Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-02 / 97. szám

— 1908 Sverabaijai alconsulatusunk jelentése szerint az ausztráliai lisztbevitel szünetelése folytán Java szigetén liszttel üzletet lehetne csinálni. A magyar liszt ára Sverabaiján 17- 19 frt, az ausztráliaié 13—14 frt. Moszkvai főconsulatusunk jelentése szerint a kivitt gabona mennyisége az 1893. ós .1894. évek januáraugusztus hónapjaiban a következő volt: 1893-ban 1894rben Ezer pud Buza 78,409 116,207 Rozs 15,603 46,617 Árpa 50,712 92,425 Zab 20,605 67,589 Kukoricza 12,881 31,423 Hasonló emelkedést mutat az uj szesz-üzleti évben a szesztermelés ós kivitel, mely emelkedés folyvást tart. Krajovai alconsulatusunk jelentése szerint a pénzválság és az üzletpangás következtében a helyzet anynyira rosszabbodott, hogy a pontos fizetés ott a kivé- j telek közé tartozik. Október hóban a váltóóvatolások százával történtek, a nélkül azonban, hogy bukások fordultak volna elő. Mindenki váltó-meghosszabbitást igényel, mely a hitelezők részéről meg is adatik, mivel csupán ez nyújt reményt a kibontakozásra. Jeruzsálemi consulatusunk jelentése szerint a szőlőtermés ott igen gazdag volt, a fehérszőlő ára 6x

/2 frank, a vörös szőlőé 13—15 frank métermázsánként. A bor ára 25 és 40 frank közt váltakozik 10 kg.ként. A szőlőmivelés ugy a német mint különösen a zsidó koloniákon terjed, az utóbbiakon a gabonatermés rovására. A báró Rothschild-féle Gim-Ivara (Rischon le Zion) és Samarin Sikron Jakab telepén levő jó pinczék modern berendezéssel birnak, az ezekből kikerülő borok Palestinába ós Konstantinápolyba szállíttatnak, hol raktár ós eladási helyekkel birnak, valamint Egyptomba ós Francziaországba is. Szentpétervári főconsulatusunk jelentése szerint Porszország kivitelének értéke volt f. ó. január —augusztus hónapokban 420 milló rubel szemben a megelőző óv 333 millió rubeljével, ugyanazon hónapokban bevitelének értéke volt ugyanakkor 333 millió rubel, illetve 273 millió rubel, Oroszország külforgalmának emelkedése mindkét irányban leginkább vámjai mérsékléseinek tulajdoníttatik. A szentpétervári gyümölcskiállitáson részt vett magyar kiállítók gyümölcsei általános tetszést avattak. Norvégia külforgalmának értéke az utolsó tiz óvben — hivatalos adatok alapján •—- a következő hullámzást mutatja: Behozatal Kivitel Millió koronákban 1884-be n 158-8 112-2 1885-be n 145-6 101-9 1886-ba n 135-2 102-8 1887-be n 133-7 106-6 1888-ba n 158*4 122*4 1889-be n 191-6 132-7 1890-be n 208-7 131-1 1891 ben 2230 130-4 1892-be n 2000 126'5 1893-ba n 204-6 136-1 Norvégia kereskedelmi mérlege tehát állandóan passiv, a mennyiben behozatalának értéke mindig nagyobb kivitelének értékénél. Ugy behozatala mint kivitele azonban folytonosan emelkedik, a mint azt áruforgalmi statisztikájának fentebbi számai mutatják. Behozatalának és kivitelének értéke a főbb államok szerint az 1893. évben a következő volt: Behozatal Kivitel 1. Nagybritannia és Irland 55.802,200 kr. 47.561,800 kr. 2. Németbirodalom . . . 55.577,400 „ 16.261,400 „ 3. Svédország .... 28.019,600 „ 20.994,960 „ 4. Orosz- é-5 Finnország . . 