Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-08-25 / 74. szám

— 1488 — telik, ujabban annak termelésével Küstendil és Plevnában is kísérlet tétetett. Az 1894-ik évben termelt szilvamenynyiség 15000 q-ra becsültetik. A méhtenyésztés az egész fejedelemségben el van terjedve, legjobban Plevna, Várna, Rustsuk és Slivno kerületekben. A tenyésztés esak a belföldi szükséglet kielégítésére történik, miután azonban a czukor olcsósága folytán a méhtenyésztés elhanyagoltatok, a kormány annak emelésére kellő intézkedéseket, léptetett életbe. Bulgária erdeiben leginkább bükk-, tölgy-, fenyő- és diófák tenyésznek. Bulgária gyáriparának jelenlegi állapota a következő : Yan a fejedelemségben 12 szeszfinomitó-gyár, melyek évi termelése kb. négy millió liter közel két millió frank értékben; 21 sörfőző kb. 2,150.000 frank értékű termeléssel: 69 kisebb pálinkafőző évi 1,157.000 frank termeléssel ; 57 gőz- és 16 vízimalom 7,345.000 frank évi termelési képességgel, azonkívül van még az országban 3.300 kisebb vízi- és szélmalom, 15 fonószövő gyár 3,120.000 frank értékű évi termeléssel ; 1206 orsó gajtánboritó zsinór készítésére évi 3,020.000 frank értékben ; nyolcz gyapjú- és pamutszövő évi 150.000 frank termelési értékkel, 10 kötszövő évi 360.500 frank termelési értékkel; 62 dohánygyár évi 7,310.000 frank termelési értékkel ; négy gőzfestő évi 185.000, 12 vasáru-és kocsigyár évi 235.000, három faáru és asztalos műhely évi 159.000, három fazék- és czementgyár 144.( 00, négy szappangyár évi 1,880.000, 22 bőrgyár évi 574.000, három vasöntöde évi 50.000, négy szőnyegszövő 62.000, két vegyészeti gyár, tinta, pecsétviasz és fénymáz készítésére évi 50.000, nyersselyem gyár évi 200.010, kötélárugyár» évi 20.000, nyolcz olajsajtoló évi 40.000 és három nyerstészta gyár évi 57.000 frank értékű termeléssel. Ezen telepek évi termésének összes értéke a bulgár kereskedelmi ministerium kimutatása szerint kb. 31 millió frank. A felsorolt ipartelepeken kivül még a következő gyárak létesültek : esernyőgyár Rustsukban, vastag papiroslemez és könnyű cartonpapirosáru gyár Szófiában, üveggyár Gebenjében Várna mellett, fehérnemű- és nyakkendő gyár Rustsukban, faáru gyár gőzerőhajtásra Rahovában, mely főkép szobapadló, ajtó és ablak készítésével foglalkozik, valamint gőztégla- és kőagyagáru gyár Novo-Selriben Szófia mellett, mely téglákat, kőagyagcsöveket és fazekasárukat állit elő. A bulgár állami iparfejlesztési törvény alapján a kormány czukorgyárak létesítésére Darzéc G., Vanzujlen G. V. és Dirix L. brüsszeli czégek Szófia, Küstendil és Tru kerületekre, valamint „Sachar" bulgár ipar részvénytársaságnak Philippoleben Dél-Bulgária részére adott engedélyt. A belga czég állítólag bir a kellő tőkével a gyárak létesítésére, a bulgár társulat pedig, melynek franczia és belga tőkepénzesek állanak oldalán, két millió frank értékű részvényt bocsátott ki igen könnyű befizetési feltételek mellett. A társulat a termelők közt kísérletezés végett sok répamagot osztatott szét. A belföldi ipar fejlesztése czéljából a kormány gyakorlati állami ipariskolákat létesített, még pedig Samakosoban a vasipar, Rustsukban a butor- és épületasztalosság, Trnben a keramia és Slivenben a szövőipar fejlesztése czéljából. Iparpártolás szempontjából a kormány elrendelte, hogy a hadsereg és közigazgatás számára az ipari tárgyak még akkor is belföldiektől vásároltassanak, ha 15—20 százalékkal drágábbak, közmunkák árlejtésénél pedig külföldi vállalkozóknak a részvételt a belföldiek javára lényegesen megnehezítette többek közt azzal is, hogy külföldieknek nagyobb biztosíték mellett még két belföldi földbirtokos bulgár kezest kell állítani, mely utóbbi kikötés a képzelhető legnagyobb akadály a versenyzésre. A kis- és nagyipar emelésére az iparosok társulatot alakítottak, melynek szaklapja Szófiában jelenik meg. Az ipart Szófiában előmozdítani különösen a közelében levő pezniki szénbánya van hivatva, mely jó minőségű, állítólag a trifaili szénhez hasonló szenet tartalmaz. Az évi termelés, mely 1891-ben 6.709 és 1892/3-ban 28.000. 