Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-07-28 / 66. szám

1358 linka nyeretett, mint a mennyi az évi fogyasztás. A bő szüretnek megfelelőleg a borárak hanyatlottak. A Capegyarmat forgalma [folytonosan'emelkedik és pedig a Transvaalban egyre terjedő aranybányászat emelkedése s az ennek következtében beállott nagyobb bevándorlás folytán. A „British South Afrika Company" előrehatolása következtébon a terület kiterjesztetett a Tanganyika tóig ós most a társulat által nagyszerű beruházások tétetnek e területek természeti kincseinek kiaknázására, melyhez az európaiak nagy reményeket fűznek. Londoni föconsulátusunk jelentése szerint a behozott arany értéke volt az 1894. évbon £ 27.580,926, az 1895-ik óvben pedig £ 24.834,727, tehát az elsőben £ 2.856,199 több. A befolyt aranyból érkezett Dél-Afrikából (főkép Transvaal, Witwatersrand aranymezeiről) £ 7.370,976, Ausztráliából £ 4.852,970, Keletindiából £ 3.387,195, Egyesült államokból * 3.246,614, Chinából £ 2.058,200, Dói-Amerikából £ 1.591,743. A kivitt arany órtéko volt az 1894-ik évben £ 15.647,551, az 1893-ik óvben pedig £ 19.502,273 s igy az utóbbiban több £ 3.854,722. Kivitetett Francziaországba £ 6.470,755, a német birodalomba £ 4.767,798 stb. Az arany behozatalának emelkedését nemcsak a fokozott aranytermelés, hanem azon körülmény is okozza, hogy Nagybritannia adósai kötelezettségeiket egyedül nyers terményekkel azok alacsony árai miatt nem lévén képesek leróni, aranyat is küldenek azok kiegyenlitésóre. A behozott ezüst értéke volt az 1894-ik évben £ 11.005,507, az 1893-ik óvben pedig £ 11.913,395. Az 1894-ik évben befolyt ezüstből érkezett az Egyesült államokból £ 7.247,015. Mexicóból £ 1.732,761, Franciaországból £ 733,326. A kivitt ezüst értéke volt az 1894-ik évben £ 12.171,449, az 1893-ik évben pedig £ 13.589,745. Az 1894. évbon kivitt ezüstből kiszállittatott Keletindiába £ 5.934,173, Chinába £ 3.151,189, Japánba £ 955,800 stb. Nagybritannia hazánkat érdeklő bevitelének menynyisóge a következő volt: Búzaliszt 19.134,605 mázsa Árpa 31.244,384 „ Hagyma 5.288,512 bushel Tojás 1.425,236,164 darab. Hogy mennyi Nagybritannia bevitele ugy ezekből, valamint egyéb áruczíkkekből a monarchiából, azt az angol áruforgalmi statistikából kimutatni nem lehet, miután az angol áruforgalmi kimutatásokba az áruk származási helyének, illetve országának azon kikötő vétetik, melyben az áru hajóra rakatott. Az 1887-ben életbeléptetett angol árumegjelölési törvény (merchandise act) alkalmazása miatt az 1894. évben a monarchia kiviteli czégei részéről csak néhány lényegtelen felszólalás fordult elő. A főconsulátus mint eddig, ugy ezután is kétes esetekben a hozzáfordulóknak szívesen ad felvilágosítást. Hasonlókép felajánlja közvetítését hitelértesitósek megadásánál, azonban inti kiviteli czógeinket a könnyelmű hiteladástól oly czégekkel szemben, melyek belföldi hirdetések utján keresnek üzleti összeköttetéseket Az ilyeneknél czélszerü nemcsak az általuk megnevezett ezógeknól tudakozódni, hanem ezek iránt a főconsulátushoz kérdést intézni. Az utóbbi egy teljesen megbízható kereskedelmi tudakozó intézettől megállapodás szerint rendes körülmények közt 1 sh 8 d. díjért szerzi be a hitelórtesitést, mely dijat legczélszerübb postautalványnyal beküldeni, miután hazai postaórtékjegyeket ott értékesíteni nem lehet. