Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-11-07 / 98. szám

— 1919 — japáni szigetcsoporthoz tartozik, hosszra 394 km., átlagos szélessége pedig 120 km., mely a sziget déli csúcsa felé mintegy 20 km -re összeszűkül. A sziget egész hoszszában meglehetős egyforma magasságú 10—13,000 m. magas hegyláncz húzódik, több egyenközüen futó hegységek • kel, melyek nyúlványai a nyugati part felé mindinkább lapulnak és a melyek mentén nagyszámú kisebb ós nagyobb völgyek terülnek el. A. sziget keleti rcsze a hajózásra nézve majdnem egészen alkalmatlan, mivel a hegység meredeken nyúlik ki a tenger felé Formosa sziget, mely vulkanikus eredetű, öt kikötővel bir. Ezek Tamsui, Keling, Anping, Takio és Sao-o, mely utóbbi azonban csak a belföldi kereskedelemnek van megnyitva. A sziget fővárosa Taipech, hol a chinai kormányzó székhelye volt. Formosa és Anping kikötők a külföldi kereskedelem központját képezik ós a külföldiek kizárólag o helyeken telepedtek le. Az 1894. évben csak Nagybritanniának volt ott consulatusa, mely a monarchia érdekeit is képviseli. Fő vámhivatal a külföldi árúk részére Tamani és Anpingban van, hol külföldi bankoknak képviselőségei is vannak. Tamani kikötőben az 1894. év végén következő külföldi kereskedő czégek voltak : Boyd et Co., Jardine, Malheson et Co., Fint et Co., Lapraik, Cass et Co., Brovon et Co., Renter, Bröckelmann et Co., Buller A., Maleampo et Co., Anping kikötőben, illetőleg Frinonban pedig ezek: Bain et Co., J. Mannich et Co., Fint et Co., D. M. Wright, Mehla et Co., Malcamno et Co. Formosa sziget lakossága három millió lélekre becsültctik, a benszülött ós még meg nem hódolt vadaké pedig kb. 300.000 főre tétetik. A sziget földje nagyon termékeny, a hegyek nagy magasságig erdővel vannak borítva, melyekben a kamphorfának nagy szerep jutott; nagyon cl van terjedvo még a bambusfa és arcca, valamint a kókuszpálma. A kamphorfa-erdők oly nagy kiterjedésüek, hogy a világ összes kamphorszükséglotét innen fedezheti. A kamphor nem csak gyógyczélokra, hanem gyönge füstii puskapor készítésére is használtatik. Tea növénynyel a szigeten nagy kiterjedésű területek vannak beültetve és a forrnosai tea, mely évenként kétszer szedetik fájáról, nagy kiviteli czikket kópez. Formosa szigetét a japániaknak f. óvi junius hóban adták át a chinaiak. A halászüzleteket a japániak még a békekötés előtt megszállták, azonban Formosa sziget elfoglalása nem fog nekik oly könnyen sikerülni. A volt chinai kormányzó a szigetet átadás után •köztársaságnak nyilvánította és noha a köztársaság a partra szállott japáni hadicsapat által azonnal megbuktattatott, mégis a japániak a sziget lakóival folytatott háborúban a területet csak lépésről-lépésre tudják elfoglalni. Mindez a sziget azon részén történik, melyen a dunaiaknak meghódolt lakosság lakik, a sziget' keleti részében lakó vadnép meghódítására a japániak egyelőre nem is gondolnak. Ha a biztonság a szigeten helyre lesz állitva, akkor japán bevándorlók fognak oda telepíttetni és a szorgalmas és értelmes japán iáktól elvárható, hogy a szigetet jólétre fogják emelni. Ez annál valószínűbb, mivel a Formosa szigeten termelt nádezukor legnagyobb része Japánba fog szállíttatni, melynek nagy, 1894-ben 13I/2

millió yen értékű czukorbevitelének közel fele most is Formosa szigetéről került. A Formosa szigeten termelt kamphornak nincs jegcczesedő képessége, a japáni kamphor keveredésével azonban ezen képességet megnyeri, úgy hogy valószínű, miszerint ezen termék a világpiaezot fogja elfoglalni. Formosa sziget gazdag szénbányái Japán iparának emelésére fognak szolgálni. .Japán termelése most sem elegendő és kivitelre ezen segíteni fog Formosa sziget nagykiterjedésű teatormolósével. Az európaiakon most a sor azon előnyökből, melyek a japániak tevékenysége által a szigeten fejlődni fognak, hasznot húzni ós azokat javukra fordítani. III. Védjegytörlések. A kereskedelmi s iparkamarák a következő védjegyeket törülték s podig: a zágrábi keresk. s iparkamara: az 1885. évi szeptember hó 22-iki 2. kam. sz. a dugareszói pamutfonó- ós szövőgyárét 1895. évi október hó 6-án meg nem ujitás czimén ; az 1895. évi ápril hó 26-iki 13., 14. és 16. kam. sz. a dunáreszói pamutfonó és szövőgyáréit 1896. óvi szeptember hó 4-én a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére. Közlemény. Az 1890. óvi május 21-én a leobeni koresk. s iparkaraaránál 13. kani. sz. alatt belajstromozott ós az osztrák „Alpine" bányatársaság tulajdonát képező védjegy megujitása az 1885. óvi julius 26-iki leobeni 326. kain. sz. védjegynek. III. Aruvédjegyek. 1894. évi január hóban belajstromoztatlák : 1958. arany vörös alapon. 4458. Feigl Rikárd mérnök Dudapesten, képviselője Ötvös Károly által a budapesti keresk. s iparkamaránál 1894. évi január hó 13-án d. e. 11 órakor belajstromoztatta budapesti vállalata részére, még pedig „billártkrétá"-ra alkalmazandó s itt 1958. kam. sorszám alatt ábrázolt védjegyét; a kréta burkolatára alkalmazza. 4458. lajstr. szám, II. csoport, 20. lap.