Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)

1899-01-15 / 5. szám

69 A „Budapesti Közlöny A csődbe jutott egyén neve polgári állása és lakhelye A csödmegnyitásának napja A csödbiróság megnevezése Csödbiztos Tömeggondnok Határidő A csöd megszüntetésének nap.a évfolyama száma A csődbe jutott egyén neve polgári állása és lakhelye A csödmegnyitásának napja A csödbiróság megnevezése Csödbiztos Tömeggondnok Határidő A csöd megszüntetésének nap.a 1899 8 Weiss Erzsébet garesniczai (lejegyzett kereskedő. 1898 nov. 17. Belovári kir. t.-szék Domin György kir. birós. segéd dr. Ferencsics János helyettese Gabaj Pál 1899 jan. 1. — • 9 Schwartz Mózes be nem jegyzett kereskedő (Andrássy-ut 61.) 1899 jan. 6 Budapesti kir. t.-szék Budaposti kir. keresk. és váltó t.-szék Lauffer Gyula kir. t.-széki biró dr. Magyar László helyettese dr. Beretvás Farkas 1899 április 9. — • Dormann Ármin budapesti lakos (Dongó-utcza 3.) 1899 jan. 9. Budapesti kir. t.-szék Budaposti kir. keresk. és váltó t.-szék Dr. Genthon Ferencz t.-széki biró dr. Bentsik József helyettese dr. Szűcs Miklós 1899 febr. 9. — » Fáhn Miksa szegedi be nem jegyzett kereskedő (Maros utcza 16.) 1899 jan. 7. Szegedi kir. t.-szék Dr. Kecskeméthy Dániel t.-széki biró dr. Kompolti Ábrahám dr. Dobay Gyula 1899 febr. 25. — Kereskedelemügyi m. kir. Minister 84843/98. VIII, Közlemény. A mesterséges borok készítésének és azok forgalomba^ hozatálanak tilalmazásáról szőlő Í893. évi XXIlí. t. cz. alapján Budapesten alakított állandó borvizsgáló szakértőbizottság az 1898. év 1. félévi működéséről szóló jelentését a kővetkezőkben terjesztette a kereskedelemügyi minister elé: Az emiitett félévben a törvény értelmében eljáró hatóságok közül 63 hatóság küldött fel mintákat megvizsgálás végett, melyek eredménye az egyes törvényható-ágok szerint következőleg oszlott meg: Sorszám Törvényhatóság Hány féltől Hány minta vizsgáltatott meg A meg mint tiltott módon készült vizsgált ikból az elnevezésnek nem felelt meg 1. Arad vármegye 2 2 2 2. Bács-Bodrog vármegye 1 4 4 3. Baranya vármegye. / 3 9 8 4. Békés „ 1 1 1 5. Borsod „ 2 4 3 6. Csongrád „ 3 4 7. Esztergom „ 1 1 8. Fejér „ ... ... 1 4 9. Heves „ 2 7 5 10. Krassó-Szörény vármegye... 1 3 — 11. Liptó vármegye.. 5 14 7 12. Nógrád vármegye ... ... ... 1 5 5 13. Nyitra „ 1 9 14. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye 14 47 15 15. Somogy vármegye ... ... ... 6 56 15 1 16. Sopron „ 4 13 1 17. Szabolcs „ __ 3 3 1 18. Szilágy „ __ 1 2 19. Temes „ 2 10 20. Tolna „ 15 74 23 21. Torontál „ 2 3 2 22. Ung 11 14 2 23. Vas „ ... 2 3 3 24. Zala „ 5 17 12 25. Zólyom „ 1 1 26. Budapest székesfőváros 26 129 59 3 27. Győr th. város 1 4 28. Kassa „ ... .. 1 3 29. Kecskemét , . . ... 1 1 30. Komárom „ ... .. 2 4 2 31. Nagyvárad „ ... 1 >.) 1 32. Pécs „ ... ... 6 22 O 33. Pozsony „ ... . _ . 6 20 9 1 34. Sopron „ ..... 1 4 35. Szeged „ ... ... ... 1 1 1 . 36. Versecz „ ... . 1 2 2 — Összesen 137 495 186 5 Ezen kimutatás szerint az 1898. év I. felében a bizottság 138 féltől származó 495 különféle bor,- illetve műbor-minta felett mondott szakvéleményt. Ezek közül a bizottság 186 esetben állapította meg, hogy az illető ital tiltott módon készült mesterséges bor, 5 esetben pedig azt észlelte, hogy az illető italok elnevezése az 1893. évi XXIII. t. cz.-be, illetőleg a végrehajtási rendeletbe ütközött. Összesen tehát a mult év I. felében 74 féltől származó 191 minta, vagvis a megvizsgált mintáknak 48 százaléka esett kifogás alá. A hamisítás legtöbb esetben vizzel történt; mert a tiltott módon készült fenti 186 itat közül 103 esetben a hamisítás csak vizzel, 5 esetben vizzel ós ti megengedettnél nagyobb menynyiségü tiszta szeszszel, 2 esetben túlságos menynviségü szeszszel, 3 esetben vizzel és szőllöczukorral, 10 esetben vizzel és borseprövel, 2 esetben víz,- szesz- és seprővel, 4 esetben vizzel és glycerinnel, 2 esetben vizzel, seprővel és salicylsavval, 7 esetben szeszszel és fuxinnal, i esetben keményitő-czukorral és salicylsavval, 1 esetben vizzel és saccharinnal, 5 esetben vizzel, szeszszel és glycerinnel, ezeken kivül 4 esetben a bor sacchafin, 6 esetben keményitöczukor 2 esetben kénsav hozzátételével készítve találtatott; továbbá 26 esetben a bor teljesen mesterséges uton. állíttatott elő, mig egy esetben az illető borminta mesterségesnek volt kijelentendő azért, mert mesterségesen készült bor természetes borral és egy esetben természetes bor törköly-borral vegyittetett. Végül 3 esetben a bizottság a bor ekobzását hozta javaslatba ; mert habár az illető minták nem bizonyultak mesterségeseknek, annyira romlottak voltak, hogy közfogyasztásra való felhasználásuk közegészségi érdekbői veszélyesnek mutatkozott. A beküldött borok elnevezése 5 esetben adott okot kifogásra; és pedig 3 esetben törkölybor a többi rendes borok között a szabályszerű megjelölés nélkül találtatott raktározva, 1 esetben pedig „pezsgő" név alatt forgalomba került ital csak mesterséges borból előállított olyan italnak bizonyult, melyet még „habzóbor" elnevezéssel sem lett volna szabad ellátni; még egy másik esetben tokaji jelleg nélkül került egy különben is mesterséges bor „tokaji" elnevezés alatt forgalomba. Ezeken kivül a bizottság 2 esetben nem tudta kétségtelenül megállapittani az illető minták mesterséges voltát s ez okból felkérte az eljáró hatóságot, hogy a kihágási eljárás folyamán igyekezzék a valóságot kideríteni. A fentebb elősorolt bor, illetve mübormintákon kivül a hatóságok 12 olyan anyagot küldtek be megvizsgálás végett, melyeknek a borkezelésnél való felhasználása gyanúsnak mutatkozott. A megejtett vizsgálatok eredménye