Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-05-18 / 42. szám

- 693 — Kinevezés. Kereskedelemügyi m. kir. minister dr. Diószegi József ministeri segédfogalmazót ministeri fogal/nazóvá, dr. Olgyay Kálmán fizetés nélküli ministeri segédfogalmazót pedig valóságos ministeri segédfogalmazóvá nevezte ki. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi május hó 11-én 31762. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye területéhez tartozó Nádasd községben a folyó év márczius hó 20-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett folyó évi május 23-án pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi május hó 12-én 32218. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pozsony vármegye terüleléhez tartozó Galánlha községben a f. évi május hó 15. és 16-ára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május hó 29. és 30-án tartassék meg. Védjegyügyi peres ügy. Az angol alattvalók az osztrák magyar monarchiában csak akkor igényelhetik a kizárólagos tulajdonjogot valamely védjegy vagy más jelvény és mustra vagy minta tekintetében, ha azt két-két példányban ugy a bécsi, valamint a budapesti kereskedelmi kamaránál letelték. A S. R. et. Co. 1....Í czég előadta, hogy 1... .i, valamint G.. . .ban levő üzleti telepein évtizedek óta foglalkozik conservek gyártásával és eladásával. Czikkeit ugy Ausztriába, mint Magyarországba szállítja, főként a conservált tengeri rákokat, melyek itt a legjobb hírnévnek örvendenek. Ezen árut egy L. . . . ban (Anglia) már évekkel ezelőtt törvényesen belajstromozott védjegygyei hozza forgalomba. D.... F.... meggyőződvén, hogy a panaszos nálunk elmulasztotta védjegyét belajstromoztatni, a védjegynek jellemző részeit b....i keresk. és iparkamaránál 1896. évi április hó 20-án 3962. sz. a. beiajstromoztalta, ezután pedig a panaszos czéget fölszólította, hogy tengeri rákokat ily jelzés alatt jövőre ne merjen importálni, mert ez a védjegy az ő tulajdonát képezi. Tekintettel tehát arra, hogy a panaszlott a panaszos czég érzékeny megkárosítására törekszik s a panaszlott az 1895. évi XLI. t.-czikk 4. §-a értelmében nem volt jogosítva a most megtámadott védjegyet sajátjaként belnjstromoztatni, kéri, hogy a panaszlott védjegye töröltessék, továbbá, hogy a 360 fi t 85 krban fölszámított költségnek végrehajtás terhe mellett való megfizetésében marasztaltassék. Panaszlott előadta, hogy a panaszos maga is beismeri, hogy védjegyét elmulasztotta Budapesten is belajstromoztatni, már pedig a Nagybritaniával kötött kereskedelmi szerződés értelmében a panaszos csak ugy tarthatott igényt védelemre, ha védjegyét ugy a bécsi, mint a budapesti kamaráknál bejegyeztette volna. Hivatkozással az 1890. évi II. t.-czikk 32. §-ára kéri a panaszos czéget kérelmével elutasítani s 100 frtnyi költségének megfizetésében elmarasztalni. Kereskedelemügyi ni. kir. minister határozata. A S. R. et Co. 1....Í czégnek D. F. b. .. .i kereskedő ellen indított védjegytörlési ügyében a panaszos czéget kérelmével elutasítom. A kereset és jogi képviselet által felmerült kiadások fejében a panaszos S. R. et Co. czég köteleztetik a panaszlott D. F. kereskedő javára, az 1895. évi XLI. t.-cz. 6. §-a alapján, ötven forintot megfizetni. Indokok: Ezen ügy elbírálásánál az 1890. évi II. t.-cz. 32. §-át kellett mérvadónak vennem, mely szerint külföldi vállalatok védjegyeinek, valamint a nevek, ezégek, czimerek, vagy más üzleti megnevezések védelmére nézve az illető államokkal kötött államszerződések, illetőleg egyezmények irányadók. E tekintetben Nagybritaniával az 1876. évi XLIX. t.-czikkbe foglalt szerződés áll fenn, melynek VI. czikke második bekezdése minden kétséget kizárólag megállapítja, kogy az angol alattvalók az osztrák-magyar monarchiában csak akkor fogják a kizárólagos tulajdonjogot valamely védjegy vagy más jelvény és mustra vagy minta tekintetében igényelhetni, ha azt két-két példányban ugy a bécsi, valamint a budapesti kereskedelmi kamaránál letették. A tárgyalás folyamán azonban kitűnt, — • mint azt maga a panaszos czég is elismeri, — hogy védjegyét a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 4339. szám alatt csak 1896. évi november hó 13-án, tehát panaszkérvényének beadása után lajstromoztatta be, mig a panaszlottnak 3962. számú védjegye az oltalmat ugyancsak a fentebb emiitett kamaránál 1896. évi április hó 20-án történt bejegyzése, tehát jóval régibb idő óta élvezi. Az előadottakból kitűnik, hogy a panaszlott D. F. védjegyétől az oltalom ezen az alapon meg nem vonható. Nem alkalmazható azonban erre az ügyre az 1895. évi XLI. t.-cz. 4. §-ának határozmánya sem, mely szerint valamely védjegy törlését az is kérelmezheti, a ki igazolja, hogy általa hasonló árunemre belajstromozatlanul használt árujegye, mint vállalata áruinak ismertető jele, az illető forgalmi körökben azon időben ismeretes volt, midőn a megtámadott és meglévesztésre alkalmas védjegy belajstromoztatott, a már fentebb idézett szerződés VI. czikke másik bekezdése folytán.