Központi Értesítő, 1898 (23. évfolyam, 1. félév)

1898-02-20 / 15. szám

— 221 — V. A kereskedelmi m, kir. minister ur 5185. sz. a. kelt elvi jelentőségű rendelete Sopron vármegye alispánjához. Az Odorfer Károly ruszti lakos által borfejtósi iparra kórt iparigazolvány kiszolgáltatása ügyébea az alispán ur részéről 1897. évi julius hó 27-én 1559-'. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozatot megváltoztató másodfokú határozatot, mely a folyamodó által kért ipar­igazolvány kiszolgáltatását, s egyúttal Schreiner Illés és Bindoí' József városi borfejtők mint jogosulatlan ipar­üzők ellen a kihágási eljárás megindítását elrendeli, Ruszt város közönsége nevében a város polgármestere részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredmé­nyéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági hatá­rozatot abban a részében, melyben Schveiner Illés és Binder József ruszti lakos városi borfejtők ellen a ki­hágási eljárás meginditása elrendeltetett, hatályon kivül helyezem; egyéb részeiben pedig megváltoztatom s Odorfer Károlyt a kért iparigazolvány kiszolgáltatása, Ruszt város közönségét pedig a város kizárólagos bor­fejtési és rakodási jogának elismerése iránti kérelmével a bel- ós földmivelésügyi m. kir. minister urakkal egyet­értőleg ezennel harmadfokú lag elutasitom. Mert egyfelől a borfejtés és rakodás mint a szőlő­mivelés, illetve bortermelés körébe tartozó foglalkozás, ha az a bortermelők részére végeztetik, az 1884. évi XVII. t. cz. 183. § a) pontja értelmében még akkor sem tekinthető ipari foglalkozásnak, ha az a termelők részére ellenszolgáltatás mellett keresetszerüleg gyako­roltatik is, s igy e foglalkozásra iparigazolványt kiadni, illetvo a borfejtésnek iparigazolvány nélkül való kere­setszerü gyakorlását iparkihágásnak tekinteni nem lehet: másfelől pedig, mert a borfejtós ós rakodás mikénti esz­közlése a magántulajdon fölötti szabad rendelkezési jog körébe tartozik, már pedig a magántulajdonnal való sza­bad rendelkezési jog körébe vágó ily kizárólagos jog fennálló jogrendszerünk ós törvényeink keretében sem elbirtoklás, sem szabályrendeleti intézkedés czimén nem gyakorolható ós meg nem szerezhető, illetve ily kizáró­lagos jog czimén a borfejtésnek, mint szabad kereseti foglalkozásnak üzésétől senki el nem tiltható. A mult óvi augusztus hó 24-én 18949. szám alatt kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő to­vábbi eljárás végett leküldöm. V. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur 772/898. szám a. kelt elvi jelentőségű rendelete Pozsony vármegye alispán­jához. Morócz István sikabonyi lakos ós társai ellen jogo­sulatlan iparűzés miatt inditott iparkihágási ügyben a Nagyságod részéről 1897. évi augusztus hó 14-én 12819. szám alatt hozott II. fokú Ítéletet, — mely, az ezen ügyben hozott I. fokú iparhatósági itólet meg nem fel­lebbezett részének érintetlenül hagyása mellett, az I. fokú Ítélet ama részét, melyben Fischer Ignáez és tár­sai bádogosok, fekete plóhből, illetve bádogból takarók­tűzhelyek készítésétől eltiltattak, hatályon kivül helyezi, — Spaller Ignáez dunaszerdahelyi lakos részéről a tör­vényes határidőben beadott felfolyamodás következtében, felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest, az idézett II. fokú iparhatósági Ítéletet — meg nem fel­lebezett részében érintetlenül, megfelebezett részében pedig ezennel III. fokulag helybenhagyom; mert: a fennálló ipari gyakorlat és az iparág természete szerint, a bádogosok fekete pléhből, illetve bádogból takarék­tüzlielyek előállításával is foglalkozhatnak. A múlt évi augusztus hó 30-án 214-01. szám alatt kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat további meg­felelő eljárás végett leküldöm. X. Alapszabaly-jóváhagyás. A kereskedelmügyi magyar kir. minister a bátor­keszi és vidéki ipartestület alapszabályait folyó évi 5818. szám allatt kelt rendeletével, az 1884. óvi XVII. t-cz. 128. §-sa alapján, jóváhagyta. XI. V á s á r. A kereskedelmügyi m. kir. minister f. évi február hó 9-ón 8436. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Heves vármegye területéhez tartózó Kaál községben a f. évi márczius hó 7-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi február hó 28-án tartassék meg. Pótlás. A",,Hungária" műtrágya kénsav és vegyi­ipar részv. társ. a budapesti keresk. és ipar­kamaránál 1894. óvi október 16-án 2948. k. sz. alatt lajstromozott védjegyének oltalmát 1897. óyi deczember 17-én kelt kérelmére, utólag kocsikenőcsre, gépolajra (ásvány és növényi) kőszén ós fenyő kátrányra, kátrány­festékekre, fertőtlenítő szerekre, karbol-savra, permetező anyagokra, carboleumra, sósavra, vasgáliczra, salétromsavra, kénsavra, agyag­földre és petróleumra is kiterjeszti. A véd­jegy ábrát lásd az 1895. évi Közp. Értesítő 12-ik lapszámának 235-ik oldalán. Védjegyiigyi értesítés. Az „Ungvári bútorgyár" részvénytársa­ság a kassai keresk. és iparkamaránál 1897. évi május 15-ikén 107. k. sz. alatt lajstromo­zott és az 1897. évi „Közp. Értesítő" 54-ik lapszámának 761-ik oldalán kihirdetett véd­jegyét az árura égetve alkalmazni nem fogja. Goldberger József» rőfösáru-kereskedő, a pécsi kereskedelmi és iparkamaránál 1897. évi szeptember 3-ikán 33. k. sz. alatt lajstro­mozott és az 1897. évi „Közp. Értesítő" 100-ik lapszámának 1416-ik oldalán kihirde­tett védjegyét az árura czimlapul alkal­mazza. A kereskedolmi A lembergi keresk. s iparkamara: Az 1896. évi szeptember 12-iki 70. k. sz. Glasmann Salamon és Tartik Jónás prze-III. Védjegytörlések. : iparkamarák a következő védjegyeket mysl-i lakosokét, 1897. évi julius 31-én az 1890. óvi II. t.-cz. 21. §. d) pont alapján az osztr. keresk. minister rendeletére ; az 1897. évi április 12-iki 78. és április törülték ós pedig: 26-iki 79. k. sz. Kupferberg Jakab lembergi lakosét, 1897. óvi julius 21-ón az 1890. évi II. t.-cz 21. §. d) pont alapján az osztr. ke­resk. miniszter rendeletére.

Next

/
Thumbnails
Contents