Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-04-04 / 30. szám

- 499 — A) behozatal 1894-ben 1893-ban 1892 ben Dollárokban 383.373,362 — 417.344,174 — 446.978,931 292.938,742 — 358.904,750 — 393.952,024 676.312,104 — 776.243,924^840.930,955 Vámmentes árukból Vámkötoles árukból Együtt . B) kivitel Mezőgazdasági terményekből 573.687,474— 619.135,633— 712.539,832 Bányászati „ 17.581,351 — 21.656,256— 20.568,870 Erdészeti „ 28.786,861 — 27.617,868 — 28.513,096 Halászati „ 5.239,920— 4.538,329— 5.579,916 Különféle „ 4.231,278 — 4.433,492— 3.63

8,209 Összesen . . 629.626,884 — 677.381,578 — 770.839,923 Kózmüárukből . . . . 177.786,069 — 177.

34

7,876— 152

.397,392 Együtt . . 807.312,953— 8547729,454 — 923.237,315 Az egyesült államoknak tehát ugy behozatala, mint a kivitele az 1894-ik évben sokkal kisebb volt mint az előző 1893. és 1892. esztendőkben, azonban a kivitel még ugy is lényegesen felülmúlja a behozatalt és az Unió kereskedelmi mérlege még folyvást activ. Nagyobb hanyatlást mutat nemcsak a vámköteles, hanem a vámmentes áruk bevitele. A mezőgazdasági termények, melyek az összkivitel 71.06 százalékát képezik, nagyobb és a bányászati termények, melyek az összkivitel 2 08 százalékát képezik, kisebb hanyatlást mutatnak az 1894. évben, szemben az előző 1893. és 1892. esztendő hasonló kivitelével. Ellenben az erdészeti és halászati termények kivitele még némi emelkedést mutat. Legjelentősebb vámmentes beviteli czikkei, melyek részben bennünket is érdekelnek, a következők : Árunem 1894-ben 1893-ban 1892-ben Dollárokban 1. Czukor nyers .... 96.603,330 - 123.741,678 — 108.053,167 2. Vegyészeti anyagok és áruk 30.082,297 — 32.968,128 — 32.509,858 3. Mindenféle gyümölcs . 7.532,701 — 9.449,795 — 12.514,880 4. Gyapjú és állati szőrök . 8.851,333 — — Vámköteles beviteli főczikkei pedig ezek voltak : I. Vegyészeti anyagok és áruk 11.852,998— 13.252,337— 15.019,423 ,2. Üveg és üvegáruk . . 5.617,372 — 6.822,852— 8.510,551 3. Czukor finomított . . . 12.481,014 — 1.748,455 — 1.007,993 4. Bor és pedig: pezsgőbor 3.929,505 — 4.254.446 — 5.325,613 bor ládákban 1.821.736 — 2.206,122 — 2.482,572 bor hordókban 1.423,545— 2.911,326— 1.881,799 5. Fa és faáruk .... 6.962,387 — 14.780,037 — 15.543,010 6. Gyapjú és állati szőrök . 4.900,64-6— 13.953,549— 21.190,639 Tehát ugy a vámmentes, mint a vámköteles áruczikkek bevitele, a vámmentes gyapjú és a vámköteles czukor kivitelével az 1894. évben, az előző évek hasonló bevitelével szemben, hanyatlást mutatnak, mely némely czikknél, m. p. a fa- ós faáruknál, igen jelentős. Megemlítjük meg, hogy a vámmentes természetes ásványvíz bevitele 1893-ban 510,797 dollár értékről 1894-ben 391,150 dollárra apadt. Az egyesült államok bennünket érdeklő főkiviteli czikkei az utolsó három évben következő hullámzást mutatnak : Termény 1894-ben 1893-ban 1892-ben D ollárokban 1. Rozs 19.378,891 — 27.128,419 — 41.416,378 2. Buza 42.573,206 — 79.611,463 — 112.711,303 3. Búzaliszt 58.924,706 — 71.753,804 — 82.460,102 4. Fris hus 17.404,763 — 15.440,207 — 19.176,627 5. Sózott és szárított hus . 