Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-07-27 / 57. szám

- 1121 -142. Jünger Adolf Bécsben, uj módszer bőrtalpakat a ezipő felső részén való megerősi­tére ; a szab. kelt 1892. máj. 10. Eis. jog 1891. decz. 5, fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXVI. 1219. Átruházva Neumann Ferencz bécsi la­kosra. 143. Heim Armin Bécsben, ujitás fűtő­szerkezeteken ; a szab. kelt 1891. máj. 25. Eis. jog 1890. nov. 28., fiz. 5-ik évre, titkos leirás. XXV. 1388. 144. Haekel és Schultheiss czég a Majna melletti Frankfurtban, ujitás a registrálófog­laló gépeken ; a szab. kelt 1888. máj. 11. Eis. jog 1888. febr. 2., fiz. 8-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1365. 145. Koch Ottó és Habermann Rudolf mindkettő Berlinben, ujitások a hidegséget előállító gépeken ; a szab. kelt 1885. máj. 26. Eis. jog 1885. márcz. 9., fiz. 11-ik évre, titkos leirás. XIX. 912. 146. Nash Lewis Hallock Brooklynban, tokosmü vízmérő ; a szab. kelt 1885. máj. 23. Eis jog 1884. jul., fiz. 11-ik évre, leirás nyilt. XIX. 883. 147. Nash Hallock Lewis New-Yorban, javítások a vízmérőkön, melyek egyúttal mint szivattyúk, vagy motorok használhatók ; a szab. kelt 1882. máj. 17. Eis. jog 1882. márcz. 28., fiz. 14-ik évre, leirás nyilt. XVI. 940. Átruházva a „The National Meter Com­pany" társaságra New-Yorkban. 148. Falk Emma Bécsben, paszta a zsir­foltok eltávolítására mindennemű szövetek­ből, valamint fából, bőrből, papírból már­ványból stb. ; a szab. kelt 1889. máj. 20. Eis. jog 1888. jun. 21., fiz. 8-ik évre, titkos le­irás. Átruházva Falk Ágoston bécsi lakosra. 149. Fernström Ernő Asmiéresben, javí­tott töltényhüvely fémből, hadi- s egyéb lövőszer számára ; a szab. kelt 1893. okt. 9. Eis. jog 1893. máj. 4., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXVII. 3886. 150. Gutton Pierre Epinalban, (Franczia­ország), eljárás a szövőmintáknak másolására a kártyákra ; a szab. kelt 1S93. szept. 30. Eis. jog 1893. máj. 24., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXVII. 3727. 151. Haller Tivadar Gráczban, újszerű parafa-, czement horonycserép ; a szab. kelt 1893. aug. 1. Eis. jog 1893. febr. 11., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXVII. 2756. Átruházva Dr. Goedel Alfréd gráczi lakosra. V. Pályázat, A budapesti m. kir. zálogházaknál egyenkint évi 300 frt fizetéssel, 120 frt lakpénzzel, 101 /* köbméter ke­mény tűzifával és másodévenkint kijáró egyenruházattal javadalmazott, másrészről 200 frt kószpénzbiztositék azonnali letételének kötelezettségével egybekötött négy rendes szolgai állásra — a kereskedelemügyi m. kir. mi­nister ur ő nmgának f. é. junius hó 1-én 38921/VI. sz. alatt kelt magas rendelete folytán — ezennel pályázatot hirdetek. Az emiitett állásokat elnyerni óhajtókat figyelmez­tetem, hogy hadkötelezettségi viszonyukat, továbbá nyelv­ismereteiket, eddigi foglalkozásukat, valamint testi egész­séges voltukat igazoló okmányokkal felszerelt, 50 kros bélyeggel ellátott, sajátkezüleg irt és aláirt folyamodvá­nyaik 1895. július hó 20-ig (és pedig a mennyiben ál­lami szolgálatban vannak, felettes hatóságuk utján) köz­vetlenül hozzám (IV. Királyi Pál-utcza 1. sz. alá) czi­mezve nyújtandók be. A hirdetett állások az 1873. évi II. t.