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Főconsulatusunk az ily értesítések közvetítésére czólszerünek jelzi az illető belföldi kereskedelmi és iparkamara igénybevételét (esetleg a magyar kereskedelmi muzeum tudakozó irodáját), melyek az ily közvetítésre a legalkalmasabbaknak bizonyultak. Ezen elővigyázat tekinteten kivül hagyása már sok kiviteli czégnek okozott jelentékeny kárt. Érdekes Nagybritannia állatállományáról a következő kimutatás. Az állapot az év közepe táján volt: 1893-ban 1894-ben Külömbözet darab Ló 2.079,587 2.092,290 12,703 Szarvasmárha . . 11.207,554 10.780,796 426,758 Juh 31.774,824 30.037,818 1.737,006 Sertés 3.278,030 3.794,043 516,013 A lóállomány szaporulata leginkább a rótterületek nagyobbodásának s azon körülménynek tulajdonítandó, hogy a gazdák a többi állatok árának alacsonyságánál fogva, most ismét nagyobb figyelmet fordítanak a lótenyésztésre. Az antwerpeni osztrák-magyar segély-egylet elnökének jelentése szerint Antwerpen az elefántcsontkereskereskedóst iletőleg Európa első piaczára küzdötte fel magát. Ez leginkább behozatalának emelkedéséből tűnik ki, mely szerint behozatott az 1888. évben 6,400, az 1889. évben 46,600, 1890-ben 77,500,1891-ben 59,500, 1892-ben 118,000,1893-ban 240,000, és 1894-ben 300,000, kg. elefántcsont. A fakereskedés Antwerpenben három év óta rendkívül emelkedett. Előmozdították ezt azon nagyszerű berendezések, melyeket Antwerpen a forgalom könnyítése czéljából tett és melynek folytán a belföldi kereskedők innen fedezik faszükséglcteiket. Antwerpen disznózsír bevitelének mennyisége az 1894-ik évben 32.310,100 kg. volt, melyből a monarchiából 794,620 kgr. vitetett be. Az antwerpeni gyémánt köszörűs ipar, mely a XVI. században keletkezett, válságos helyzetbo jutott még pedig az Eszakamerikai egyesült államok által a köszörült gyémántra 25 nyers gyémántra 10 százalékos beviteli vám kivetése által. Enek folytán több német alföldi és antwerpeni gyáros munkásaival együtt kivándorolt Amerikába s ott köszörűs-telepeket létesített, miáltal Antwerpen az amerikai piaezot, már mint egy 30 milió frank értékű köszörült gyémántot szállított évente, úgyszólván elvesztette. Az Antwerpeni köszörűs gyárakban sok magyar ós osztrák alattvaló dolgozik jó kereset mellett. R ó m a i consulátusunk jelentése szerint a szénatermés minősége a sok eső folytán szenvedett. Az esős időjárás az aratást is késleltetni fogja, azonban a termés kilátások igen kedvezők. A kukoriczavetések állása is igen kedvező úgyszintén a hüvelyes is, különösen pedig a bab ós lencsevetésekó, mely utóbbiak gazdag termést ígérnek. T u 1 c s a i consuli ügynökségünk jelentése szerint a rozsvetések állapota jó, az árpáé valamivel jobb és csupán a tavasziak maradtak vissza a fejlődésben. A jégeső Romániában mintegy 10000 pegon területre kiterjedőleg három millió frank kárt okozott. Ismali alconsulátusunk jelentése szerint a vetések állása Uj-Besszarabia kormányzóságban legnagyobbrészt jó. A rozs állapota igen jó, árpáé jó, az őszi búzáé közepesen felüli a tavaszi búzáé meglehetős jó. A kukoricza állása igen jó ; a szónatermés gazdag volt és a szőlők állapota kitűnő. A gyapjunyirás eredménye teljesen kielégítő úgy mennyiségre mint minőségre. A termett gyapjú mintegy 30,100 pud, melyből 2000 pud Brassó számára adatott el. Nyomatott Légrády testvéreknél.