1894-ben kb. 50.000 tonnára emelkedett Bulgária ásványai közt van vas, ólom, ezüst és réz, azután épületkő, mészkő, agyagföld stb. Bulgária fontosságát mint fogyasztási terület legjobban feltünteti azon tény, hogy éppen tíz évvel ezelőtt Bulgáriának a monarchiából való bevitelének értéke 10,913.038 frank volt, most pedig 1894-ben az 35.105.785 frankra emelkedett. Ilyen nagy átalános és viszonylagos emelkedést a többi importáló állam közül egy sem tud felmutatni. Bulgária bevitelének értéke a monarchiából az utolsó tiz év alatt 246,047.196 frank volt. Ezzel szemben Bulgáriának a monarchiába való kivitele csekélynek mondható, az 1894. évben csak 2,881.902 frank értékű volt, mely körülmény már gyakran adott alkalmat méltánytalan felszólalásokra és hírlapi vitatkozásokra. Az egyes áruk bevitelét illetőleg felemlítjük, hogy Bulgária kb. 1,200.000 frank értékű kötéláru legnagyobb részét Leskovácz és Vranjából Szerbiából viszi be, mivel az olcsóbb mint a monarchiából kiszállított hasonló áru. E tekintetben a mi gyárosaink könnyen legyőzhetnék a versenyező gyárakat, mivel a monarchiából bevitt kötéláru nemcsak kisebb vámot fizet, mint a szerbiai kötéláru, hanem mivel kötélárukra a monarchiában külön kedvezmény és szállítási vasúti díjtétel van. A fonó-szövő áruk után Bulgáriának legnagyobb bevitele fémek és fémárukból van. A magyarországi kereskedelmi vas jó minőségeért Bulgáriában keresett és egyenlő árak mellett a németbirodalmi vassal szemben annak előnyt adnak. A nagyobb elterjedésnek még egyedüli akadálya, hogy a mi gyáraink csak készpénzfizetés mellett szállítanak. Bulgária sörbevitele csekély, mivel a belföldön a söripar van, melynek termeivénye olcsóbb a külföldinél. Az uj fogyasztási adó által azonban, mely 5 frank hektoliterenként s az addigi 10%-os gyártási adóval egyenlő, a belföldi sör megadóztatása egyöntetűbb lett s ez valószínűleg a külföldi sör behozatalára előnyösebb fog lenni. Gyógyszerek szállítása Bulgária államkórházai számára megközelítőleg 250.000 frank értékben egy magyarországi czégre ruháztatott, mivel ennek voltak a legolcsóbb árai és előnyösebb föltótelei. Bulgária kivitelének főtárgya gabonanemüek után élő állatok, melyeknek 1894. évi 6,117.647 frank értékű összkiviteléből Törökországra kb. hat millió franknyi kivitel esett. A kivitel leginkább ökör, bivaly, tehén, borjú ló, öszvér, juh, bárány, kecske és baromfiakból történik az utóbbiból nagyobbszámban Francziaországba, kisebt számban pedig Görögországba és Romániába is. A bulgár állatok egyetlen külföldi piacza Konstantinápoly, hol azonban Oroszország és Rumánia nagj versenye folytán az állatok csak igen alacsony árak mellett adhatók el, ugy, hogy a kivitel az állatokbó alig fizeti ki magát. A legjobb szarvasmarha Stara Zagora, Tatar-Pazardjik, Haskovo, Philippopel, Szófia Plevna, Viddin és Lonn kerületekben, kisebb állatol pedig Radomir, Küstendil és Dubnicza kerületekbe! található. Az eski-djusnai vásáron átlag fizettetett ökörér 30—80. tehénért 15—60 és bivalyért 60-120 frank da rabonként. Bulgária harmadik kiviteli főczikkét a fonó-szöv< ipari tárgyak képezik, melyekből az 1894-ik évben ösz I