Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-10-28 / 87. szám

17HÖ A nagyobb mennyiségben kivitt élő állatok száma és értéke cz volt: 1. Bivaly 3,513 < la rab 413,089 frank 2. Ökör 10 651 981,383 „ 3. Tehén 4,390 287,130 „ 4. Üsző ós tinó 2,391 131,093 „ 5. Borjú, szopós 1.537 36,814 „ 6. Ló ' 5,584 648,268 „ 7. Kancza 656 59,603 „ 8. Fiatal ló 139 7,410 „ 9. Csikó szopós 54 1,156 „ 10. Öszvér 2,000 236,463 „ 11. Szamár 3,039 123,872 „ 12. Juh és kos 132,989 1.377,430 „ 13. Bárány 104,472 844,502 „ 14. Gödölye, hat hónapon alóli 70,512 623,772 „ 15. Gödölye, több mint hat hónapos 45,031 205,758 „ 16. Bakkecske 4 943 47.578 „ 17. Kecske 28,137 199,784 „ 18. Sertés 1,885 18,587 „ 19. Malacz 808 3,814 „ 20. Baromfi 338,619 241,516 „ 1. Közönséges sajt (bulgár) 390,385 frk ( 16,207 frk) vámköteles 2. Kascaval sajtféle 1.356,486 ( 46,838 ) „ 3. Tojás ..'.... 662,093 „ (660,595 „ ) » 4. Dohány levelekben . 208,019 » ( 2,368 „ ) 5. Rózsakivonat .... 123,395 » (123,395 ) « 6. Rózsavíz 19,796 n ( 495 ) „ 7. Fa nyers .... 155,057 _ (155,550 n ) „ 8. Fa, fűrészelve . . . 771,592 „ ( 1,000 33 ) „ 9.. Bivalybőr, nyers 124,409 » (123,609 „ ) „ 10 Gödölyebőr, nvers . . 713,295 „ (706,635 „ ) „ 11 Kecskebőr .... 430,931 n (424,568 „ ) » 12 Abaposztó .... 514.235 „ ( 1,127 33 ) „ 1.3 Savak posztó 971,051 ( 7,233 „ ) „ 14. Gajatan (gyapjuzsinór) 368,982 ( 8,492 „ ) * 15. Selyemgubó .... 729,501 33 (726,835 33 ) Bulgária jelentősebb kiviteli czikkei még a következők, melyekből 1893-ban Bulgária külforgalmát elkülönítve mutatja ki a szerint, a mint a belépő vagy kilépő áruk vámot fizetnek, vagy vámmentesek. Ezen elkülönítés szerint tett összforgalmának értéke a monarchiával az 1893. évben a bevitelnél a kivitelnél vámköteles 30.871,013 frk 1.992,108 frk vámmentes 1.644,856 frk 308,323 frk A vámmontesou bevitt áruk értékéből esett a gépek, eszközök és készülékek XXIV. áruosztályára 1.164,420, azaz irodalmi és művészeti XXVI. áruosz tályra 130,646, a vasúti kocsik, kocsik ős hajók XXIÍI. i áruosztályára 140,282, a fém- ós fémáruk XVII. osz-1 tályára 109,810 frank. A vámmentesen kivitt áruk értékéből esett a bőr i és bőripar XXII. áruosztályára 155,563, a fonószövő ipar XXI. áruosztályára 83,203, a trágya ós hulladékok I VIII. áruosztályára 57,474 frank. Bulgáriának a monarchiából egy millió frankot meghaladó bevitele következő osztályaiból volt: Bevitel tál°yZ

" Az áruosz

t

% megnevezése 1893-ban 1892-ben XXI. Fonó-szövő ipar 7.510,201 frk 5.763,830 frk V. Gyarmatáruk 5.903.817 „ 4.086,371 „ XVIII. Fa- és faáruk 3.424,748 „ 3.190,993 „ VI. Szeszes italok 2.743,079 „ 1.568,834 „ XVII. Fém- és fémáruk .... 2.232,999 „ 1.473,5)5 „ XXIV. Papiros- és papirosáruk . . 1.826,709 „ 1.284,073 „ XXIV. Gépek, eszközök és készülékek 1.634,267 „ 4.330,344 „ XVI. Kő-agyag és üvegipar . . . 1.725,809 „ 1.124,169 „ XXVII. K'ilön meg nein nevezett áruk 1.067,110 „ 1.723,125 „ XX. Bőr és bőráruk 1.035,100 „ 738,628 „ A főbb áruezikkek bevitelének értéke a monar chiából Bulgáriába a követkoző volt: Statistikai szám Az árunk m e gn e v e z 119. Kávé, nyers . . . 156. Szesz (alcohol) . . 411. Közönséges öblösüveg 507. Puha épiiletfa, nyers 509. Puha épületfa, fürész. 514. Bútor ős butorrészek 539. ftatós csomagoló stb. író- és nyomda Szivarkapapiros 541. 542. 673. 592. 630. 645. 679. papiros Lábbeliek, finomak Festett posztó és gyapjúszövetek Nyers pamutfonal, 12 számig . Finom pamutszövetek .... Gyapjúszövetek, keverve 692. Mindenféle ruházatok 693. Fehérnemüek . . . Férfi kalapok, nemezből Mezőgazdasági gépek . K. m. u. n. gépek . Fegyverek .... 695. 722. 729. 740. 783. 786. 1893-h an 1892-ben 1891-ben 1890-be n . 5*572.444 frank 3.992,694 frank 3.380,757 frank 4.698,111 f ran k 281,898 74,612 11 65,829 ii 41,666 „ . 2.400,342 1.284,124 1.564,445 „ 1.964,317 551), 102 389,073 372,729 342,274 374,559 248,126 125,985 ii 522,614 329,384 353,577 fí 529,640 ii 1.067,904 . 1.846,703 1.430,549 11 729,745 1» 130,209 319,637 219,472 108,992 216,709 308,807 258,986 il 237,988 J1 204,108 828,310 546,350 11 804,226 11 888,171 a 289,422 241,167 11 243,633 „ 289,177 335,159 279,990 11 238,788 11 330,783 ii 677,754 527,904 11 738,897 11 ? 200,474 244,228 11 283,805 11 247,638 V 222,039 129,935 87,402 ? 181,213 207,063 136,890 ? . 2.249,007 1.595,898 1.464,067 11 i 382,656 316,587 11 270,389 11 1 ii 199,353 159,881 114,932 ti 83,227 218,904 159,317 71,934 11 89,983 ii 346,356 442,417 11 203,504 11 495,171 il 577,680 3.214,886 6.523,953 fi 2.163,655 384,901 . 389,166 315,375 260,428 51 554,767 >> 370,727 11 240,837 11 297,391 11 Bulgária kivitele az osztrák-magyar monarchiába ugy átalában mint az egyes áruosztályokból csekély, mutatják ezt áruforgalmi kimutatásának következő számai: Áruosztály !lruoszt

% megnevezése XX. Nyers bőrök ős bőráruk II. Állati élelmezési czikkek . III. Gahonanemüek . 1893-ban 1892-ben 1.038,723 frank 1.247,490 frank 403,210 „ 77,033 „ 306,290 „ 1.443,680 „ osztály áruosztály megnevezése 1893-ban XXI. Fonó-szövő anyagok ős áruk ezekből 236,565 XVIII. Fa ős faáruk .... 118,359 1894-ben 170,166 51,889 A főbb áruezikkek kivitelének értéke Bulgáriából az osztrák magyar monarchiába a következő volt: