ügy megvizsgálására a hivatal egyik olyan bírói állandó tagját — ki a fegyelmi bíróságnak nem tagja — kiküldi, a ki ugy a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőt, mint a tanukat és szakértőket s szükség esetén a panaszost is vétiv mellett kézbesítendő idézvény utján szabályszerü­leg megidézi és kihallgatja, vagy azok kihallgatása végett az idetékes kir. biróságot megkeresi. Oly esetben, midőn a vizsgálat sikeres megejtése czél­jából a vizsgáló biztos hatáskörén kivül eső intézkédések foganatosítása válik szükségessé, a vizsgáló biztos a hivatal elnökének haladéktalanul jelentést tenni köteles. 6. §. A fegyelmi vizsgálat mellőzhető, ha a vétség bírói bünfenyitő vizsgálat utján vagy egyébként minden két­séget kizáró módon kiderittetelt. 7. §. A vizsgálatot teljesítő kiküldött (vizsgáló biztos) rendeletére ugy a fegyelmi vizsgálat alatt álló ügyvivő mint panaszos, valamint a megidézett tanú, esetleg szakértő megjelenni s a hozzá intézett kérdésekre vallomást tenni köteles ; ha a vizsgáló biztos szükségesnek tartja, különösen, ha a kihallgatott tanuk vallomása és a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő vagy panaszos előadása lényeges körül­ményekre nézve egymástól eltérő, azokat egymással szem­besítheti. 8. A szembesítés alkalmával a szembesítés tárgya röviden előadandó s annak mikénti foganatosításáról és eredményéről külön s a szembesittettek által felhozottakat lehetőleg szószerinti hűséggel tartalmazó s a szembesitet­teknek netán elárult belső felindulását is kitüntetendő jegyző­könyv veendő fel, mely a jelenvollak által eláirandó. 9. §. Mint tanuk nem hallgathatók ki: 1. A lelkészek arra nézve, a mit a gyónásban vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek velük. 2. A hivatalban levő vagy abból kilépett közhivatal­nokok oly kérdésekre, a melyekre nézve a tanuságtételle! a hivatali titoktartás kötelességét megsértenék, ha e köte­lesség alul illetékes felettes hatóságuk fel nem mentette. 3. Hivatalban levő vagy kilépett közhivatalnok oly körülményekre nézve, melyek közokirattal bizonyíthatók. 10. §. A vallomástétel megtagadható : a) -ha a tanú a fegyelmi eljárás alatt álló alkalma­zottnak fel- vagy lemenő ágbeli rokona, házastársa vagy jegyese; b) ha a kérdésre adandó felelet bűnvádi eljárás alap­jául szolgálhatna a tanú ellen, továbbá fel- vagy lemenő ágbeli rokonai, unokatestvérei és ezeknek közelebbi oldal­rokonai, házastársa és jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli sógo­rai, házastársának testvérei, testvérének házastársa, örökbe fogadó vagy nevelőatyja, örökbe fogadott vagy nevelt gyer­meke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja ellen, még pedig a házassági és sógorsági viszonyban levőkre nézve tekintet nélkül arra, frogy fenn áll-e még a viszony alapját képező házasság vagy sem; c) ha a kérdésre adandó felelet által a tanú, vagy az ezen §. 1. pontjában emiitett személyek valamelyike becsü­letükben vagy a tanú vagyonában sérelmet szenvednének; d) oly körülményekre nézve, a melyekre a tanú nem nyilatkozhatik a nélkül, hogy a hivatásával járó titoktartó kötelességet, különösen mint ügyvéd, közjegyző, orvos vagy ezek segéde meg ne sértse, a mennyiben a titoktartás köte­lessége alul fel nem mentették; e) ha a tanú a kérdésre adandó felelettel, valamely műszaki vagy ipari titkot árulna el. A tanú a jelen §. eseteiben a kihallgatás előtt, vagy a midőn a kérdéses viszony kiderül, figyelmeztetendő, hogy vallomásának megtagadására fel van jogosítva. A megtagadás jogosultsága felöl a kiküldött vizsgáló­biztos végzéssel határoz. A végzés ellen, mely a tanút vallomástételre kötelezi a tanú a fegyelmi bírósághoz halasztó hatályú felfolyamo­dással élhet. 11. §. Azon tanú, a ki alapos ok nélkül meg nem jelenik, vagy a ki vallomást tenni, illetve vallomását eskü­vel megerősíteni vonakodik, arra 10—100 koronáig terjed­hető pénzbírság s annak behajthatatlansága esetén minden 20 koronának megfelelő egy napi elzárás büntetés alatt szorítható. 12. §. A vizsgáló biztos, a mennyiben szükségesnek tartja, a tanút vallomására meghiteltetheti. 13. §. Az eskü a tanúnak meg nem engedhető: 1. ha kihallgatásakor életének 14-ik évét még be nem töltölte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségé­nél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalma nincs; 2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta vagy közölni nem képes ; 3. ha a tanú hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerejüleg elitéltetett. 14. §. A vizsgáló biztos azon határozata ellen, melylyel valakit tanuzásra nem bocsát, továbbá valamely tanú meg­hiteltetését elrendeli vagy megtagadja, felebbezésnek helye nincs és az ily határozatok által szenvedett sérelmek orvos­lása csak a fegyelmi ügy érdemében hozott határozat elleni felebbezésben kérelmezhető. 15. A kihallgatott tanú vallomása — annak esküre bocsátása előtt — felolvasandó és tanú figyelmeztetendő, hogy ha valamit elhallgatott, vagy nem jól mondott, azt az eskü letétele előtt még helyreigazithatja. Az eskü kivétele előtt tanú az eskü szentségére s a hamis eskü következményeire figyelmeztetendő s ennek megtörténte a jegyzőkönyvbe felveendő. Tanuk, kik az eskütételtől saját hitelveik szerint tör­vényesen felmentvék, ünnepélyes bizonylatot tartoznak eskü gyanánt letenni, mely azonban foganatára a valósággal letett esküvel minden tekintetben egyenlő. Az eskütétel alatt a jelenlevők felállani kötelesek s az esküt tevő jobb kezét szivére téve a vizsgáló biztos által előmondott s a szabadalmi hivatal szervezeti és ügy­viteli szabályzata tárgyában 733/896. K. M. E. sz. a. kiadott rendelet 46., illetve 47. §-ában meghatározott esküt illetve ünnepélyes bizonylatot teszi le. 16. §. A tanú, valamint a fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivő és panaszos kihallgatásáról — jegyzőkönyvvezető alkalmazása melleit — jegyzőkönyv vezettetik. A fegyelmi eljárás alatt álló ügyvivőhöz első sorban a következő általános kérdések intézendök: 1. Mi a vezeték- és keresztneve? 2. Hol született? 3. Minő vallású? 4. Hány éves? 5. Nős-e és nejét hogy hívják? 6. Van-e gyermeke és hány? 7. Hol lakik?

Next

/
Thumbnails
Contents