Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 2. félév)

1896-08-27 / 70. szám

—- 1169 — V. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kii', minister Dozseöffy Aurél végzett joghallgatót, díjtalan ministeri fogalmazó gyakornokká nevezte ki. végett a betegsegélyző pénztár képviselőjét a tárgyalásra megidézni. A f. ó. április hó 9 ón 7486. sz. a. kelt jelentésével folterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldöm V. Pályázat. A budapesti kir. zálogházaknál előléptetés következtében több gyakornoki állás üresedett meg, melyek mindegyikével 400 frt segélydij élvezete, ellenben az ezen évi járandóság 2

/s~ával felérő készpónzbiztositék letételének kötelezettsége van egybekötve. Ezen állások betöltése érdekében kereskedelemügyi m. kir. minister ur ő nmgának f. ó. julius 2,'i-án 41,020/VI. sz. alatt kelt magas rendelete alapján pályázatot hirdetek. Felhivom pályázni kívánókat, miszerint életkorukat, nyelvismeretüket, az 1883. óvi I. t.-cz. 22 §-ában meghatározott elméleti képzettségüket, eddigi alkalmaztatásukat, hadkötelezettsógi viszonyukat,, ugy nemkülönben egészségi állapotukat igazoló eredeti vagy hiteles másolati okmányokkal felszerelt, szabályszerűen bélyegzett és sajátkezüleg irt kérvényeiket jelen hirdetés harmadszori megjelenésétől számítandó 30 nap alatt a kir. zálogházak igazgatóságához (IV., Királyi Pál-utcza 1. sz.) czimezve, lehetőleg személyesen, annyival is inkább nyújtsák be, minthogy később érkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Budapest, 1896. augusztus 19-én. Leinner, aligazgató. V. A kereskedelemügyi minister 1896. évi 49,619. sz. a. hozott és Budapest székes főváros tanácsához intézett rendelete. A Bankegyesület váltóüzlot r.-t. bpesti bejegyzett czeg közvetlenül hozzám intézett folyamodványában tájékoztatást kér arra nézve, vájjon a Magyar Jelzálog Hitelbank 4° ,,-os nyeremény-kötvényeinek a bpesti áru-és értéktőzsdén önálló értékpapírok gyanánt jegyzett u. n. nyeremónyjegyei az 1883. XXXI. t.-cz. értelmében részletfizetésre elárusíthatok-e vagy sem? A felvetett kérdésre vonatkozólag folyamodó czég dr. Hirschler Henrik meghatalmazott ügyvéd (1. Nagy-Korona-utcza 34. sz.) által az igazságügyi minister úrral egyetértőleg hozott következő határozatomról értesítendő : Miután a szóban levő nyeremény-élvezeti jegyek az 1883. XXXI. t.-cz. 3. §-ában emiitett Ígérvényeknek, azaz pusztán sorsjegynyereség kilátásának elidegenítését czólzó ideiglenes kötelezvényeknek nem tekinthetők, hanem azok az 1889. IX. t.-cz. 3. §. utolsó bekezdése alapján forgalomképes kötvények, melyek a budapesti tőzsdén jegyezve vannak, ennélfogva nem szenved kétséget, hogy ezekre nézve figyelemmel az utóbb idézett trv. 5. §-ára az 1883. XXXI. t.-cz. alapján részletügylet köthető, azaz ezen nyeremény-élvezeti jegyek részletfizetésre elárusíthatok. V. A keresk. m. kir. minister 1896. évi 50,677. sz. a. kelt ós Veszprém vármegye alispánjához intézett rendelete. A veszprémi ker. betegsegélyző pénztár abbeli bejelentése tárgyában, hogy a panasza alapján megindított kihágási eljárásoknál magát képviseltetni nem hajlandó, az alispán ur részéről f. é. márczius hó 10-én 5994. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely szerint a nevezett pénztár igazgatóságát felelősség terhe alatt kötelezte, hogy a szóban levő kihágási ügyek tárgyalására képviselőjét küldje ki, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot ezennel harmadfokulag megváltoztatom ós a felebbező betegsegélyző pénztárt az emiitett kötelezettség alól felmentem, mert tételes büntető jogunk szerint hivatalból üldözendők mindazok a büntetendő cselekmények, melyekre nézve határozott jogszabály kifejezetten ki nem mondja, hogy csak a sértett fél vagy más magáninditványra büntetendők. Minthogy pedig az 1878. évi V. t.-cz.-nek ez az elvi álláspontja az 1879. óvi XL. t.-cz. 12. §-nak rendelkezéséből kötelezőleg a kihágások eseteiben is érvényesítendő, minthogy továbbá az 1891. évi XIV. t.-cz. 83. §-a ezen általános szabály alól nem állapit meg kivételt : Az utóbbiban meghatározott kihágások is hivatalból üldözendők, minélfogva elesik annak szüksége, hogy a betegsegélyző pénztár a tárgyalásra képviselőt küldjön, az iparhatóságnak azonban jogában áll egyes concret esetekben a szükséges felvilágosítások megadása V. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1896. évi 37,854. sz. a. kelt Torda-Aranyos vármegye alispánjához intézett rendelete. B. A. férjezett M. S. részére a szücsipar üzéséhez megkívántató iparigazolvány kiállítása tárgyában az alispán ur által f. április hó 11-én 14,956. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mellyel a kérelem tekintettel arra, hogy a folyamodó férje szücsiparos és mesterségét is üzi, férjes nő pedig ugyanazon iparra, mig közöttük a házassági viszonyok és házközössóg fennáll iparigazolványt nem szerezhet, jpegtagadtatott, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot ezennel harmadfokulag megsemmisítem és felhívom az alispán urat, hogy az elsőfokú iparhatóságot az iparigazolvány kiállítására utasítsa, ha ós a mennyiben a folyamodó az 1884. év XVII. t.-cz. 8. §-ban körülirt feltételnek megfelel. Az iparhatóság által felhozott indokok ugyanis el" fogadhatók nem voltak és ehhez képest megsemmisítendő volt a másodfokú iparhatósági határozat, mert sem az ipartörvény, sem pedig az e tárgyban kiadott rendelet nem ismerik a határozatnak a házasfeleket terhelő ós jogaikat megszorító indokait, az iparigazolvány kiadása pedig csak akkor tagadható meg, ha a fentidézett törvény 8. §-ában körülirt feltételek nem teljesíttetnek. A f. óvi május hó 28-án 5735. sz. a. keit jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő eljárás végett leküldö m.