18.812,700 ,, 4.548,600 „ 5. Egyóbb európai államok 10.480,200 4.102,600 „ 6. Dánia 10.255,300 ... 4.475,100 „ 7. Németalföld .... 8.919,600 „ 6.201,100 ,, 8. Belgium 8.289,300 „ 5.088,600 „ 9. Francziaország . . . 3.652.100 „ 8.092,300 „ Norvégiának legnagyobb forgalma van tehát Nagybritanniával, utána a Nómetbirodalommal és Svédországgal. Az itt felsorolt államokon kivül nagyobb kivitele van még Spanyolországba, melynek értéke 1893-ban 12.846,300 korona volt. Forgalmának értéke ugy Ausztriával mint hazánkkal igen csekély. Kivitelének értéke Ausztriába az 1893. évben volt 124,300 korona a bevitele pedig 67,400 korona. Bevitelének értéke Magyarországból 600 koronára tétetik. Francziaország külforgalmának értéke — hivatalos adatok alapján — az utolsó tiz évben a következő hullámzást mutatja : Behozatal Kivitel Orosz- Egyéb álla- Ösz- Orosz- Egyéb Öszországból mokból szesen országba államokba szesen Millió finn márka 1884-ben 69-9 71'8 1377 44-0 68-7 112-7 1885-ben 50'1 58"9 109-0 40'3 48'6 88-9 1886-ban 47'1 51-3 98"4 34" 1 43'3 77'4 1887-ben 45"6 603 1059 30-9 46"2 77-1 1888-ban 497 62-5 1122 32.3 58'2 90-5 1889-ben 53-7 79*8 133-5 36*6 661 1027 1890-ben 473 93 3 140-6 36*4 56-0 924 1891-ben 52"5 94-0 146-5 36'1 68-1 104*2 1892-ben 60-0 85-6 145-6 32*7 61-0 937 1893-ban 494 76*8 <26-2 40-1 747 114.8 Behozatalának ós kivitelének értéke a főbb államok szerint az 1893. évben a következő volt: Behozatal Kivitel Finn márkákban 1 Oroszország 49.395,000 — 40.073,000 2. Svédország és Norvégia 8.714,000 — 5.442,000 3. Dánia 5.617,000 — 14.300,000 4. Németbirodalom 34.146,000 — 7.844,000 5. Nagybritannia 14.263,000 — 25.420,000 6. Németalföld és Belgium 1.556,000 — 7.197,000 7. Francziaország 2.124,000 — 9.267,000 8. Spanyolország 1.433,000 — 4.799,000 9. Egyéb európai államok 1.135,000 — 276,000 10. Tengeri túli kikötők Afrika 5.134,900 — _ 159,000 Összesen 123.518,000 — 114.777,000 Átvitel Oroszországon át 727,000 — Mindössze 124.245,000 — 114.777,000 Oroszország után tehát Finnországnak legnagyobb forgalma van a behozatalnál a német birodalommal, a kivitelnél pedig Nagybritanniával Monorchiánkkal való forgalma nem lehet nagy, miután az egyéb európai államokkal való forgalomban, mely egészben sem nagy, van kimutatva. Külforgalmának főbb tárgyai a behozatalnál szövő-fonó anyagok és áruk, melyek összes behozatalának 12-68. százalékát képezték 1893-ban gabonanemüek ós őrlemények 30-95. százalékkal kávé ós kávé pótló 9 91. százalókkal, czukor- és ezukrosságok 6 25. százalókkal, fém és fémáruk, 5-26, százalékkal olaj és zsiradékok 3'34 százalókkal, gépek és készülékek 2"93 százalékkal, ásványok és gyártmányok ezekből 2 56. százalókkal — nyers ós kikószitett bőrök 2-54. százalékkal stb ; a kivitelnél pedig fürészelt faáru 36*28., nyers fa 3*26., tűzifa 2-04., munkák fából 1 '50., fakép és papiros 1013., vaj 15 96., gabonanemüek és őrlemények 3*49., nyers és kikószitett bőrök 3*48., szövetek 4'62., fémek ós fémáruk 3-43., ásványok és ezekből való áruk 2* 10 százalókkal szerepelnek az 1893. évben. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ROBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Légrády testvéreknél.