Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-02-21 / 15. szám

— 168 — V. A kereskedelemügyi m. kir minister ur 75854 sz. a. kelt rendelete Somogy vármegye alispánjához. Huhnvald József, gamási lakos által házaló könyv kiadása iránt benyújtott kérelme ügyében az alispán ur részéről f. ó. julius hó 8-án 23241. sz. a. hozott határozatot, mely szerint nevezettet jelzett kérelmével a házalási szab. 19. §-a pontjára hivatkozással azon alapon utasította el, mert házaló kereskedés jogtalan gyakorlása miatt egyszer már büntetve volt. s igy a házalási ipar gyakóriásától örökre eltiltottnak tekintendő, a törvéuyes határidőben beadott felfoiyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett iparhatósági határozatot ezennel megváltoztatom, s Bkihnwald József részére a házalási könyv kiadását ezennel elrendelem. Mert az 1852. szept. 4-én kiadott császári nyilt parancsnak a kihágásokra és büntetésekre vonatkozó része az 1880. évi37. t.-cz. 4. §-ának 1. pontja által is hatályban tartatott ugyan, azonban mindazon következmények és joghatályok, melyek az 1878. évi V. t.-czikkben megállapított mellékbüntetések közt elő nem fordulnak, az 1880. 37. t.-cz. 17. §-a által hatályon kívül helyeztettek és erejüket vesztették, akár állapíttattak meg azok Ítéletben, akár az elitéltetésnek magából a törvényből folyó következményeit képezték. A büutető törvénykönyv 60. §-a és vele együtt a kihágási büntetőkönyv (1879. 40. t.-cz.) 25. §-a külön megjelölt esetekben alkalmazhatónak nyilvánítja ugyan a szakképzettséget kivánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltás mellékbüntetését, habár az utóbbi törvény szerint hat hónapi tartamot ez sem léphet túl, de a szakképzettséget nem igénylő iparűzés jogának, tehát a házaló kereskedésre való igénynek elvesztése a fent megjelölt törvénykönyvekben mint mellékbüntetés elő nem fordul, ennélfogva az életbelép, törvény 17. §-a szerint ezen büntetés egyáltalán nem alkalmazható. Ebből kifolyólag az engedély nélküli házalás által elkövetett kihágás miatt a házaló kereskedéstől való örökre eltiltás itéletilegki nem mondható, s a kihágás miatt történt elitéltetés a házalási engedély kiadhatása ellen akadályul nem szolgálhat. Az 1896. évi szept. 1-én ós okt 3-án 30436. és 35074. sz. a. k. jelentésével föltörj esztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm. a mit magántanulóval szemben egyáltalában nem igazolhat, — az ipariskolákban a magánvizsgálatokat nem tartom megengedhetőnek. V. A kereskedelemügyi m. k. minister ur 57850. sz. a. kelt rendelete Budapest székesfőváros tanácsának. Franki Henrik bpesti lakos, özv. Götz Eerenczné foglalkozást közvetítő és cselédszerző üzletvezetője ellen közvetítési dijnak előre történt fölvétele által elkövetett kihágás, valamint a másodszori közvetítés elmulasztása miatt indított ügyben a székes főváros tanácsa részéről f. é. május 7-én 9418. sz. a. hozott s az első fokú iparhatósági ítélettel egybenhangzó másodfokú ítéletet, mely a vádlottat a vonatkozó 1041/887. sz. székes fővárosi szabályrendelet 3. §-ába ütközö kihágás miatt ugyanazon szabályrendelet 15. §-a alapján 50 frt pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással bünteti, továbbá a szabályrendelet 3. §-a alapján az előre fölvett 60 kr. közvetítési dijnak a másodszori közvetítés, elmulasztása folytán Császár Mária bpesti lakos panaszos részére leendő visszafizetésére kötelezi, s végül kijelenti, hogy a kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetén az üzlettulajdonos biztositékából lesz levonandó, vádlott részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú ipaihatósági ítéletet a pénzbüntetés kiszabására, valamint a közvetitési dij visszaitélésére vonatkozó részében a felhozott indokoknál fogva ezennel harmadfokulag belvbenhogyom, ellenben a pénzbüntetésnek behajthatatlanság esetén az üzettulajdonos biztosítékából való levonását elrendelő részében megsemmisítem, mert az üzletvezető az általa elkövetett kihágásért saját személyében felelős, s ugy a pénzbüntetésnek nevezettől való behajthatatlanság esetén az üzlettulajdonos biztositékából leendő levonása miután ebben az esetben a pénzbüntetés helyett az elzárás büntetése alkalmazandó, törvényes alap hiányában el nem rendelhető. A f. é. julius 6-án 27448. sz. a. k. jelentésével fölterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm. V. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 78675/VI. sz. a. kelt rendelete. A budapesti- és kassai állami ipariskoláknak, a budapesti wj. kir. technologia iparmuzeumnak, valamennyi állami ipari szakiskolának és tanműhelynek, a budapesti állami nöipariskoláknak. Több izben fordulván elő, hogy gyakorlati alkalmazásban levő iparos ifjak és ipariskolai tanulók magánvizsgálatok letehetése iránt kérelmeztek nálam, ezennel értesítem a ezimet, hogy tekintettel arra, miszerint egyrészt az iparoktatás természetével és gyakorlati irányával a magán uton való tanulás nem egyeztethető össze, másrészt az iparoktatási intézetek által kiadott bizonyítványok nemcsak az elméleti készültséget igazolják, hanem az illető tanulónak iparában való jártasságát is, — V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a Mansfeld Pál chamotte és magnetil téglagyáros budapesti czég jolsvai fiókipartelepe részére 1896. évi márczius hó 1-től Í905. évi január hó 14-ig torjedő hatálylyal engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyminister ur hozzájárulásával, a Möller-féle tokodi üveggyár részére előzetesen 10 évre biztosítva volt állami kedvezményeket 15 évre kiterjesztve a gyár jelenlegi tulajdonosára Kurzweil Bernátra ruházta át. Nyomatott Légrády testvéreknél.