Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)
1895-07-27 / 57. szám
- 1121 -142. Jünger Adolf Bécsben, uj módszer bőrtalpakat a ezipő felső részén való megerősitére ; a szab. kelt 1892. máj. 10. Eis. jog 1891. decz. 5, fiz. 4-ik évre, leirás nyilt. XXVI. 1219. Átruházva Neumann Ferencz bécsi lakosra. 143. Heim Armin Bécsben, ujitás fűtőszerkezeteken ; a szab. kelt 1891. máj. 25. Eis. jog 1890. nov. 28., fiz. 5-ik évre, titkos leirás. XXV. 1388. 144. Haekel és Schultheiss czég a Majna melletti Frankfurtban, ujitás a registrálófoglaló gépeken ; a szab. kelt 1888. máj. 11. Eis. jog 1888. febr. 2., fiz. 8-ik évre, leirás nyilt. XXII. 1365. 145. Koch Ottó és Habermann Rudolf mindkettő Berlinben, ujitások a hidegséget előállító gépeken ; a szab. kelt 1885. máj. 26. Eis. jog 1885. márcz. 9., fiz. 11-ik évre, titkos leirás. XIX. 912. 146. Nash Lewis Hallock Brooklynban, tokosmü vízmérő ; a szab. kelt 1885. máj. 23. Eis jog 1884. jul., fiz. 11-ik évre, leirás nyilt. XIX. 883. 147. Nash Hallock Lewis New-Yorban, javítások a vízmérőkön, melyek egyúttal mint szivattyúk, vagy motorok használhatók ; a szab. kelt 1882. máj. 17. Eis. jog 1882. márcz. 28., fiz. 14-ik évre, leirás nyilt. XVI. 940. Átruházva a „The National Meter Company" társaságra New-Yorkban. 148. Falk Emma Bécsben, paszta a zsirfoltok eltávolítására mindennemű szövetekből, valamint fából, bőrből, papírból márványból stb. ; a szab. kelt 1889. máj. 20. Eis. jog 1888. jun. 21., fiz. 8-ik évre, titkos leirás. Átruházva Falk Ágoston bécsi lakosra. 149. Fernström Ernő Asmiéresben, javított töltényhüvely fémből, hadi- s egyéb lövőszer számára ; a szab. kelt 1893. okt. 9. Eis. jog 1893. máj. 4., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXVII. 3886. 150. Gutton Pierre Epinalban, (Francziaország), eljárás a szövőmintáknak másolására a kártyákra ; a szab. kelt 1S93. szept. 30. Eis. jog 1893. máj. 24., fiz. 3-ik évre, leirás nyilt. XXVII. 3727. 151. Haller Tivadar Gráczban, újszerű parafa-, czement horonycserép ; a szab. kelt 1893. aug. 1. Eis. jog 1893. febr. 11., fiz. 3-ik évre, titkos leirás. XXVII. 2756. Átruházva Dr. Goedel Alfréd gráczi lakosra. V. Pályázat, A budapesti m. kir. zálogházaknál egyenkint évi 300 frt fizetéssel, 120 frt lakpénzzel, 101 /* köbméter kemény tűzifával és másodévenkint kijáró egyenruházattal javadalmazott, másrészről 200 frt kószpénzbiztositék azonnali letételének kötelezettségével egybekötött négy rendes szolgai állásra — a kereskedelemügyi m. kir. minister ur ő nmgának f. é. junius hó 1-én 38921/VI. sz. alatt kelt magas rendelete folytán — ezennel pályázatot hirdetek. Az emiitett állásokat elnyerni óhajtókat figyelmeztetem, hogy hadkötelezettségi viszonyukat, továbbá nyelvismereteiket, eddigi foglalkozásukat, valamint testi egészséges voltukat igazoló okmányokkal felszerelt, 50 kros bélyeggel ellátott, sajátkezüleg irt és aláirt folyamodványaik 1895. július hó 20-ig (és pedig a mennyiben állami szolgálatban vannak, felettes hatóságuk utján) közvetlenül hozzám (IV. Királyi Pál-utcza 1. sz. alá) czimezve nyújtandók be. A hirdetett állások az 1873. évi II. t.