Központi Értesítő, 1898 (23. évfolyam, 1. félév)

1898-03-31 / 26. szám

— 407 — rr

. ,, . A bejegyzést ren-Királyi delő végzés kelte, törvényszók a czég folyó- és alszáma A czég szószerinti szövege A fölelep ; Czégvezetök és és a fióktelepek felszámoló CZÓgheI

y° vezetők A társaság jogviszonyai 14 aj N 1H oc CO S <M O Jegyzet Veszprémi törvényszék 1898. febr. 24. 1383. sz. 86/7 VaroElödi önsegélyző szövetkezet •ároslöd Az 1898. évi február 6-ik napján tartott közgyűlési határozat szerint Rippel János az igazgatóságnak nem tagja, egyébbként az eddig és bejegyzett igazgatósági tagok választattak meg. Ugyan ekkor az alapszabályok 4ő-ik §-ában kelt módosítás szerint a czég ezentúl oly módon jegyeztetik, hogy a nyomtatott, vagy bár ki által irott czég alá két igazgató együttesen aláírását jegyezi, czégjegyzési jogosultsággal ezentúl is a már bejegyzett Englert Vendel és Szeibert Antal birnak. 14 aj N 1H oc CO S <M O (Lásd 1896. évf. 25. számát.) n 1898. márcz. 3. 1539. sz. 8/2 Enyingi takarékpénztár Enying-Adler Imre helyett Bendekovics Adolf. Az 1898. évi február 13-ik napján tartott rendes évi közgyűlésen felvett jegyzőkönyv alapján Adler Imre igazgatósági tag ezen minőségének és czégjegyzési jogosultságának törlése mellett Bendekovics Adolf igazgatósági tag ebbeli minősége és czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. 14 aj N 1H oc CO S <M O Az 1. alszám alatti béjegyzés közzététele, miután az a czégnek uj lapon történt áthozatalát tirtalmazza, hivatalból mellőztetett. (Lásd 1896. évf. 59. számát.) ii 1898. márcz. 10. 1703. sz. 157/2 Vaszari fogyasztási szövetkezet Vaszar község Csaplár Antal igazgatósági elnök helyett Huszár Gyula igazgatósági elnök. Az 1898. évi február hó 10-ik napján tartott rendes évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv alapján Csaplár Antal iga gatósági elnöknek ebbeli minősége és czégjegyzési jogosultsága töröltetik és Huszár Gyula ezúttal megválasztott igazgatósági elnöknek ebbeli minősége ós czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetik. Az alapszabályoknak 24. §-a 1-ső pontjához toldott, az eddigi bejegyzéseket nem érintő módosítás bejegyeztetik. (Lásd 1897. évf. 64. számát.) Zombori törvényszék 1898. jan. 26. 521. sz. 227/3 Apatini kosárfonók nyersanyag és áruraktár szövetkezete Főtelep Apatin Az 1897. évi deczember hó 18-án tartott közgyűlésen az alapszabályok 8. §-a módosíttatott. (Lásd 1897. évf. 63. számát.) V. A kereskedelemügyi m. kir. minister urnák f. évi 73089, számú elvi jelentőségű rendelete Brassó vármegye alispánjának. Zeides Péter és Türk János feketehalmi lakosok által ugyanott felállitani szándékolt mázsáló ügyében az alispán ur részéről 1897. évi február hó 4 én 1647. sz. a. hozott határozatot, melynek értelmében nevezettek által felálhtott hídmérlegnek a közönség részéről dijak fizetése mellett történendő használata, illetve az emiitett mérleg iparszerü kezelése beszüntettetett, nevezettek részéről a törvényes határidőben benyújtott fölebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem Ennek következtében a szóban forgó ügyben hozott másodfokú határozat megváltoztatása mellett megengedem, hogy folyamodók az általuk felállított hídmérleget használatba vehessék. Megjegyzem azonban, hjgy a kérdésben levő hídmérleg mindaddig, mig a törvényhatóság által nyilvános jelleggel föl nem ruháztatik, nyilvános, illetve hatósági jelíegü mérlegnek nem tekinthető, vagyis mérései nem közhitelüek, a tulajdonosok által beszedett dijak pedig nem számithatnak hatóságijóváhagyásra s csupán esetről-esetre a tulajdonosok s a mórleget igénybe vevő fél közti kölcsönös megállapodás tárgyát képezhetik. Ily értelemben volt a szóban forgó ügy eldöntendő a következő indokokból: Hídmérlegek üzemben tartása iparűzésnek nem tekinthető, minélfogva felállításuk az ipartörvény szempontjából korlátozás alá nem vehetők, illotve azok bárki által szabadon felállíthatok és tulajdonosaik beleegyezésével akár ingyen, akár bizonyos ellenszolgáltatások fejében, mások által is használhatók. Más elbírálás alá esnek azonban azon hídmérlegek, melyek nyilvános használatra vannak szánva. Ily mérlegek czélja az, hogy hatósági felügyelet és kezelés alatt állva, az őket igénybe vevő közönségnek a mázsálásról hiteles bizonylatokat (mérési bárczákat) állítsanak ki a tulajdonosok vagy a hídmérleget kezelők, még pedig kormányhatóságilag jóváhagyott mérlegelési díjszabályzat alapján. A dolog természetéből folyik, hogy ily közhitelű mérlegeléseket csak ily mérlegeken lehet eszközölni, a melyek az illető törvényhatóság részéről ilyenekül elismertettek és ezen alapon a szedhető mázsálási dijak