Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-07-12 / 55. szám

1143 vi május hó 21—22-ére esett, de elmaradt országos ásár helyett f. óvi julius hó 23—24-én pótvásár tar­assék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 48,532. z. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Szolnok­)oboka vármegye területéhez tartozó Szamos-Ujvár r. t. árosban az eddig november 4. ós 5-ik napjain tartott j írszágos vásár ezentúl álllandóan október 26., 27. és . 8-ik napján tartassék meg. XII. Közlemények consulatusaink jelentéséből. A n i s i alconsulatus jelentése szerint a poronos­pora az ottani szőlőkben nagy pusztításokat okozott, csak most alkalmazzák először a peronospora-fecsken­dőket. Jovanovic Tódor ós Kostié-Kumbara György ke­reskedők, mindkettő Leskovácban, fizetési zavarokba jöttek. A konstantinápolyi oszt rák -magyar kereskedelmi ós iparkamarának 1894. évről szóló jelentése szerint a török birodalom bevitele a je­lentós tárgyát képező esztendőben nagyobb változást ' nem mutat. Általában a bevétel mennyisége a tavasz- j kor tett megrendelések nagyságától függ s miután az óv elején az aratási kilátások jók voltak, a megren­delések a szokott mértékben történtek. Az aratás azonban csak középszerű lett, a mező­gazdasági terményeken pedig csak igen alacsony árak mellett lehetett túladni és miután az év második felé­ben a kolera a tartományokból Konstantinápoly felé is terjedt s ez szigorúbb vesztegzár-intézkedéseket tott szükségessé, a forgalom megakadt és sok behozott áru eladatlanul maradt a kereskedők boltjaiban ós raktá­raiban. A forgalom ezen megakasztásának hátrányos következményei az 1894. évben is mutatkoztak. Da­czára ennek a török birodalom bevitele az osztrák­magyar monarchiából az 1893. óvben kl. 800 tonnával emelkedett. Kereskedők nézete szerint a kereskedelem ós for­galom terén Törökországban haladás mutatkozik, mely áthat az állami közigazgatásra és pénzügyekre is. A közigazgatásban jelentékeny javulás tapasztal­ható. A vámhivatalban, melylyel a kereskedő legin­kább érintkezik, a becslések szigorú pontossággal tör­ténnek. A belföldi termelés hathatósabb emelése czól­jából a sultán a földmivelós, bányászat és erdészet szá­mára önálló ministeriumot alkotott. A munkások szá­mának szaporítása s a gyárnópessóg (1 • mé­terre átlag 10—11 lélek esik) emelése czóljából pedig a törökországi kormány Dobrudzsa, Bulgária és Thes­saliából kivándorló mohamedánokat az ország belse­jébe, különösen pedig az uj anatóliai vasút mentébe Eszkischir ós Angóra közt elterülő magas földre telepit. A bortermelés ós borkivitel omelóse czóljából a törökországi kormány javaslatokat dolgoztatott ki a cognac ós más lepárlási termények, valamint a szőlő­ezukor készitésére. Az erdők fáinak hathatósabb megvédése czéljára podig komolyobb intézkedések készülnek. Törökország főbb beviteli tárgyai gyarmatáruk, kávó, czukor, szines posztók, fehóritetlon, valamint fehérített ós tarkán szinnyomatozott pamutáruk, papiros, üvog- ós apró-áruk, vegyészeti ós gyógyászati czikkek stb. ós pedig legtöbbnyire az olcsóbb fajokból. A vámhivatalok kimutatása szerint Törökország bevitele az utóbbi hat évben, azaz 1301—1307-ig im /a—:I89 1 /») kb. 7%-kal, kivitele 20%-kal emelkedett. Törökország összeköttetése a külfölddel egyre sza­porodik, belföldi kereskedők külföldre utaznak, hogy az ottani közvetítő kereskedők és bizományosok mellő­zésével közvetlen érintkezésbe lépjenek a külfölddel. Ennek egyik következménye abból is látható, hogy a belföldi nagykereskedők száma mindinkább fogy, a kiskereskedőké pedig szaporodik, a verseny élénkül és a nyereség is kisebb lesz. A belföldi kereskedők képzettsége ugyan cseké­lyebb mint a külföldieké, azonban értelmiség ós for­galom tekintetében ezekkel egyenlők, nyelv-, ország-és népismeret tekintetében pedig sokkal fölöttébb áll­nak a külföldieknek s azért vállalkozásaikban is mo­rószebbek, mivel az esetleges veszteség áthárítását a fogyasztóra inkább értik. Az ipart, különösen podig a mesterségeket ille­tőleg belföldi iparos megmarad a régi primitív készí­tési mód mellett, készítményei azonban tartósak. Ha­ladás csak a ruházati Iparnál mutatkozik, de ennél is csak a közönséges minősógüekriól; különben is csak a helyi szükséglet számára dolgoznak. A selyem ós pa­mutból készített gaz- és tüllszerü szövetek az úgyne­vezett muhadjir szövetek, valamint a hímzések is kül­földön ólónk keroslet tárgyát képezik. A háziipar, kü­lönösen pedig a fonó-szövő háziipar több kerületbon, különösen pedig Anatolába és Angore kerületben majdnem egészen megszűnt- Az angorakocske szőré­nek (Tiftik) szövetekké való feldolgozása az egész or­szágban teljesen megszűnt. Ismidben több mint félszázad óta fennálló posztó­gyárban, mely valamint az uj gyárak Fezhaneban mo­dern gépekkel láttatott el, a gyártás belterjesebben űzetik. Herekóben a császári selyemszövet-gyárban a szőnyeggyártást berendezték. A jelentós tárgyát képező óvben alapított vállalatok közül csak az egyetlen itteni svájezi czóg tulajdonát képező sörgyár prosperál, moly különösen a monarchia sörgyárainak okoz nagyobb versenyt, ugy hogy az 1893. óvben egyharmaddal ke­vesebbet tudott bevinni. A szintén ez évben keletkezett papirosgyár ós gyertyagyár az alapítási nagy költsé­gek súlya alatt szenved, mely állandó baja az ott léte­síteni szokott vállalatoknak. Konstantinápolyban számos kisebb nagyobb bank­házon kívül, öt bankintézet van. Ezek a császári ot­tomán bank, a Crédit génórai ottoman, a Banque do Con­stantinople, a Banque de change et de valeurs ós a So-i cióté gónéral, melyek közül az utóbbi felszámolás alatt van, mig a Banque de Constantinople-nól a felszámo­| lás kérdése már fel van vetve. Külföldi bankok közül csak a Credit Lionnais-nek van fiókja Konstantiná­polyban. A kereskedők, ugy mint az állam, csak zá­í logra kapnak hitelt ós pedig többnyire 8—9% kamatra i az áruk értékének alacsony becslése mellett. A biztosítás igen élénk üzleti ágat képez és Kon-i stantinápolyban több mint 40 külföldi biztosító társu­latnak van ügynöksége, melyek a biztosítás minden-i nemét űzik. A jelentés tárgyát képező óvben Konstan­j tinápolyban egy tüzbiztositó társulat (Société gónérale d'assurance ottamane) keletkezett 200,000 török font alaptőkével, s már maga ezen alapítás következménye az lett, hogy a biztosítási díjtételek lényegesen leszáll­tak. Jelzálogbank Konstantinápolyban nincs és a jelen­legi viszonyok közt olyannak létesítésére ogyelőre móg j kilátás sines. Törökországban az állattenyésztés alacsony fokára következtethetni azon tényből, hogy vágómarhát bevisz

Next

/
Thumbnails
Contents