Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-08-15 / 71. szám

- 1422 valyi termésnél. Kisebb eladások már történnek Fran­ciaországba kilogrammonként 1250 frank értékben. Fo­lyó évi junius hóban 90,000 darab juhbőr szállittatott Bécsbe 100 darabonként 225Ví frank árban. Ezek minő­sége kitűnő ós 100 darab súlya 75—80 kg. Az idei se­lyemhernyó-tenyésztés eredménye Dél-Bulgáriában 100,000 kg., melynek minősége jobb a tavalyinál. A ta­valyi készlet 8'25-8'4Ö frank árban kelt el kg.-ként. Selyem franczia számlára 35 38 frankért adatott el kg.­ként. A selyemtenyésztés főhelyei Dél-Bulgáriában : Sta­nimaka, Haskovo és Peronoticza. D u r a z z ó i alconsulatusunk jelentése szerint az idei aratás egészben igen gazdagnak mondható. Az olajfa-termés is oly gazdagnak Ígérkezik, mi­lyen 1878—1879 óta nem volt. A szénatermés is gaz­dag volt, gyapjú bőven van. A lókivitel Olaszországba élénk volt, a kivitt lovakért drbonkónt 31 /,—4 napo­leond'or árt fizettek. Hasonló élénk volt a faszén kivi­tele, móg pedig Alexandria, Tunis, Tripoü és Maltába. A párisi osztrák-magyar kereske­delmi kamara jelentése szerint Francziaországban az idén kb. 5%-kal kevesebb terület van búzával be­vetve, mint tavaly ós ha tekintetbe vosszük, hogy a ve­tések állása sem oly kedvező mint tavaly volt ; az idei termést 110 millió hektoliterro lehet becsülni, mely a tavalyival szemben 15 millióval kevesebb lesz. Franczia­országban a czukorrépával beültetett terület komoly becs­lések szerint, az idén mintegy 10%-kal kevesebbre tétetik. Stuttgarti consulatusunk jelentése szerint a ve­tések állása Würtemberg királyságban a következő : őszi buza, őszi tönköly jó, őszi rozs közép, tavaszi buza, tava­őszi rozs, tavaszi árpa, zab, lóhere, luczerna és rétek, alma jó közép. Az őszi vetések állása általában, a rozstól el­tekintve, jónak mondatik ; a rozs állása csak kevés te­rületben kielégítő. A tavaszi vetések, különösen pedig a korai vetéseké, általában kielégítő. A takarmánynövények állapota általában jó. Várnai alconsulatusunk jelentése szerint a kikötő 1894. óvi behozatalának értéke 17 933,541 frank s igy 18'07 százaléka Bulgária 1894. óvi összes behozatalának. A kikötő 1894-ik évi forgalmának emelkedését a meg­előző négy esztendővel szemben százalékokban a követ­kező számok mutatják : 1890-ben -f 22 93, 1891-ben + 35-90, 1892-ben + 18 05 és 1893-ban + 12-29»/,. Várna bevitelének főezikkei a következők : 1894-ben 1893-ban Érték frankokban Gyarmatáruk 2.297,273 1.748,059 Italok 849,031 356,067 Megmunkált bőrök és bőráruk, nyers bőrök 1.145,342 1.205,123 Fémek és fémáruk 1.111,275 1.209,088 Olaj, zsiradék, viasz 1.038,336 991,287 Fonószövő áruk 6.792,395 6.389,548 A bevitel értéke frankokban az egyes árunemekből az 1894-ik évben a következő volt : czukor ládákban és zsákokban 959,594. kávé 818,548, bor keverés czóljából 153,800, arrak, rum, cognac 176,662, szesz 493,658, rizs 230,197, petróleum 208,457, deszkák 297,210, talpbőr 468,475, felső bőr 311,224, lábbeliek 54,444, gazdasági gépek 68,505, faolaj hordókban és tömlőkben 737,153, viasz 88,452, közönséges mosószappan 113,478, kész ru­házatok 226,751, fehérnemüek 68,4-62, nemez kalapok 59,573 stb. A származási országokat tekintve Várna legnagyobb behozatala Nagybritanniából, utána Törökországból s azután a monarchiából történik. Ezen behozatal értéke az utolsó két esztendőben a következő volt : Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. 