Központi Értesítő, 1898 (23. évfolyam, 1. félév)

1898-02-10 / 12. szám

— 161 sonló czimek alatt létesíteni szándékolt, legtöbbször csak a jóhiszemű fogyasztó közönségnek megtévesztését ós károsítását czélzó ilynemű üzleteknek nyitását lehetőleg megakadályozzam; e végből, tekintettel arra, hogy ezen üzletek kifejezetten azon czélból nyittatnak, hogy az árukat tömegesen és gyorsan elárusítsák, illetve a közönséget hangzatos czimeik alatt tömeges vásárlásra indítsák s ezáltal a végéiadások jellegét öltik magukra, önként érthetőleg, az 1884. évi XVII. t.-cz. 51. §-ban foglalt kötelezettségek kijátszására irányuló czólzattal, — ezennel elrendelem, hogy ezen üzletek, illetve az azok létesítésére feljogosító engedélyek iránti kérvények, a fennebb már idézett tövényszakasz s az annak alapján hivatali elődöm által 1891. évi október hó 31-én 70324. sz. a. kiadott, valamint az általam f. évi május hó 16-án 15353. sz. a. kiadott körrendelet értelmében biráltassansik el, nevezetesen, hogy az olyan egyének, kik „Parthie áru", „alkalmi áruk", „occasio" vagy a tömeges és gyors elárusitást czélzó egyéb hangzatos czimek alatt üzletet szándékoznak nyitni, a rendes iparigazolványon kivül az áruknak jelzett elárusitási módjára külön engedélyt tartoznak kieszközölni, mely engedély az illetékes kereskedelmi és iparkamara tájékoztató véleményének meghallgatása után az elsőfokú iparhatóságok által legfeljebb három hóra s csakis az utóbb idézett törvény szakaszban megállapított s első sorban ipari, esetleg kereskedelmi, oktatási czélokra a község pénztárába fizetendő dijak ellenében, valamint ezen törvényszakaszban megállapított egyéb kötelezettségek mellett szolgáltatható ki. Felhívom az iparhatóságot, miszerint utasítsa a területén levő elsőfokú iparhatóságokat, hogy a mennyiben a fentiek szerint minősülő üzletekre iparigazolványokat már kiadtak, ezen iparigazolványok tulajdonosait kötelezzék arra, hogy ha üzleteiket továbbra is „parthie áru", „alkalmi áruk" s ehhez hasonló czimek alatt kívánják üzemben tartani, erre a fentiek értelmében engedélyt kérjenek, illetve eszközöljenek ki; ellenkező esetben az üzlettulajdonosok ezen hangzatos czimek rendes használatától az 1884. óvi XVII. t.-cz. 61. §-ára, ugyanazon törvény 158. §-ának d) pontjában megállapított büntetés terhe alatt eltiltandók. V. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur 4909/98. sz. a. kelt leirata Budapest székesfőváros tanácsához. A Margitay Zoltán budapesti lakosnak „Esketósi ügyvivőség" czimü vállalatra kiszolgáltatott iparigazolvány ügyében a tanács részéről m. é. szeptember hó 16-án 40622. sz. a. hozott másodfokú iparhatósági határozatot, mely a VII. ker. elöljáróságnak a kérdéses iparigazolvány kiszolgáltatása tárgyában hozott határozatot és a kiszolgáltatott iparigazolványt az 1874. óvi XXXIV. t.-cz. 38. ós 39. §§-ai és az 1894. évi XXXI. és XXXIII. t.-cz , valamint a házasság kötések körüli eljárás szabályozása tárgyában az igazságügyi m. kir. minister ur által 1895. évi junius hó 29-ón 27243. sz. a. kiadott rendelet alapján megsemmisíti, illetve a kiszolgáltatott iparigazolvány visszavonását elrendeli, Margittay Zoltán részéről benyújtott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. .Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot a felhozott és bírói mérlegelés alá tartozó indokok mellőzésével, a bel- és igazságügyi minister urakkal egyetértőleg ezennel harmadfokulag abból az okból hagyom helyben, mert az ipaítörvény szempontjából ügynöknek csak az tekinthető, a ki kereskedelmi ügyletek közvetítésével iparszerüleg fog: lalkozik ; minthogy pedig az „Esketósi ügyvivősógu cz. a. indított kérdéses vállalat, a házasságnak, mint jogi és erkölcsi intézménynek áll szolgálatában s kereskedelmi ügyletek közvetítésével nem foglalkozik, ennél fogva e vállalat ipari foglalkozásnak nem tekinthető s arra iparigazolvány ki nem adható. A m. é. október lió 23-án. 4-6825. sz. a kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pónzügyminister hozájárulásával az 1890. évi XIII.-t.czikkben meghatározott állami kedvezményeket Sax Károly bulkeszi gyapjufo ió ós szövőczég bulkeszi gyapjufonó és szövőgyári ipartelepe részére 1897. évi január hó 1-étől számítandó nyolcz évre engedélyezte-XI. V á sár o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi január hó 25-ón 3737. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Mármaros vármegye területéhez tartozó Ökörmező községben a f. óvi junius 26. ós 27-óre eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi junius hó 27. és 28-án, — a f. évi szeptember hó 4. és 5-ére eső országos vásár pedig ez évben kivételesen f. évi szeptember hó 5. és 6-án tartassék meg. . .<•• ; A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi február hó 1-ón 2010. sz. a. kelt rendelével megengedte, hogy a Csanád vármegye területéhez tartozó Kunágota községben minden pénteken állatfelhajtás és helypénzszódés nélkül hetivásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi február hó 3-án 1918. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Iviskun vármegye területéhez tartozó Vörösvár községben minden év február hó 20-át és szeptember hó 20-át követő hétfőn országos állatvásárok s az e napokat követő kedd napokon országos kirakó vásárok, továbbá minden héten kedden és pénteken hetivásárok tartassanak meg. Pótlás. Schnabl Jac, és társ bécsi gyárosoknak a bécsi kerosk. s iparkamaránál 1897. évi julius 15-én 8502. k. sz. alatt lajsromozott és az 1898. évi Közp. Értesítő 4. lapszámának 44. oldalán kihirdetett védjegyük mint az 1887. évi julius 21-iki 5031. k. sz. védjegynek a megújítása t.üntettetett fel, holott ezen védjegy az osztr. keresk. minister 1897. évi augusztus 9-iki 44425. sz. rendeletével mint újonnan lajstr, védjegy élvezi az oltalmat. Greinitz Károly unokaöcsesei gráczi lakosok 1897. évi augusztus 14-én beadott kérelmük folytán feljegyeztetett, hogy a gráczi keresk. s iparkamaránál 1891. évi november 18-án 126. k. sz. alatt lajstromozott ős az 1892. évi Közp. Értesítő 17-ik lapszámának 285-ik oldalán kihirdetett védjegyük oltalma kaszákra, sarlókra ós szalmavágókésekre ki nem terjed. Huber Ferencz jenbaohi gyárosnak az innsbrucki keresk. és iparkamaránál 1897. évi május 14-én 238. k. sz. alatt lajstromozott és az 1897. évi Közp. Értesítő 89-ik lapszámának 1267-ik oldalán kihirdetett védjegyénél azon megjegyzés, hogy védjegyét az árura edzi, töröltetett. — ., 3