Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 2. félév)

1896-08-27 / 70. szám

- 161 — 71 A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1896. évi 49,1X1. sz. a. kelt és Háromszék vármegye alispánjához intézett rendeletének másolata. Z. J. F. nagyszebeni lakos vállalkozó ellen alkalmazottainak a ker. betegsególyző pénztárba való be nem jelentése miatt indított ügyben Czim részéről m. é. ápr. 26-án 7210. sz a. hozott s az I. fokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely a nevezettet az 1891. XIV. t.-cz. 26. §-a alapján 1894. évi okt. hó 1-től 134 alkalmazottja után esedékessé vált járulékok fejében 418 frt 08 krnak a ker. betegsególyző pénztár részére leendő megfizetésében elmarasztalja, a törv. határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot a földmivelésügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg ezennel harmadfokulag megváltoztatom s nevezettek a járulók fizetési kötelezettség ától felmentem. Mert az 1884. XVII. t.-cz. 183. §-nak a) pontja értelmében az erdei termelés és az ezzel összefüggő mcllókiparágak, a mennyiben a termelő leginkább saját nyers termékeinek feldolgoztására és eladására szorítkozik, az ipartörvény rendelkezései alá nem vonhatók, hanem továbbá a fentebb idézett törv. szakasz magyarázata tárgyában a volt földmivelés-, ipar- ós keresk. m. kir. minister ur által 1885. okt. 14-ón 31,884. sz. a. kiadott rendelet értelmében, az az erdőtulajdonos, vagy erdőbórlő, aki az általa birt vagy bérelt erdőben akár nyers termékeket, akár fél vagy egész gyártmányokat állit elő ós azokat kereskedelmi forgalomba bocsájtja, az említett törvény rendelkezései alá nem tartozik, s csak az köteles magát az ipartörvény rendelkezéseinek alávetni, aki az előállított nyers terményeket, fél vagy egész gyártmányokat az erdőtulajdonostól vagy bérlőtől oly czélból vásárolja meg, hogy azokkal további kereskedést űzzön. Az itt ismertetett ministeri rendelet, valamint az idézett törv.-szakasz rendelkezései tehát nem nyújtanak alapot arra, hogy a Z. J. F. nagyszebeni lakos ós vállalkozó által Szepsi-Szent-György város erdejében eszközölt erdőkihasználás az idézett törvény rendelkezései alá tartozó iparvállalatnak tekintessék. Mert nevezett vállalkozó az által, hogy Sepsi-Szt.György városától 6 óv alatt leendő kihasználásra megvásárolt 700 kat. holdnyi erdőterületen levő faanyagot letaroltatja s a mint ez a m. é. ápril. 19-én megtartott helyszíni szemléről a városi tanács által felvett, s az iratokhoz csatolt jkönyvből kitűnik, vegyesen tűzifára, vasúti talpfára és hordódonga ós hordófonók készítésére nagyjában kifaragott müf'ára dolgoztatja fel; rondes erdei kihasználást s illetve termolóst folytat. A dolog lényegén az a körülmény, hogy egyes műfaválasztékok bizonyos fokú idomitás által jövő rendeltetésükre előkészíttetnek, nem változtathat; mert az ily idomitás csakis a szállítás és értékesítés könnyítését czólozván, az erdők czélszerü kihasználásánál, akár maga a birtokos, akár vállalkozó termeli ki az omlitott műválasztókokat, nem mellőzhető. A volt földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter ur fentidézett rendelete a körülményt csak megerősíti, a mennyiben e rendelet szerint csak az köteles magát az ipartörvény rendelkezéseinek alávetni, aki az erdő tulajdonosától vagy bérlőjétől már előállított nyers terményeket, fél vagy egész gyártmányokat vásárol meg oly czélból, hogy azokkal további kereskedést lizzön. Nevezett vállalkozó azonban nem előállított nyers terményeket, annál kevósbbé gyártmányokat, hanem egy erdő faállományát vásárolta meg tövön, hogy azt maga termeltesse ki és értékesítse. Mindezeknél fogva a nevezett Z. J. F. által űzött erdei termelés ipari vállalatnak s alkalmazottjai biztosításra kötelezett ipari alkalmazottaknak tekinthetők nem voltak s igy őt a terhére felszámított járulékok megfizetésének kötelezettsége alól fel kellett mentoni. A m. é. nov. hó 14-én 21,879. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett iratokat megfelelő további eljárás végett ide csatolva leküldöm. 420. A ungvári ipartestületi betegsególyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister 1896. évi 39,477. sz. a az 1891. évi XIV. t.-cz. 66. §.-a alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 421. A kereskedelemügyi m. kir. minister a Vuk M. és fiai budapesti gyári betegsególyző pénztárának feloszlását, illetőleg aker. pénztárral való egyesítését az 1891. évi XIV. t-cz. 55. §-ának b. és d. pontja alapján f. é. 35,244. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyta. 422. A Wein Károly ós társai késmárki czég szövőgyárában létesített vállalati betegsególyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister 1896. évi 37,597. sz. a. az 1891. XIV. t.-cz. 50. és 88. §§-ai alapján jóváhagyási záradókkal látta el. 423. A torontáli helyi érdekű vasutak társulati betegsególyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister 1896 évi 41,084. sz. a. az 1891. XIV. t.-cz. alapján jóváhagyási záradókkal látta el. 424. A magyar textilipar részvénytársaság rózsahegyi vállalati betegsególyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi m kir. ministor 1896. 48,235. sz. a. az 1891. XIV. t-cz. 50. §-aalapján jóváhagyási záradékkal látta el. 425. A bezdáni ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister 1896. évi 48,024. sz. a. az 1891. évi XIV. t.-cz. 65. §-a alapján jóváhagyási záradókkal látta el. Budapest, Légrády testvérek.