1894-ben 1893-ban Érték frankokban Nagybritanniából 8.056,577 7.449,699 Törökországból 3.484,761 3.041,898 Monarchiából 3.024,408 2.445,742 Németbirodalomból 1.005,963 800,603 A monarchiából való bevitel emelkedését előidéz­ték a gyarmatáruk, épületfa és a szövetek nagyobb be­vitele Várnába. A várnai kikötő forgalmi fontosságát mutatja azon körülmény is, hogy Bulgária 1894. óvi összes kiviteléből a várnai kikötő kivitelére 19-09% esett. Viszonyítva az 1894. évi kivitel értékét a megelőző négy év kiviteléhez ez az 1893. évinél 32-47%-kal kisebb, ellenben az 1892. évinél + 5-39, az 1891-nél + 35-66 és az 1890-nél + 32 47°/0 -kal nagyobb volt. Az 1894. évi kivitel nagy csökkenését a gabonából való kisebb kivitel idézte elő mely majdnem egy harmaddal kevesebb, az előző 1893. évinél. Nem áll ez azonban a liszt és korpa kivitel-ie nézve, melyekből az osztrák Lloyd gőzösei az 1893-ik évben még csak 7,060 q, az 1894-ik évben pedig ugyan­azon hajók már 16,684 q. szállítottak ki, még pedig leginkább Konstantinápolyba. A devnai malomipar Várna mellott igen szépen fejlődik és miután olcsó termelési költséggel ós elfogad­ható szállítási díjtételekkel dolgozik, versenyképes ki­vált a középminőségü és közönséges lisztfajokból. A devnai malomipar fejlődésének egyedüli akadálya az elégtelen üzlettőke. Gabonanemüeken kivül a várnai ki­kötőből az 1894. évben móg kiszállított 692,180 frk ér­tékű 449,090 drb élő állat, 641,797 frank értékű állati termékek, 316,230 frank értékű nyers kis és nagybőrök, 311,113 frank értékű szövő-fonó áruk stb. Az utóbbiak közül leginkább bulgár posztó, az úgynevezett sáják és paszomántáru, az úgynevezett gyjtán vitetett ki, még pedig Gabrava ós többnyire Kis-Ázsiába. A kiszállított dohány értéke 141,694- frank volt, a kiszállított kaskavul sajté pedig préselt juhsajt 447.033 frank stb. Várnából kivitetett : 1894. évben 1893. évben a monarchiába 107,523 frkkal 53,940 frkkal Nagybritanniába 3.659,265 „ 4.906,7L'0 „ Belgiumba 1.963,744 „ 436,293 „ a németbirodalomba 1.811,793 „ 1.074,948 „ Törökországba 4.437,037 „ 4.663,526 „ Francziaországba 1.651,765 „ 3.108,744 „ A kisebb kivitelt Nagybritanniába és Francziaor­szágba a gabonanemüekből való kisebb kivitel, a na­gyobb kivitelt a monarchiába a kis és nagy nyers bő­rök nagyobb kivitele idézte elő. Az átviteli forgalom Várnán át igen élénk és az 1894. évben annak 85-81%-a Rumániába irányult. Az átvitel tárgyát képezik gyarmatáruk, olaj, fonó-szövő áruk, gyümölcs ós déli gyümölcs stb. Az ipar a várnai kerületben az 1894. évben szépen fejlődött. Különösen Várna város állandó bizottsága jár e tekintetbe elő jó példával és a mult évben egy nagyobb minta kovácsmühelyt, kapcsolatban egy kisebb vas- ós fém-öntődével létesitett. E műhelyben 25 gyakorlott, ki­zárólag bolgár munkás és 16 tanoncz dolgozik. Az utóbbiak a kovács- ós lakatosipart tanulják. A minta­mühely igazgatója egy fiatal bulgár, ki a' város költsé­gén nyert kikópezést a chemniczi állami technikai tanin­tézetben Szászországban. A mintamühely föladatát ké­pezi főkép egyszerű gazdasági eszközök, mint eke, bo­rona stb. készítési módjának terjesztése, valamint külföldi gépek javításának belföldiek által való eszközléssel le­hetővé tenni. Nyomatott Légrády testvéreknél.

Next

/
Thumbnails
Contents