-ez. értelmé­ben kiszolgált ós igazolvánnyal ellátott altisztek részére lévén fenntartva, ily minősitvénnyel nem biró egyén csak az esetre fogna kineveztetni, ha alkalmas ós iga­zolvánnyal biró altiszt egyáltalában nem jelentkeznék. Budapest, 1895. junius 14-én. A TO. kir. zálogházak igazgatósága. Koós Ottó .s. k. kir. tanácsos, igazgató. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi rn. kir. minister f. évi 42977. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zemplén vármegye területéhez tartozó Olasz-Liszka községben a f. évi junius hó 24-ére, szeptember 29-ére ós november 10-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen f. évi junius 26-án, október 2-án, illetve november 27-én tar­tassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 46125. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vár­megye területéhez tartozó Perlak községben f. évi jul. hó 10-én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m kir. minister f. évi 42979. sz. a. kelt rendeletével, megengedte, hogy a Zemplén vármegye területéhez tartozó Tálya községben a f. évi okt. hó 19-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi okt. hó 14-ón tartassék meg. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Marseillei főconsulátusunk jelentése szerint Francziaország, különösen pedig Marseille szappan kivi­tele nagy csökkenést mutat. Svájczba kiszállított még 1891-ben 2.968,741 és 1892-ben 2.878,789 kgmot, 1893-ban már csak 2.252,495 kgmot (a vámháboru Svájczczal kezdetét vette 1893. január 1-én), mely mennyiség 1894-ben leszállott 925,052 kgra. Az utóbbi az 1891. évi kivitellel szemben több mint két millió kg. csökke­nést mutat. A franczia-svájczi vámháboru óta a szappan­gyártás Zürich, Basel, Bern, Yverden és Genfben na­gyon emelkedett s ezek pótolják most az elmaradt fran­czia behozatalt. Hasonló csökkenést mutat a franczia szappan kivitel Belgiumban, t. i. 1892-bon 210,493 kg -ról 1894-ben 175,092 kgra, valamint az Egyesült-Álla­mokba, még pedig 1892-ben 430,093 kgról 1894-bon 371,949 kgra. C a r a c a s i főconsulátusunk jelentése szerint a köz­társaság főbeviteli czikkei a monarchiából sör, mely for­galmuk azonban egy belföldi sörgyár keletkezése folytán alighanem csökkenni fog, gablonczi üvegdisztárgyak, öb­lös üveg, butor, kalap, bőr ós apróáruk, melyek mind­egyikének ott keletje van. Ezen czikkek nagy részben nem vitetnek ki közvetlen a monarchiából, hanem Ham­burg, Páris és London közvetítésével és főconsulátusunk nem is ajánlja a közvetlen összeköttetések keresését, az ottani sok kisebb ós másodrangú czég megbízhatatlansá­gát tekintve, Venezuela főkiviteli czikke kávé. Varsói főconsulátusunk jelentése szerint az 1894. óv Oroszország külkereskedelmi viszonyaira nézve nem volt oly kedvező, mint az 1893. évi juliusVi3 -án Franczia­országgal életbeléptetett kereskedelmi egyezmény, az 1894. óv márcz. hó 8 /2"-án a német birodalommal ólet­belóptetet kereskedelmi szerződés, valamint a monarchi­ával az 1894. évi máj. hó e /is-án kötött kereskedelmi egyezmény után várható lett volna, nevezetesen nem a kivitelre nézve noha a kereskedelmi egyezmények főczólja volt Oroszország gabonanemü és nyerster­ményeinek kivitelét emelni. Az ipar Oroszország­ban folyton fejlődik ós az 1894. évben is sok uj gyárte-

Next

/
Thumbnails
Contents