Központi Értesítő, 1897 (22. évfolyam)

1897-11-21 / 96. szám

1352 — V. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur 51636/97. sz a. keit rendelete. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Több kereskedelmi ós iparkamara azzal a panaszszal járult elém, hogy egyes, különösen idegen kereskedők megbízottai a magukkal hozott vándor-raktárakból, kereskedelmi utazók pedig minta-raktáraikból törvényszerű iparűzési jogosultság nélkül eladásokat eszközölnek, s azzal, valamint gyorseladásra való ingerlést tartalmazó hirdetésekkel az állandóan letelepedett ós a közterheket viselő kereskedőknek egyenlőtlen versenyt ós kárt okoznak. E visszás állapotok orvoslása czéljából hiv. elődöm egy concret panaszból kifolyólag 1891. évi márcz. 16-án 11735. sz. a. k. rendeletében Budapest székesfőváros területére nézve már megfelelő módon intézkedett. A kamarai jelentésekből tapasztalván azonban azt, hogy ily visszaélések miatt nemcsak a székesfővárosban, hanem az ország egész területén fordulnak elő hasonló panaszok, melyek a fentebb vázolt s a szolid üzleti verseny rovására elkövetett visszaéléseken kivül még a mellett is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy az ipartörvónyeknek e visszaélések meggátlására alkalmas rendelkezései az iparhatóságok részéről kellő erólylyel végre nem hajtatnak: ennélfogva egyfelől a fölmerült panaszok orvoslása czéljából, másfelől pedig a törvény kellő végrehajtása érdekében, szükségesnek látom, hogy hiv. elődöm fentebb idézett rendelete nyomán ós az ipartörveny határozmányainak mogfeJelőleg, a következőket rendeljem : Az 1884. évi XVIII. t. cz. 4. §-a szerint mindenki, legyen az kül- vagy belföldi, a ki Magyarország területén ipart, ideértve kereskedést is, szándékozik űzni, e szándékát az illetékes iparhatóságnál bejelenteni és az iparigazolványt kieszközölni tartozik, egészen eltekintve attól, vájjon az ipart, illetve kereskedést, hosszabb vagy rövidebb időn át kivánja-e gyakorolni, ennélfogva mindenki, a ki az ország területén boltban, lakásban vagy szállodában vándor-raktárt állit fel, abból eladást nem eszközölhet addig, mig iparigazolványt nem kapott, illetve, a mig az annak kiadására a bejelentéstől számítva törvényszemlei előirt 3 nap lo nem telt. Ily bejelentés esetén a kiadott iparigazolványról az illető pénzügyi hatóság azonnal értesítendő, mely hatóság a pénzügyminister urnák 1890. évi decz. hó 7-én 126472. sz. a. kiadott rendelete értelmében az adónak azonnali behajása iránt eljárni köteles. Az ily vándor-raktárak felállítását különben az iparhatóság köteles mindenkor szemmel tartani s a mennyiben a fentebb emiitett bejelentés elmulasztatott, az illetők ellen az iparhatóság az ipartörveny 156. §. a) pontja alapján azonnal és a legnagyobb gyorsasággal eljárni, a büntetést kiszabni, s ha a kijátszás gyanúja forogna fenn, a büntetési összeget előzetesen is biztosítani tartozik. A mennyiben az olyan, akár belföldi, akár külföldi kereskedő által felállított vándor-raktár tulajdonosa, vagy üzletvezetője, arra a vevő-közönséget falragaszok, hírlapi hirdetések, vagy ahoz intézett nyílt és hirdetésszerű körlevelek által figyelmeztetné, a tényben az 1884, évi XVII. t.-cz. 51. §-ában körülirt gyorseladásra ingerlő módon való elárusitás ismérve rejlik, s erre az iparhatóság külön engedélye szükséges. Ha ez engedély a falragaszok, hirdetések vagy körlevelek kibocsátása, illetve az eladás megkezdése előtt ki nem eszközöltetett, a vándor-raktár nemcsak azonnal bezárandó, hanem a vétkesek ellen az ipartörvény 158. §. a) pontja alkalmazandó. Végre, a mi a kereskedelmi utazókat illeti, azok csakis megrendeléseket gyűjthetnek, a mintákat azonban semmi szin alatt el nem adhatják, mert ellenkező esetben velük szembea az ipartörveny 156. § a) pontja, vagy ha az eladás házról-házra járva történt, a házalási szabályokban megállapított büntetések alkalmazandók, a kereskedelmi utazók tehát sem lakásokban, sem szállodákban minta-raktárakat fel nem állithatnak, s iparigazolvány nélkül oda vevőket meg nem hívhatnak. Felhívom a czimet, hogy jelen rendeletem tartalmát a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokkal közölje, s egyúttal utasítsa az elsőfokú iparhatóságokat, hogy a panaszolt visszaélések terén előforduló minden jelenséget éber figyelemmel kísérjenek, s ha visszaélést tapasztalnak, vagy az ipartestületek, kereskedelmi és iparkamarák, kereskedők vagy magánosok följelentéseiből, valamint falragaszok és hírlapi hirdetményekből ily visszaélésekről értesülnek, a jelen rendeletemben körvonalozott törvényes rendelkezéseket a legnagyobb gyorsasággal ós szigorral hajtsák végre, hogy hasonló panaszok jövőre elő ne forduljanak, s illetve, hogy a letelepedett ós rendesen adózó kereskedők ilyféle jogosulatlan s talán nem is szolid üzleti versenytől a törvényben biztosított jogok sérelme nélkül megóvhatok legyenek. Felhívom ezek után a czimet arra is, hogy jelen rendeletem pontos végrehajtását a maga részéről is kisérje éber figyelemmel, s a mennyiben az elsőfokú iparhatóságok részéről mulasztást tapasztalna, a hanyag iparhatósági közeg felelősségre vonása és a mulasztás pótlása iránt saját hatáskörében azonnal intézkedjék. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyminister hozzájárulásával az 1893. óvi augusztus hó 23-án 56821. szám alatt kelt rendelettel Lőw Károly zsolnai posztó- ós gyapju-gyára részére az 1890. XIII. t.-cz. alapján engedélyezett állami kedvezményeket a „Magyar gyapjuáru, katonaposztó- és takarógyár, Zsolnán, Lőw Károly részvénvtársaság-ra átruházta. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminiszter hozájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket „Stiglitz testvérek és társa'' késmárki len- és selyem damasztszövő gyáros czég Késmárkon levő ipartelepe részére az 1891. óvi október hó 17-től számítandó tiz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi minister a pénzügyminiszter hozáj árulásával a Rüll Pál eszterházi nádgyékény-gyára által az 1890. évi XIII. t.-czikk alapján eddig élvezett állami kedvezményeket 1900. év julius hó 1 -óig meghosszabbította. XI. V á s á r. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi november hó 16-án 72591. sz. a kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna-vármegye területéhez tartozó Fadd községben a f. évi október hó 4-we esett, de elmaradt országos vásár helyett f. óvi november hó 25-én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi november hó 16-án 71175. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zemplénvármegye, területéhez tartozó Sztropkó községben a f. évi szeptember hó 28-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi november hó 23-án pótvásár tartassék. Felelős szerkesztő : LAKATOS ALADÁR ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél, Budapesten.