Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 1. félév)

1896-05-21 / 42. szám

—- 156 — gyában 1896. január 14-én 102238 1895. sz. a. k. rendeletében az oltóanyag beszerzésére nézve a betegsegélyző pénztárakat azon előnyben részesiti, hogy az ezek kebelébe tartozó, de csak szegénysorsu munkástagok részére, a kik számára vérsavót, mint nem hivatalos szert, a betegsególyző pénztárak rendeltetni nem kötelezhetők, az oltóanyagot a törvényhatóság adagonként 1 frt 30 kr.-ért kiszolgáltathatja móg azon esetben is, ha az illető község gyógyszertárában kapható, de 1 frt 30 krnál drágább. Ezen kedvezményes ár mellett alkalma nyilván a a betegsegélyző pénztáraknak arra, hogy humánus czéljaiknak megfelelően bizonyos esetekben a vérsavót is, anyagi viszonyaik tekintetbe vételével, alkalmazhassák, felhivom a czimet, hogy jelen leiratomat a thg. területén fennálló s az 1891. XIV. t. cz. alapján működő öszszes betegsegélyző pénztárakkal közölje. 05. A keresk. m. kir. minister 1896. évi 20553. sz. a. kelt Szeheii vármegye alispánjához intézett rendelete. Hivatkozással f. é. márczius 2-án 4084. sz. a. k. felterjesztésére, a melyben a czim kérdést intéz az iránt, vájjon öngyilkosság esetén a betegsegélyző pénztár a temetkezési segélyt kiszolgáltatni tartozik-e, értesitem a Czimet, hogy temetkezési segély — tekintet nélkül az elhalálozás okára — a pénztári tagság tartama alatt a tag után kifizetendő, mert ezen segély a volt tag temetkezési költségeinek fedezésére illetve az elhalt hátramaradottainak a temetkezési költségekben való segélyezésére szolgál, s igy a törvény humánus czélzatával sem volna megegyezhető, hogy öngyilkosság esetén a segély megtagadtatnék, éspedig annál kevésbbé, mert az 1891. XIV. t. cz. ily irányú intezkedést nem tartalmaz s annak 9. §-a a segélyezések kiszolgáltatását csak a táppénzre vonatkozólag szorítja meg. 66. A kereskedelemügyi m. k. ministemek 1896. évi 21817. sz. a. kelt rendelete Pest vármegye alispánjának. A váczvidéki népbank igazgatósága ellen alkalmazottainak a váczi kerületi betegsegélyző pénztárba leendő bejelentése czéljából inditott ügyben az alispán ur részéről m. é. aug. 30-án 28487. sz. a. hozott s az I. fokú iparhatósági határozatot megváltoztató II. fokú határozatot, mely a nevezett bank igazgatóságát az alkalmazottak bejelentésének kötelezettsége alól felmenti, a váczi kerületi betegsegélyző pénztár részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett II. fokú iparhatósági határozatot ezennel III. fokulag helybenhagyom. Ilykép kellett határoznom, — noha a felmentő II. fokú határozatnak azon indokolása, mely szerint a nevezett bank igazgatósága alkalmazottainak bejelentési kötelezettsége alól azért volt felmentendő, mert a pénzintézetek alkalmazottai hivatalnokoknak, nem pedig az 1891. XIV. t. cz. rendelkezései alá tar tozó ipari alkalmazottaknak tekintendők, helytelen. — miután a bankok üzletköre az 1875. XXXVII. t. cz. 259. §-nak 2. pontja alá esik, s ugyanezen t. cz. 6. §-a ilíetve az 1884. t. cz. 1. §-a értelmében a kereskedés is az ipartörvény rendelkezései alá tartozik, ennélfogva kétségtelen, hogy a banküzletek működése is ipari működésnek s alkalmazottaik ipari alkalmazottaknak tekintendők, következésképen tehát az 1891. XIV. t. cz. rendelkezései rájuk is alkalmazást találnak; hanem felmentendők voltak a „A'áczvidéki népbank" alkalmazottai a kerületi betegsegélyző pénztárba való belépés kötelezettsége alól, mert a m. ó. decz. 7-ón 79398. sz. a kelt leiratommal elrendelt póttárgyalás során beigazoltatott azon körülmény valósága, hogy a megnevezett bank könyvelője a váczi orsz. siketnéma-intézet rendes tanára, pénztárnoka pókiparos, igazgatója pedig háztulajdonos és tőkepénzes s mint ilyenek a banknál csak tiszteletdíj mellett s mellékfoglalkozásképen teljesitenck szolgálatot, ugy, hogy a nevezettek pénzintézeti alkalmazottaknak s igy ipari alkalmazottaknak sem tekinthetők, következósképen reájuk az 1891. XIV. cz. rendelkezései sem találnak alkalmazást. Ezenkívül a népbanknál alkalmazott szolga belépési kötelezettségét nem volt szükséges kimondani, mert Czim ed jelentése .szerint az illető a váczi kerületi betegsegélyző pénztárnál már huzamasabb idö óta szabályszerű módon biztosítva van. A f. é. márczius 18-án 14416. sz. a. k. jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett */•• alatt ide csatolva visszaküldöm. 67. 404. A dunaföldvári ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1895. évi 40954. sz a. az 1891. XIV. t. czikk alapján jóváhagyási záradókkal látta el. 405. Az id. Mélik István, Dobrikán és Markovits czég szegedi gőzfürészóben létesített vállalalati betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1895. évi 41285. sz. a. az 1891. XIV. törv. czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 406. A Lord és társai czég erdőszádai fűrésztelepén létesített vállalati betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1895. évi 54400. sz. a. az 1891. óvi XIV. t. cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 407. A dobsinai ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1895. évi 54773. sz. a. az 1891. XIV. törv. czikk alapján jóváhagyási záradékkal látta el. 408. A kassai ipartestületi betegsegélyző pénztái módositett alapszabályait a kereskedelemügyi ministei 1895 évi 65650. sz. a az 1891. XIV. t. cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta ol. 409. A pécsi kereskedelmi alkalmazottak magán egyesületi betegsegélyző pénztárának alapszabályait kereskedelemügyi minister 1895. óvi 81766. sz. a. a 1891. t. cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta el.