3.722,914 — 3.135,825 — 3.803,761 6. Disznózsír 37.736,883 — 35.363,647 — 41.672,484 7. Sonka 10.239,228 — 10.463,928 — 8.577,038 8. Szalonna 39.378,351 — 35.445,240 — 35.790,474 9. Dohány levelekben . . 25.772,701 — 23.819,597 — 21.744,117 10. Fris és sózott disznóhús 4.701,872 — 4.584,347 - 4.925,564 II. Élő állatok 42.320,376 — 24.473,629 — 36.872,192 Míg tehát a gabonanemüek ós liszt kivitelének értéke nagyobb hanyatlást mutat, addig az állatok ós állati termények kivitelének értéke tetemesen emelkedett. Kisebb, de állandó emelkedést mutat a dohány kiviteli értéke is. A rozs és buza kivitelének nemcsak az értéke, hanem a súlya is nagyobb hanyatlást mutat, mig a liszté kevésbé változott, mint azt a következő számok mutatják, melyek szerint kivitetett : 1894-ben 1893-ban 1892-ben Rozs 41.806.711 bushel 55.143,918 bushel 77.471,179 bushel Buza 72.523,389 „ 108.377,569 ., 125.518,441 „ Liszt 16.056,390 barrel 13.440,603 barrel 17.408,730 barrel Országok ós államok szerint a főbb kiviteli czikkekből kiszállíttatott : 1894-ben 1893-ban 1892-ben Dollárokban 1. Állatokból Nagybritanniába . . . 36.097,905 — 22.712,978 — 34.784,132 2. Rozsból „ . . 8.891,320 10.034.140 — 17.663,687 Német birodalomba . . 3.840,967 3.831,319 — 7.639,061 3. Búzából Nagybritanniába . . . 27.705,350 — 44.076,801 — 63.619,636 Német birodalomba . . 1.763,982 — 1.756,883 — 5.395,566 Francziaországba . . . 1.915,492 — 8.389,545 — 13.262,713 4. Búzalisztből Nagybritanniába . . . 36.099,255 — 44.451,279 — 53.913.793 Német birodalomba . . 375,852 — 1.477,130 — 541,360 Francziaországba . . . 9,473 7,412 — 228,268 Braziliába 3.347,531 3.777,774 — 4.431,061 Az északamerikai egyesült államokba az 1894. óv folytán a monarchiából bevándorolt 22,965 egyén (köztük 13,839 férfi és 9,126 nő) a lengyeleket ide nem számítva. Az előző 1893. évbon bevándorolt 65,868 egyén (köztük 4 6,364 férfi és 20,504 nő) s igy az 1894-ik évben 42,903 egyénnel kevesebb. A bevándoroltak közt volt : 1894-ben 1893-ban Magyar 9,000 egyén 26,219 egyén Cseh 1,600 „ 4,627 Egyéb osztráK (a lengyelek nélkül) 12,365 „ 35,022 Együtt . . 22,965 egyén 65,868 egyén E szerint az 1894. évben 17,219 magyarral kevesebb vándorolt be az ószakamerikai egyesült államokba, mint az 1893. évben. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. Egy festékgyárnak külföldi nyers-anyagok és félgyártmányok vámmentes behozatalára, az azokból előállított hajószurok,mindenféle ragasz, olajfestékek és porrá tört száraz festékek kivitelének feltétele mellett. X. Alapszabályok jóváhagyása. A csornai és járási ipartestület betcgsegélyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1895. óvi 17106. sz. alatt az 1891. XIY. t. cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta el. XI. V á s á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. ministor f. évi 17,990. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéhez tartozó Jász-Alsó-Szent-György községben a f. évi január hó 6-ikára esett, de elmaradt országos vásár helyett, f. évi április hó | 8-ikára pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 15919. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Jász-Nagy-i