Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-01-21 / 6. szám

— 56 — Mind ezeknél fogva, abból a czélból, hogy a szakképzettség, mely az 1884 évi XVI. t.-ez 4. § ában a képesítéshez kölött iparágak gyakorlásának előfeltétele gyanánt kitüzelik, az erős villamos áramú vezetékek ipa> szerű berendezésével foglalkozó egyéneklől is a szakszerűség biztoséka gyanánt megkövetelhető legyen, az erős villamos árammal dolgozó (elektromos világitási-munkaátviteli, elektrochemiai stb.) berendezések és vezetékek, valamint az elektromos mérőeszközök léte6Ítésével, illetve felszerelésével, továbbá a gyenge áramú vezetékeknek az erős áramú vezetékekhez való kapcsolásával foglalkozó iparágat, 1884. évi XVII. t-cz 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ezennel a képesitéshez kötött, és hiv. elődöm 1884. évi augusztus án 39,266/84. sz. a. kiadott rendeletének 2. §-ában felsorolt iparágak közé soruzom, minélfogva az ezen iparral foglalkozni kivánó egyénektől a fentebb idézett törvényczikk 4. § ában megbatározott iparhatósági igazolvány kiadása előtt az iparűzésnek a törvény 1. 2. és 3. §-aiban meghatározott áltatlános fe'tételein kívül a képesítésnek a törvény 4., illetve 6. §-ában megállapított módon leendő igazolása is megkövetelendő lesz. Megjegyzem, hogy jelen rendeletem a gyenge áramú villamos vezetékek és berendezések (távirda, távbeszélő, házi csengettyűk stb,) létesítésével foglalkozó iparágra nem vonatkt zik, miután a gyönge villamos áramok nagyobb károkat és Veszélyeket nem okozhatnak, s igy e^en iparágnak képesítéshez kötése a közérdek szempontjából szükségesnek nem mutatkozik. Végül az erős és gyenge villamos áramok közötti határvonal megállapítása czéljából rendelem, hogy az egy hecto-Watt (100 Watt) vagy nagyobb munkaerővél biró villamos áramok erős, míg azon villamos áramok, melyek egy hecto-wattnál kisebb munkaerővel birnak, jelen rendeletem alkalmazásánál gyenge villamos áramoknak tekintendők. Jelen rendeletem, melynek tartalmáról az elsőfokú iparhatóságok is értesitendők, azonnal hatályba lép, s visszaható erővel nem bif, miné.fogva az ezen iparágakkal már jogosan foglalkozó egyének iparukat a képesítés igazolása nélkül is tovább folytathatják. V. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur 78000 96. sz. a. kelt rendelete valamennyi törvényhatóságnak. Azon czélból. hogy a kisebb kőműves- és ácsmunkálatok köre, melyek végzéséhez rendszerint csekélyebb képesítés is elégséges, az ország egész területére nézve egyöntetűen szabályoztassók, s illetve, hogy az ezen iparokkal foglalkozók részére a képesítésükkel összeegyeztethető nagyobb munkakör biztositható legyen, az időközben szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek találtam megszüntetni ama különbséget, mely eddigelé az 1891. évi aug. hó 25-én 42493. sz a kiadott rendelet 1. §-ának 1. és 2. pomja alapján a szóban levő munkálatok tekintetében az építési engedély alá eső és az építési engedély alá nem eső munkálatok között fennállott s ehhez képest az idézett rendpi et 1. §-ának 1. ós 2. pontját az 1884. XVII. t.-cz. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ezennel a következőképen módosítom: 1. a kőműveseknél: kis és nagy községekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházak és hasonló épületek építése, továbbá bárhol oly javítások ós tatarozások végzése, melyekhez a földszint magasságát meghaladó állványok szerkeztése ós felállítása vagy felfüggesztése nem szükséges; 2. ácsoknál: kis és nagy községekben az egyszerű szerkezetű földszintes lakóházaknál előforduló ácsmunkák, ezenkívül bárhol a javítások és tatározások, valamint az uj munkák közül padlók, kerítések, kapuk, ajtók és ablakfóliák, sertés és hasonló ólak készítése. Az idézett 42493/91. sz. rendelet többi intézkedési változatlanul érvényben maradnak. Erről a törvényhatóságot megfelelő további intézkedés s nevezetesen kellő közhírré tétel és alkalmazkodás végett értesítem. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. minister hozzájárulásával az 1890. évi XIII t.-cz.-ben meghatározott állami kedvezményeket a zalathnai kénkovand ipar részvénytársaság brassói kénsav- ós műtrágya gyári ipartelepe részére az 1896. év aug. havának 1-ső napjától számítandó tiz (lu) évre végleg engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t. czikkben meghatározott állami kedvezményeket az első soproni serfőzde- ós malátagyár részvénytársaság ipartelepe malátagyártási üzemére az 1896. év január havának 9. napjától szamitandó tiz (10) évre engedélyezte. X. Alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a nagy-enyedi ipartestület kebelében szervezett békéltető-bizottság alapszabályait m. évi 81901/896. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t.-cz. 141.-§-a alapján jóváhagyta. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi január hó 18-án 3752. sz. a. k. rendeletével megengedte, hogy a Szepes vármegye területéhez tartozó Szepes-Ófalu községben a f. évi január hó 30-ára eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi január hó 26-án tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f, évi 2514. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Hont vármegye területéhez tartozó Korpona rendezett tanácsú városbao a f. évi február hó 6-ra eső országon kirakó vásár ez évben kivételesen 1897, évi február 4-ón tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 1933 sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Fülek községben a folyó évi február 6—7-re eső országos vásár ez évben kivételesen 1897. évi február hó 8—9-ón tartassék meg. A kereskedelemügyi m kir. minister f. évi 2998. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Túr-Teredes községben a m, évi október hó 12—-13-ára ésett, az elmaradt országos vásár helyett f. évi február hó 1—2-án pótvásár tartassék.