Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 1. félév)
1896-01-16 / 5. szám
98 Mennyiség Egységár méterniázsákban frankokban 1885-ben 962.000 21 — 1886-ban 1,464.000 21-50 1887-ben 1,201.000 21 — 1888-ban 1,687.000 2225 1889-ben 1,397.000 22.75 1890-ben 1,175.000 22 63 1891-ben 882.000 25.50 1892-ben 402.000 23-50 1893-ben 514.000 19-50 1894-ben 469.000 18-50 Mig azonban Svájcz buzabe vitele Magyarországból 50 százalék apadást mutat, addig bevitele Oroszország^ ból 1885-ben 955.000 q-ról 1894-ben 2,812.000 q-ra, álta* Iában pedig ugyanakkor 2 69 q millióról 3'59 q millió métermázsára emelkedett. Svájcz bevitele a monárehiából a többi gabonanemüekből, az 1894. évi beviteltől eltekintve, nem mutat reánk nézve oly kedvezőtlen alakulást, mint a buzabevitel, miként azt a következő számokból láthatjuk .Svájcz bevitele a monarchiából: zabból árpából kukoriezából babból 1885-ben 167.000 q 92.000 q 31.000 q 5.000 q 1886-ban 153.000 66.000 53.000 8.000 „ 1887-ben 249.000 .. 78.000 n 30.000 » 12.000 ,. 1888-ban 241.000 „ 118.000 » 69.000 18.000 .. 1889-ben 255.000 92 000 142.000 » 14.000 ., 1890-ben 116.090 „ 107.000 71.000 „ 7.000 ,. 1891-ben 161.000 ,. 69.000 » 107.000 21.000 „ 1892-ben 410.000 „ 73.000 154.000 11.000 1893-ban 358.000 ., i 107.000 118.000 » 18.000 1894-ben 24 000 „ 65.000 » 32.000 „ 6.000 „ Bor Szesz 1889. 198.000 27.000 „ 1890. 184.000 „ 41.000 ., 1891. 112.000 „ 43.000 c 1892. 81.000 ., 36.000 „ 1893. 72.000 ., 43.000 .. 1894. 82.000 „ 29 (XX) „ far bort Svájcz most már alig visz be, annál inkább bevisz dalmácziai és tiroli borokat. Szeszbevitele a monárehiából, még az 1894. gyenge évben is, összes bevitelének 68 százalékát képezte. A bevitel leginkább Csehország, Morvaország, Szilézia és Alsó-Ausztriából és hazánkból származik. Állati és növényi élelmezési czikkekben Svájcz bevitele a monarchiából a következőknél mutat lényegesebb emelkedést: Bevitel 1885-ben Bevitel 1894-ben q 30.000 q Vaj 3400 2200 „ Disznózsír . . 57 » 4650 „ Margarin . . . — 6001 „ Friss hus . . 426 2435 Füstölt hus . . 163 1714 „ Szárnyas, vad és husárufélék . 1044 4707 „ Főzelékfélék . 986 4428 „ (1893-ban 4.7) Svájcznak a monarchiából való állatbovitele nagyon változik, a szerint, mint az állategészségügyi rendszabályok alkalmaztatnak. Svájcznak ezen bevitele a monarchiából A nagyobb csökkenés a zabnál az oroszországi versenyre és arra vezethető vissza, hogy a német birodalomban az azonosság kimutatásának követelése elejtetett. Különben zabot Svájcz a monarchiából első sorban Csehországból, azután hazánkból és Gácsországból visz be. Sörfőző árpát Morvaországból és hazánkból, kukoriczát és babot pedig csak hazánkból visz be. Svájcz majdnem egész malátaszüksógletét a monarchiából, még pedig Alsó-Ausztriából, hazánkból, Cseh- és Morvaországból fedezi, mely bevitelünk a német birodalom ós francziaországi verseny daczára a svájezi piaezon állandóan mérvadó. Ezzel ellenkezőleg Svájcz lisztbevitetele hazánkból lényegesen hanyatlott. Svájcznak ugy a maláta, mint lisztbevitelét a monarchiá ból az utolsó tiz évben a következő számok mutatják: Svájcz bevitele malátából lisztből 1885-ben 108.000 q 118.000 q 1886-ban 150.000:',, 131.000 „ 1887-ben 173.000 „ 137.000 .. 1888-ban 177.000 „ 151.000 .. 1889-ben 188.000 105.000 ,. 1890-ben 224.000 „ 68.000 „ 1891-ben 251.000 ., 72.000 „ 1892-ben 247.000 „ 51.000 ,. 1893-ban 281.000 „ 45.000 „ 1894-ben 248 000 „ 42.000 Svájcz lisztbevitelének hanyatlása ugy általában, mint a monarchiából, szoros kapcsolatban van buzabevitelónek és a svájezi malomiparnak emelkedésével, valamint az oroszországi lisztnek és a francziaországi liszttermékek (dara ós metóltliszt) versenyével. Svájcznak a monárehiából való borbevitele folyton hanyatlik, mig bevitele szeszből emelkedik, mint ezt a következő számokból láthatjuk : BO R SZGSZ 1885. 93.000 hl. 38.000 hl. 1886. 139.000 „ 28.000 „ 1887. 155.000 „ 22.000 „ 1888. 229.000 „ 6.000 „ tiz év alatt következőkép hullámzott Szarvasmarha Sertés Juh 1885 15.000 5.000 15.000 1886. 34.000 10.000 17.000 1887. 25.000 13.000 18.000 1888. 16.000 4.000 16.000 1889. 27.000 10.000 14.000 1890. 39.000 12.000 16.000 1891. Ih.OOO 3.000 16.000 1892. 4.000 2.000 14.000 1893. 1.000 2.000 10.000 1884. 26.000 35.000 19.000 A szarvasmarhák közül az alpesi fajok legkedveltebbek, de ezek csak a közvetítő kereskedelem utján kerülnek St.-Margarethenbe, a monarchia egyedüli és főbeviteli piaczára. Közvetlen a monarchiából Svájczba csupán sertés és juh szállittatik, még pedig hazánkból és Gácsországból. Svájcz harmadik beviteli főczikke a monarchiából a fa ós pedig nemcsak azért, mivel Svájcz fa-szegény ország, hanem mivel az ópitkezés az utóbbi években nagy arányokban terjed ós fejlődik. Puha fürészárut Vorarlberg, Tirol ós Salzburgból visz be, legújabban pedig tetemes mennyiségű parketta ós furnirfát a magyar korona országaiból. A szlavóniai dongának — az amerikai versenynyel szemben — sikerült eddigi helyét Svájczban fentartani. A bennünket érdeklő áruezikkek közül Svájcz bevitelében jelentősebb helyet foglalnak még el a vetőmagvak, nevezetesen a fü- és heremagvak, leginkább steyer, cseh és morvaországi származásúak, a széna és szalma Magyarországból és Salzburgból; továbbá Ásványvizek . Viasz .... Oserzőhéjak . Rostanyagok papi ros készítéshez Nyersbőrök Ágytollak . Méhkasok Barna- és kőszén Brikett.... Szesz, denaturált Hamuzsir . Bevitel Bevitel 1885-ben 1894-ben 2.266 q 2.435 q Osehor. és hazánkból 134 335 1.223 1 13.887", hazankból 2.754 „ 3.565,, Felső-Ausztriából rí* Q , nfü Ausztriából és ba-713 „ 1.068 „ zánkb 6 , 784 „ 318„ 232 d, 1.788d. 77.200 q 117.000 q 914 „ 16.060,, 3 146 „ 39.604 ., 722 „ 2.037 „ stb. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT. ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.