-ez. értelmében kiszolgált ós igazolvánnyal ellátott altisztek részére lévén fenntartva, ily minősitvénnyel nem biró egyén csak az esetre fogna kineveztetni, ha alkalmas ós igazolvánnyal biró altiszt egyáltalában nem jelentkeznék. Budapest, 1895. junius 14-én. A TO. kir. zálogházak igazgatósága. Koós Ottó .s. k. kir. tanácsos, igazgató. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi rn. kir. minister f. évi 42977. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zemplén vármegye területéhez tartozó Olasz-Liszka községben a f. évi junius hó 24-ére, szeptember 29-ére ós november 10-ére eső országos vásárok ez évben kivételesen f. évi junius 26-án, október 2-án, illetve november 27-én tartassanak meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 46125. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Perlak községben f. évi jul. hó 10-én pótvásár tartassék. A kereskedelemügyi m kir. minister f. évi 42979. sz. a. kelt rendeletével, megengedte, hogy a Zemplén vármegye területéhez tartozó Tálya községben a f. évi okt. hó 19-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi okt. hó 14-ón tartassék meg. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Marseillei főconsulátusunk jelentése szerint Francziaország, különösen pedig Marseille szappan kivitele nagy csökkenést mutat. Svájczba kiszállított még 1891-ben 2.968,741 és 1892-ben 2.878,789 kgmot, 1893-ban már csak 2.252,495 kgmot (a vámháboru Svájczczal kezdetét vette 1893. január 1-én), mely mennyiség 1894-ben leszállott 925,052 kgra. Az utóbbi az 1891. évi kivitellel szemben több mint két millió kg. csökkenést mutat. A franczia-svájczi vámháboru óta a szappangyártás Zürich, Basel, Bern, Yverden és Genfben nagyon emelkedett s ezek pótolják most az elmaradt franczia behozatalt. Hasonló csökkenést mutat a franczia szappan kivitel Belgiumban, t. i. 1892-bon 210,493 kg -ról 1894-ben 175,092 kgra, valamint az Egyesült-Államokba, még pedig 1892-ben 430,093 kgról 1894-bon 371,949 kgra. C a r a c a s i főconsulátusunk jelentése szerint a köztársaság főbeviteli czikkei a monarchiából sör, mely forgalmuk azonban egy belföldi sörgyár keletkezése folytán alighanem csökkenni fog, gablonczi üvegdisztárgyak, öblös üveg, butor, kalap, bőr ós apróáruk, melyek mindegyikének ott keletje van. Ezen czikkek nagy részben nem vitetnek ki közvetlen a monarchiából, hanem Hamburg, Páris és London közvetítésével és főconsulátusunk nem is ajánlja a közvetlen összeköttetések keresését, az ottani sok kisebb ós másodrangú czég megbízhatatlanságát tekintve, Venezuela főkiviteli czikke kávé. Varsói főconsulátusunk jelentése szerint az 1894. óv Oroszország külkereskedelmi viszonyaira nézve nem volt oly kedvező, mint az 1893. évi juliusVi3 -án Francziaországgal életbeléptetett kereskedelmi egyezmény, az 1894. óv márcz. hó 8 /2"-án a német birodalommal óletbelóptetet kereskedelmi szerződés, valamint a monarchiával az 1894. évi máj. hó e /is-án kötött kereskedelmi egyezmény után várható lett volna, nevezetesen nem a kivitelre nézve noha a kereskedelmi egyezmények főczólja volt Oroszország gabonanemü és nyersterményeinek kivitelét emelni. Az ipar Oroszországban folyton fejlődik ós az 1894. évben is sok uj gyárte-